Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. december 16. 04:34 Pénz

Kétszer annyit adna Brüsszel a tanári béremelésre, mint idáig mondták, a turizmusfejlesztéstől vennének el

A G7 információi szerint az Európai Bizottság a korábban előirányzott összeg közel kétszeresét, nagyságrendileg 1,8 milliárd eurót fog a magyar pedagógusbér-emelésre fordítani, ha létrejön a megállapodás Magyarország uniós támogatásáról. Az új összeg jóváhagyása a következő napokban válhat hivatalossá. Ezzel az Európai Unió nagyjából három évig, 2025-ig fogja finanszírozni, hogy az elmúlt években egyre inkább lemaradó magyar tanári béreket legalább a diplomás átlag 80 százalékára felvigyék.

A magyar pedagógusbérek utoljára egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban, az életpályamodell bevezetésekor nőttek jelentősen. Ez azóta gyakorlatilag elinflálódott, a tanári jövedelmek távolról sem követték más szektorok bérnövekedését. Így lehet, hogy a tanárok átlagjövedelme ma már a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el. Különösen keveset keresnek a pályakezdők: euróban kifejezve csak négy balkáni országban alacsonyabb a tanári kezdőfizetés, mint nálunk. Az első 15 évben nagyobb fizetésemelésre idáig nem is volt kilátás, így hiába 454 ezer forint a középiskolai (és 390 ezer az általános iskolai) tanári bruttó átlagbér a KSH adatai szerint, a medián ennél már 50 ezer forinttal alacsonyabb. Az átlagot valójában csak 50 éves kor felett van esélye elérnie a többségnek.

Ez az egyre inkább drámai mértéket öltő tanárhiány egyik fő oka. A magyar kormány ennek ellenére a nyáron még csak 10 százalékos közoktatási béremelést irányzott elő, miközben a szakszervezet már 45 százalékot követelt. Októberben aztán a gyorsan növekvő inflációra és talán a tiltakozásokra is reagálva végül 20,8 százalékos emelést jelentettek be. Azóta is ez érvényes: január 1-től ennyivel nőnek a közoktatásban a fizetések – igaz, ezt a 2022-es és a jövő évi infláció még megeszi.

A magyar kormány azonban időközben arról tárgyalt az Európai Bizottsággal, hogy uniós források felhasználásával fogják érdemi léptékben emelni a pedagógus bérszintet úgy, hogy három éven belül a közoktatási átlagbér a mostani 59 százalékról elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A kormánykommunikációban ez forintosítva úgy jelenik meg, hogy  a mostani 400 ezer forintos szintről a pedagógus átlagbér 2025-re az ígéret szerint 778 ezer forintra emelkedne. Ennyire pontosan ugyan valójában nem lehet megmondani, hogy három év múlva mekkora lesz a diplomás átlagbér, hiszen ez a jövőbeli reálbéremelkedéstől és az infláció mértékétől függ, de nagyságrendileg ez reális becslés lehet.

Információink szerint a Bizottság volt az, amelyik a magyar kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon azt kezdeményezte, hogy a Magyarország számára elérhető uniós támogatásokból egy nagyobb részt a pedagógusbérek emelésére fordítsanak. Korábban egyáltalán nem volt jellemző, hogy uniós támogatásokat közvetlen béremelésre használjanak, a magyar közoktatás helyzetét azonban Brüsszelben is kritikus kérdésnek tekintették, így a javaslat átment a bizottsági struktúrákon.

Ők javasolták azt is, hogy ne nominális béremelésről tárgyaljanak, mert az ki lett volna téve az inflációs kockázatoknak, hanem rögzítsék a diplomás átlagbérhez a célértéket.

A magyar kormány elfogadta a javaslatot, és a tárgyalások során arra is rábólintottak, hogy az eredetileg tervezettnél gyorsabban emeljék a diplomás átlagbér 80 százalékára a tanári fizetéseket. A kormány néhány hónapja még azt tervezte, hogy csak 2028-ra érjék el ezt a szintet, de időközben ezt előrehozták 2025-re. Ez a céldátum szerepel a most már hivatalosan is jóváhagyott magyar helyreállítási tervben.

