Új-Zéland aligha tartozik a külföldi lakásvásárláson gondolkodó magyarok kiemelt célpontjai közé, de a helyi ingatlanpiac az utóbbi pár évben olyan kiemelkedő drágulást produkált, hogy arról időnként idehaza is jelentek meg cikkek. Tavaly az új-zélandi lakóingatlanok közel 30 százalékkal drágultak, sok lakás vagy ház napok alatt elkelt, és a népszerű környékeken bevett dolog volt az árverési rendszerű eladás. Nem csoda, hogy nemrég a világ leginkább buborékgyanús ingatlanpiacának minősítette az új-zélandit a Bloomberg.

Most mindez elkezdett ellentétes irányban lejátszódni az amerikai hírügynökség cikke szerint: ritkulnak az aukciók, az eladás átlagosan hat hetet vesz igénybe, a tavaly novemberi csúcsponthoz képest pedig az árak 8,1 százalékot estek. Szakértői becslések szerint az idei teljes éves mínusz elérheti a 15 százalékot is. Ezt egyebek mellett az valószínűsíti, hogy júniusban éves alapon 38 százalékkal kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát.

Egy ideje sok a sírás. Eddig ezek örömkönnyek voltak, most viszont már a csalódás okozza, hogy az eladni kívánt ingatlan nem ér annyit, mint remélték

– fogalmazott egy helyi ingatlanügynök. Kollégáival együtt jelenleg legnehezebb feladatuk az eladói várakozások formálása: el kell fogadtatni velük, hogy nem fog elkelni a lakás vagy ház a fél évvel ezelőtti árszínvonalon. Ez pedig még úgy is nehéz, hogy a legtöbb eladó még így is bőven pluszban van ahhoz képest, mint amennyiért korábban megvette az adott ingatlant.

Ennek egyik legfontosabb oka, hogy az új-zélandi jegybank tavaly október óta 0,25-ről 2,5 százalékra emelte az alapkamatot, és ennek nyomán elkezdtek drágulni a lakáshitelek. Ez azzal jár, hogy aki korábban egy jelentős hitellel még éppen meg tudta venni a kinézett lakást vagy házat, annak vagy be kell érnie egy szerényebbel, vagy el kell halasztania a vásárlást, reménykedve abban, hogy az ingatlanárak többet esnek majd, mint amennyire nehezedik a hitelfelvétel. (Vagy közben esetleg jobban fizető állásba kerül.)

Mivel az ingatlanpiac mindenhol rengeteg egyedi jellegzetességgel bír, ebből nehéz lenne általános következtetést levonni, de magyar szemmel nézve az új-zélandi trendforduló azért is érdekes, mert az említett buborékgyanú-listán Új-Zélandot második helyen Csehország, a harmadikon pedig hazánk követte. (A lista öt szempont – az árak és a bérleti díjak, illetve a jövedelmek aránya, az ingatlanárak nominális és reálváltozása, valamint a hiteldinamika – átlagolása alapján készült.)

Idehaza még nincs jele árcsökkenésnek, de mivel a hitelkamatok rendkívül dinamikusan nőnek, nem lenne teljesen meglepő a trendforduló. Ugyanakkor, ahogy Új-Zélandon az erős munkaerőpiac támaszt jelenthet az áraknak, ez idehaza is igaz: amíg alacsony a munkanélküliség és nőnek a bérek, addig igazán nagy lakásár-csökkenést valószínűleg korai lenne várni. Az viszont látszik, hogy a trend nagyon gyorsan, akár fél év alatt is megfordulhat az ingatlanpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKezd körvonalazódni az ingatlandrágulás vége, de van egy bökkenőEgyre több országban utal egyre több jel az ingatlanpiaci korrekció bekövetkeztére, ami a gazdasági válság kockázatát fokozhatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokan elveszíthetik lakásukat az emelkedő kamatok miatt NémetországbanAz Európai Központi Bank még csak készül arra, hogy idén nulla fölé viszi a nyolc éve negatív irányadó kamatát, de Németországban máris a lehetséges kellemetlen következményekre figyelmeztetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyolc éve fordult úgy a magyar ingatlanpiac, hogy egyre nehezebb lakásra spórolniRégiós összehasonlításban is nagyon meredeken drágultak nálunk az ingatlanok, és ezt a bérek növekedése 2014 óta már nem tudta követni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet buborék ingatlanárak ingatlanpiac lakásárak lakáshitelek lakáspiac Új-Zéland Olvasson tovább a kategóriában