Míg a magyar lakáspiac csak lassul, a szlovák mély válság jeleit mutatja
A drágább és kevésbé elérhető hitelek annyira lehúzzák az ingatlanpiacot Szlovákiában, hogy az árak a 2008-ban kirobbant válság idején tapasztalthoz hasonló ütemben esnek, írja a Denník N. Bár a tavalyi előrejelzések kizárták az árak csökkenését, és később is csak a régi ingatlanok olcsóbbá válásával számoltak a szakértők, mára általánossá vált a lakások értékcsökkenése.
Miért fontos ez? A pandémia válságának idején még beigazolódott az ingatlanpiaci elemzők vélekedése, miszerint a lakásárak nem csökkennek. Anyag- és munkaerőhiány volt, az építési engedélyek kiadása sem tartott lépést a kereslettel, a kamatok pedig alacsonyak voltak, és nem volt hol pénzt költeni, így sokan ingatlant vásároltak, amelyek árai az egekbe szöktek.
E tendenciák Magyarországon is részint tapasztalhatók, igaz, a lakáspiaci drágulás még nem ért véget. Az első negyedévben harminc százalékkal kevesebb adásvétel történt a használt lakásokat nézve, ám még így is 1,9 százalékos drágulás zajlott le tavaly év végéhez képest.
Számokban: Szlovákiában a második negyedévben 6,5 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a tavaly júliusban mért csúcstól 9 százalékkal maradtak el az árak. Ugyanez történt 2008-9 idején is, az eddigi egyetlen szlovák ingatlanpiaci visszaesés időszakában: három negyedév alatt 9 százalékkal mérséklődtek a lakásárak.
Ám ez csak a kezdet volt, két éven belül 18 százalékos a csökkenés következett be. A krízis összesen öt évig tartott, és a korábbi csúcsra való visszatérés csak több mint egy évtized után következett be.
Eperjes és Kassa környékén csökkentek a leginkább a lakásárak a tavalyi csúcs óta. A Kassai kerületben három éve még olyan meredeken drágultak az ingatlanok, hogy a követkeményei egészen az észak-borsodi falvakig gyűrűztek.
Mi várható? A makrokörnyezet most egészen más, mint 15 éve, a munkanélküliség alacsony és a bérek emelkedésére lehet számítani, így a hitelek törlesztése és az új kölcsönök felvétele aligha lehet probléma. Ugyanakkor a kamatok emelkednek, az Európai Központi Bank újabb alapkamat-emelést hajthat végre. A jelzáloghitelek ára még két évig a jelenlegi 4-5 százalékos szinten maradhat.
A bankok valamivel több új jelzáloghitelt adtak ki májusban és júniusban a tavaszi hónapokhoz képest, de még mindig egyharmaddal kevesebbet, mint a tavalyi kamatemelkedés előtt. A lakosság mindeközben a magas infláció és a bizonytalan gazdasági kilátások miatt is óvatosabb.
A szeptemberi választások eredménye közvetve hathat a hitelezés feltételeire, a bankok által felvett hitelek ára ugyanis attól is függ, hogy az állam milyen kamatra kap hitelt a kötvénypiacon, ami a befektetők új kormány iránti bizalmán is múlik.
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.