Eszerint a béremelésre három lépésben kerül sor:

  • 2023. január 1-től a pedagógusbéreket a diplomás átlagbér mostani 59 százalékáról 64,7 százalékára emelik;
  • 2024. január 1-től tovább 71, 8 százalékra;
  • 2025. január 1-től pedig 80 százalékra. A kormány kötelezettséget vállalt rá, hogy ezt a minimum 80 százalékos szintet legalább 2030-ig fenntartják, vagyis a következő években is garantálják a további nominális emelést, ha a magyar diplomás bérszint is emelkedik.

A kormány számításai szerint ez a tanári illetményemelés 2025-ig 1200 milliárd forintba fog kerülni. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár novemberben arról beszélt, hogy ezt azonos arányban fogják hazai és uniós forrásból finanszírozni.

Információink szerint menet közben nőtt az uniós finanszírozás mértéke. A megállapodástervezet újabb verziója szerint a Magyarországnak járó uniós forrásokból több, a korábban tervezett 433 milliárd forint közel kétszerese, várhatóan 7-800 milliárd forint megy majd a pedagógus életpálya-modell fejlesztésére.

Összességében ez nem növeli a strukturális alapokból Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokat, de az átcsoportosításokkal (tudomásunk szerint többek között a turizmusfejlesztési célú támogatásokat csökkentették) a magyar közoktatásra több EU-s pénz jut majd, vagyis a magyar állami költségvetésből erre a célra kevesebbet kell fordítani.

A 2022-25 közötti tanári béremelés uniós támogatása az EFOP Pluszból, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból történik majd a jóváhagyás alatt álló magyar tervezet szerint. Az EFOP ugyan része a kohéziós alapoknak, melyek 55 százalékát a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unió befagyasztja, de a közoktatási rész ebbe nem tartozik bele. Így ezek a támogatások attól függetlenül érkezhetnek, hogy Magyarország a Bizottság megítélése szerint teljesíti-e a meghatározott “szupermérföldköveket”.

Az uniós finanszírozásban általában jellemző számlaalapú, utólagos kifizetések helyett a támogatási összeg döntő, 90 százalék feletti részét Magyarország ebben az esetben már előre megkapná, vagyis az összeget a partnerségi megállapodás és az operatív programok elfogadása után gyorsan átutalnák, a várhatóan 7-800 milliárd forintos összeg így a magyar államháztartás rendelkezésére állna.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a 140 ezer pedagógusnak beígért nettó tanári illetménynövelést az EU körülbelül 2025-ig finanszírozná, míg a 80 százalékos bérszint további, legalább 2030-ig vállalt fenntartása a magyar költségvetést terhelné.

A magyar vállalás arra is vonatkozik, hogy a hátrányos helyzetű településeken és a több hátrányos helyzetű gyermeket oktató intézményekben dolgozó pedagógusok a relatíve kedvezőbb körülmények között tanító kollégáiknál többet, méghozzá legalább 12,5 százalékkal többet kereshetnek majd. Ez a különösen egyenlőtlen, a társadalmi hátrányokat csökkenteni képtelen magyar közoktatásban fontos differenciálást jelent, mégha a mértéke nem is biztos, hogy elégséges lenne az érdemi változásokhoz.

A feltételes mód azonban nem véletlen. Az, hogy ténylegesen mikor érkeznek az uniós források, attól függ, hogy az Európai Bizottság mikor írja alá a magyar partnerségi megállapodást és az operatív programokat. Ezt egyelőre legfeljebb találgatni lehet. Elvileg ez már decemberben aktuális lenne, de a magyar kormány feltűnően óvatosan nyilatkozik a kérdésről, miközben a pedagógus béremelést az uniós támogatások érkezésével kötik össze. Ezzel egyrészt “Brüsszel”, illetve a kormányzati narratíva szerint az uniós támogatások ellen ügyködő magyar ellenzéket igyekezhetnek bűnbakká tenni az alacsony tanári fizetésekért, de a kommunikációs szempont mellett valódi bizonytalanság is lehet azt illetően, hogy lesz-e fedezete a beígért béremelésnek.

