A megyeszékhelyek közül jelenleg Székesfehérváron kell a legtöbbet fizetni egy ingatlanért: ott az eladásra kínált lakások és házak több mint fele drágább 40 millió forintnál. Ennél még Budapesten is szép számmal akadnak olcsóbb kerületek, igaz, ebben az eltérő alapterület is szerepet játszik. Négyzetméterárban a legolcsóbb budapesti kerületekhez is csak néhány város ér fel.
Egy debreceni lakásból három salgótarjáni jön ki
A megyeszékhelyek ingatlanárai között nem meglepő módon elég jelentős különbségek vannak. Az ingatlan.com adatai szerint a lista élén álló Debrecenben átlagosan közel háromszor annyiba került egy négyzetméter, mint az utolsó Salgótarjánban, és kétszer annyiba, mint az utolsó előtti Békéscsabán. A lenti grafikonon a március első hetében eladásra kínált ingatlanok medián ára, illetve négyzetméterára látszik, tehát azok az összegek, amelyeknél az ingatlanok egyik fele drágább, másik fele olcsóbb.
A rangsor nem teljesen azonos, aminek a magyarázata, hogy az átlagos ingatlanméretben is komoly különbségek lehetnek. Így fordulhat elő, hogy hiába Debrecen a legdrágább négyzetméterenként, Székesfehérváron ténylegesen többet kell fizetni egy adásvétel során. Fejér megye székhelyén a legnagyobbak ugyanis átlagosan az eladásra kínált ingatlanok: az ottani közel 84 négyzetméter több mint a másfélszerese a panelekkel teletűzdelt tatabányai átlagnak.
Ha térképre tesszük a számokat, akkor első ránézésre is szembetűnő, hogy az ingatlanárak – teljesen logikusan – együtt mozognak az adott régió gazdasági helyzetével.
Az árak nagyon erős korrelációt mutatnak az adott megyében mért átlagkeresettel,
és még erősebb ez az összefüggés, ha csak a kiemelt járásban vizsgáljuk a jövedelmi helyzetet. Emellett kisebb mértékben ugyan, de az árak a település méretével is együtt mozognak, a munkanélküliséggel pedig elég erős negatív kapcsolatot mutatnak.*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.
A megyék esetében a székhelyen mért medián négyzetméter ár és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete közötti korrelációs együttható 0,64. Ugyanez a négyzetméterár és az adott járásban 2016-ban egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem között 0,79, ami rendkívül magasnak számít.
Sokat számít, hogy mennyi a panel
A debreceni és a székesfehérvári négyzetméterárak egyébként még a legolcsóbb budapesti kerületekben mértnél is magasabbak. A fővárosban a medián ár Csepelen, Soroksáron és Pesterzsébeten is elmaradt a félmillió forinttól. A budapesti átlag azonban már több mint másfélszerese volt ennek, a legdrágább kerületeknél pedig egymillió körül mozgott az az összeg, aminél az eladásra kínált ingatlanok felének magasabb a négyzetméterára.
A tényleges eladási és a négyzetméterárak alapján felállított sorrendben azonban a fővárosban is komoly eltérések vannak. Azokban a kerületekben, ahol magas a lakótelepi lakások száma, sokkal kisebb az eladásra szánt ingatlanok átlagos mérete, így ezekben a kerületekben olcsóbban is lehet vásárolni. Ezzel szemben a családi házas térségekben még akkor is magasan van az ingatlanok eladási ára, ha egyébként négyzetméterre vetítve nincsenek a legdrágábbak között. A XVI. kerületben például a fővárosi összevetésben viszonylag alacsony négyzetméterárak ellenére az ingatlanok nagyobbik felét 80 millió forintnál is többért hirdetik, aminél csak a XII. és az V. kerület drágább.
