Nem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya
A negyven évnél fiatalabb magyarok 75 százaléka rendelkezik saját otthonnal, mondta Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A témában a napokban a K&H Bank publikált kutatási adatokat, amelyek szerint az elmúlt négy év alatt 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya, igaz, ez az információ a 30-59 éves korosztályra vonatkozik.
Miért fontos ez? Magyarországon a lakásbérléssel szemben döntően a saját tulajdonban lévő ingatlanokban élnek az emberek, ami a kelet-európai régió többi országában is jellemző. Tavaly a magyarok 90 százaléka élt saját ingatlanban, míg az uniós átlag e tekintetben 69 százalék. A saját ingatlanok túlsúlya a rendszerváltásig visszavezethető.
Alulnézet: a magántulajdon-fétis mellett sokak csak kényszerből élnek a meglévő, saját ingatlanjukban. Így bár elsőre biztonságot is jelenthet a saját lakás – mert például a lakója nincs kiszolgáltatva a bérbeadónak – sokan rossz minőségű lakásban élnek. Főleg a tehetősebb rétegek örvendhetnek a tulajdonlás előnyeinek.
Tágabb kontextus: a magyar lakáspolitika is a tulajdonszerzést ösztönzi a bérlakásprogramok helyett, az árfelhajtó hatás miatt a döntően rosszabb körülmények között élők találkoznak a lakhatási válsággal, illetve lakhatási szegénységgel. Eközben a magyarországi bérlakásokat jellemzően a magántulajdonosoktól lehet kibérelni piaci viszonyok között.
- Más európai országokban a magántulajdont kizáró rendszerben is kiterjedt bérlakásprogramok működnek. Németországban és Svájcban például a bérlői lakásszövetkezeti modellben elérhető közösségi tulajdonú ingatlanokba költözhetnek többek között az alacsony keresetűek, a diákok és az egyedülálló szülők megfizethető lakbér ellenében.
- Nem biztos, hogy jó befektetés az ingatlanvásárlás, kiváltképp a mostani infláció (és állampapír-hozamok) mellett. Az ingatlanpiacot ráadásul jócskán befolyásolják a kormányzati intézkedések – nem csak Magyarországon, hanem például Kínában is –, ami torz képet alkothat a valódi körülményekről.
Mi várható? A kormány továbbra is kombinálja a lakás- és családpolitikáját, aminek új eleme a csok plusz. A 2024-től igényelhető új otthonteremtési kamattámogatott hitel is a lakásvásárlásban nyújt segítséget a gyermeket tervező pároknak, akik akár rosszabb minőségű, olcsóbb ingatlanok birtoklása mellett is dönthetnek.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
