Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. június 19. 17:53 Közélet

A kormányzati tanárbéremelést már rég elvitte az infláció

A kormány akkor is biztosít évi tíz-tíz százalékos béremelést a pedagógusoknak, ha nem jönnek uniós források – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Bayer Zsolt Hír TV-s műsorában.

Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá. A Gulyás által említett számok azonban némileg megtévesztőek. Az évi 10 százalékos emelés jóval elmarad nemcsak az uniós megegyezés esetére ígérttől, de az idei inflációtól is.

Milyen 10 százalék? A kormány idáig 10+10-10 százalékos tanári béremelésről beszélt. Gulyás szavai szerint ez az évi 10 százalék a következő években is folytatódna. A miniszter szerint ez alapján ebben a kormányzati ciklusban összesen közel 50 százalékkal mindenképpen nőnek a tanári bérek.

Eddigi béremelések: a kormány a 2014-es minimálbérhez kapcsolva nyolc éve befagyasztotta a pedagógusbéreket.

  • 2020-ban jött az első 10 százalékos emelés: az alapbért érintetlenül hagyták, de behoztak egy mindenkinek járó ágazati szakmai pótlékot.
  • A sztrájkmozgóládások után 2022-től ezt a pótlékot emelték 10-ről 20 százalékra;
  • Majd 2023-ra már 32 százalékra. A magyarországi tanárbérek ezzel együtt is rendkívül alacsonyak regionális összehasonlításban is.

Az ígéret: Ez a legalább évi 10 százalékos emelés a következő években is járna, akkor is, ha nem jön uniós pénz. A státusztörvény tervezete szerint ez már nem pótlék lesz, a pótlék ugyanis beépülne a rendes bérbe.

Mi van a reálbérekkel? A 10 százalékos emelés 2020-21-ben még közel 7 százalékos reálbér-emelkedést jelentett, de a 2022-es 14,5 százalékos infláció valójában már jelentős reálbér-csökkenést jelentett. Az MNB éves információs előrejelzése 2023-ra 15-19,5 százalék, vagyis a mostani 10 százalékos emelés valójában 10 százalékot közelítő csökkenést jelent.

Mi lenne EU-s forrásokkal? Ha úgy találnák, hogy Magyarország megfelel a jogállamisági és egyéb feltételeknek, az Európai Bizottság kb. 700 milliárd forintot adna, amivel 2025-ig finanszírozná a tanári béremelés 80 százalékát. A cél, hogy a tanári átlagbérek a mostani 59 százalékhoz képest elérjék a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Ezzel

  • 2023-ban 21,
  • 2024-ben 25,
  • 2025-ben 29 százalékos emelés lenne előirányozva, és 

Miért nem folyik az uniós pénzcsap? A Bizottság szerint nem teljesül a kifizetésekhez szükséges összes feltétel. A magyar kormány szerint a vita valójában nem jogi, hanem politikai, a baloldal és Brüsszel ármánykodásaként keretezik a témát.

  • A státusztörvény, amit ezen a héten tárgyal a parlament, önmagában is probléma lehet: a béremelésról szóló EFOP+ programban a magyar kormány vállalta, hogy „nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat”.

Retorikai irányváltás: Míg korábban a kormányzati kommunikáció döntően arról szólt, hogy Brüsszel miatt nincs béremelés, az utóbbi hetekben emellé bejött, hogy az uniós pénzek nem is tesznek ki olyan sokat, az ugyan most jól jönne, de inkább csak gyorsítaná a béremelést.

  • Gulyás Gergely szerint valójában a béremelés töredékét jelenti csak az uniós pénz, képesek vagyunk magunkat anélkül is finanszírozni. A miniszter állítása szerint 2030-ig összesen 6,5-7 ezer milliárd forintnyi összegről van szó, amiből az EU csak 800 milliárdot állna.
  • Valójában ez a 7000 milliárd forintos nagyságrend nem a béremelés húszas évekre vonatkozó összege, hanem a teljes bértömegé lehet, vagyis ebben az emelés nélküli bér is benne van.

Szakszervezeti reakció: “Gulyás Gergely szavaiból sajnos az szűrhető le, hogy a kormány már elengedte az európai uniós forrásokat” – mondta a G7-nek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

  • Szerinte az, amit sorozatosan béremelésnek adnak el, az inflációt sem éri el: “Az oktatásban dolgozók már második éve reálbér-csökkenést szenvednek el, addig ne beszéljen senki propagandisztikus szólamokkal a béremelésről.”

Sztrájkkövetelések: A pedagógus szakszervezetek a státusztörvény-tervezet alapvető kritikája mellett azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, a pedagógusokon túl az iskolák technikai-adminisztratív dolgozóinak és pedagógiai asszisztenseknek is. Az érdekvédelmi szervezetek újra a Belügyminisztériumba mennek: a BM ugyanis több hónap után hívta össze a pedagógus sztrájkbizottságának ülését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet béremelés Gulyás Gergely oktatás psz tanárbérek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.