A drágább és kevésbé elérhető hitelek annyira lehúzzák az ingatlanpiacot Szlovákiában, hogy az árak a 2008-ban kirobbant válság idején tapasztalthoz hasonló ütemben esnek, írja a Denník N. Bár a tavalyi előrejelzések kizárták az árak csökkenését, és később is csak a régi ingatlanok olcsóbbá válásával számoltak a szakértők, mára általánossá vált a lakások értékcsökkenése.
Miért fontos ez? A pandémia válságának idején még beigazolódott az ingatlanpiaci elemzők vélekedése, miszerint a lakásárak nem csökkennek. Anyag- és munkaerőhiány volt, az építési engedélyek kiadása sem tartott lépést a kereslettel, a kamatok pedig alacsonyak voltak, és nem volt hol pénzt költeni, így sokan ingatlant vásároltak, amelyek árai az egekbe szöktek.
- E tendenciák Magyarországon is részint tapasztalhatók, igaz, a lakáspiaci drágulás még nem ért véget. Az első negyedévben harminc százalékkal kevesebb adásvétel történt a használt lakásokat nézve, ám még így is 1,9 százalékos drágulás zajlott le tavaly év végéhez képest.
Számokban: Szlovákiában a második negyedévben 6,5 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a tavaly júliusban mért csúcstól 9 százalékkal maradtak el az árak. Ugyanez történt 2008-9 idején is, az eddigi egyetlen szlovák ingatlanpiaci visszaesés időszakában: három negyedév alatt 9 százalékkal mérséklődtek a lakásárak.
- Ám ez csak a kezdet volt, két éven belül 18 százalékos a csökkenés következett be. A krízis összesen öt évig tartott, és a korábbi csúcsra való visszatérés csak több mint egy évtized után következett be.
- Eperjes és Kassa környékén csökkentek a leginkább a lakásárak a tavalyi csúcs óta. A Kassai kerületben három éve még olyan meredeken drágultak az ingatlanok, hogy a követkeményei egészen az észak-borsodi falvakig gyűrűztek.
Mi várható? A makrokörnyezet most egészen más, mint 15 éve, a munkanélküliség alacsony és a bérek emelkedésére lehet számítani, így a hitelek törlesztése és az új kölcsönök felvétele aligha lehet probléma. Ugyanakkor a kamatok emelkednek, az Európai Központi Bank újabb alapkamat-emelést hajthat végre. A jelzáloghitelek ára még két évig a jelenlegi 4-5 százalékos szinten maradhat.
- A bankok valamivel több új jelzáloghitelt adtak ki májusban és júniusban a tavaszi hónapokhoz képest, de még mindig egyharmaddal kevesebbet, mint a tavalyi kamatemelkedés előtt. A lakosság mindeközben a magas infláció és a bizonytalan gazdasági kilátások miatt is óvatosabb.
- A szeptemberi választások eredménye közvetve hathat a hitelezés feltételeire, a bankok által felvett hitelek ára ugyanis attól is függ, hogy az állam milyen kamatra kap hitelt a kötvénypiacon, ami a befektetők új kormány iránti bizalmán is múlik.