A kérdés, hogy a Bizottság megfogalmaz-e új kifogásokat és feltételeket Magyarországgal szemben. 2021 óta a támogatások kifizetését az EU az uniós alapjogi charta betartásához köti, és ezzel a lesz pénz vagy nem lesz pénz kérdését olyan általánosabb kérdésektől, többek között az emberi jogi garanciák tényleges érvényesülésétől teszi függővé, amiket nehezebb pontosan definiálni. Gulyás Gergely a keddi kormányzati sajtótájékoztatón azt mondta az esetleges horizontális feltételekről, hogy “nem tudunk arról, hogy lenne ilyen, de a Bizottság bármikor hozhat ilyet, politikai döntése, hogy akar-e pénzt adni, vagy sem. Amíg nem írjuk alá a Partnerségi Megállapodást, illetve az Operatív Programokat, addig ez a kérdés nyitott. Lényegében ez az egyetlen nyitott kérdés.”

A Bizottság elvileg még decemberben közli, hogy Magyarország teljesíti-e megítélése szerint a horizontális feltételeket. Ha nem teljesen, akkor a politikai vita Budapest és Brüsszel között újra kinyílik, és a tanári bérfejlesztésre szánt, 7-800 milliárd forintnyi uniós forrás sorsa más támogatásokkal együtt bizonytalan marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlajat öntött a tűzre a tanárok kirúgásaAz elbocsátások utáni sztrájknapon többen szüntették be a munkát, mint az előtte lévőn, és a polgári engedetlenséget választók száma is nőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-s megállapodás önmagában egy forintot nem jelent, erre Lengyelország a legjobb bizonyítékAkár új feltételek is bekerülhetnek még a Brüsszel által megkövetelt szupermérföldkövek közé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint ezer intézményben jelent már meg az ellenállás - térképen az összes őszi iskolai demonstrációTöbb mint ezer intézményben volt legalább egyvalaki, aki nyilvánosan felemelte a hangját a magyar oktatás ügyéért és a tanárok helyzetéért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Európai Unió közoktatás pedagógusbérek tanár bérek uniós források Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. szeptember 30. 14:38 Pénz

A verseny hiánya miatt drágulnak túlzottan a internet- és telefondíjak a jegybank szerint

Visszatekintő átárazások helyett élénk versenyt szeretne látni a jegybank az új Infláció jelentése szerint.

Avatar
2023. szeptember 27. 16:59 Közélet, Pénz

Összezárt az olló, de hogyan megy tovább az MNB?

A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.

Pálos Máté
2023. szeptember 26. 14:25 Pénz

A Mol után az OTP is betörhet a legnagyobb régiós piacra

Az OTP mércéjével is jelentős felvásárlás lenne a lengyel Valobank megszerzése és a lengyel működés megkezdése.

Fontos

Fabók Bálint
2023. október 2. 15:03 Adat

Karikó Katalin az első nő, aki kelet-európai állampolgárként tudományos Nobel-díjat kapott

Eddig mindössze három kelet-európai származású nő nyert tudományos Nobelt, közülük Karikó az első, aki megtartotta eredeti állampolgárságát.

Kolozsi Ádám
2023. október 2. 13:39 Élet

„Anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. Hát most összejött” – mondta Karikó Katalin díja után a G7-nek

A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek.

Kolozsi Ádám
2023. október 2. 09:03 Világ

A magyar kormánymédia alapján nehéz lenne megérteni, mi történik éppen Svédországban

Bevándorlógettók, vérbosszú és gengszterrap: a svéd hadsereget is bevetnék az elszabadult bandaháborúk megállítására.