Hírlevél feliratkozás
Gergely Péter
2023. november 27. 16:41 Pénz

Kinek éri meg megvárni a csok plusz bevezetését?

(Gergely Péter a pénzügyi szolgáltatások összehasonlításával foglalkozó BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

Január 1-től hatályba lép az októberben bejelentett új otthonteremtési kamattámogatott hitel, a csok plusz. A részletes szabályokat tartalmazó rendelet tervezetét múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátották, és valószínűleg vannak néhányan, akik tűkön ülve várják, hogy a hitel végre igényelhető legyen. De vajon tényleg akkorát robban majd, vagy nagyobb lesz a füstje, mint a lángja?

Milyen támogatási forma lesz a csok plusz?

Elődjétől, a csok-támogatásoktól két lényeges elemében is különbözik az új csok plusz. Az egyik fontos elem, hogy ez nem vissza nem térítendő támogatás, hanem viszonylag nagy maximális összegekkel elérhető kamattámogatott hitel, a másik pedig, hogy csak azon házaspárok számára lesz elérhető, amelyek még gyermekvállalást terveznek.

Az elsőt akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen a korábbi támogatási összegek a csok bevezetése óta nem változtak, és a második gyermektől igényelhető kedvezményes csok-hitel összege is évek óta változatlan. Egy ingatlan mostani árához képest az eddigi egy gyermek mellé igényelhető 600 ezer forintos támogatás észrevehetetlen, de még a maximális 10 millió forint is többnyire töredéke a vételárnak, különösen a fővárosban és a megyeszékhelyeken.

A csok pluszból 1 gyermek mellé 15 millió forintot, 2 gyermek mellé 30 millió forintot, 3 gyermek mellé pedig 50 millió forintot igényelhetnek a házaspárok. A támogatott hitel kamata az eddigi csok-hitelhez hasonlóan legfeljebb 3 százalék, a futamidő pedig 10-25 évig terjedhet. A részletszabályok megjelenése a kamat tekintetében okozott némi meglepetést, hiszen a kamatot legfeljebb 3 százalékban, és nem pontosan 3 százalékban határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a csok pluszt az ügyfelek számára akár 3 százalék alatti kamat mellett is kínálhatják majd a bankok.

A támogatott hitelhez hitelelengedés is kapcsolódik, a második gyermektől kezdve minden gyermek születésénél 10 millió forinttal csökken a család hiteltartozása. A törlesztésben könnyítést jelent, hogy az első évben csak a kamatot kell törleszteni, illetve hogy a gyerekek születésekor egy éves törlesztési szünet kérhető.

Mennyit ér a csok plusz?

Ugyanakkor hiába jóval magasabbak most az elérhető támogatási összegek, a magas ingatlanárak továbbra is problémát jelentenek. A csok plusz esetében az ingatlanokra felső értékhatár is lesz, az első lakásukat vásárlók – akik számára elegendő a jogszabályban szereplő 20 százalék helyett 10 százalék önerőt is összegyűjteni – legfeljebb 80 millió forintos, míg a használt lakás bővítését tervezők és a következő lakásukba költözők maximum 150 millió forintos ingatlant vásárolhatnak.

Ezzel együtt tegyük fel, hogy egy család egy 70 millió forintot érő lakásba költözne, amelyhez három gyermeket vállalnának. A fővárosban ez egyáltalán nem túlzó elképzelés, ugyanis még mindig gyakoriak az 1 millió forint körüli négyzetméterárak. Ha ehhez 20 százalék önerőt biztosítanak saját forrásból, a hiteligényük akkor is 56 millió forint lenne, tehát több, mint a maximális csok plusz összeg.

Ha egy első lakását vásárló pár három gyermeket vállal, és a hitelhez 10 százalék önerőt biztosít, akkor a pénzük egy nagyjából 55,5 milliós lakásra lesz elegendő. Az sem elhanyagolható, hogy az 50 millió forintos hitel törlesztőrészlete legfeljebb 3 százalékos kamat mellett is havi 237 ezer forint körül lenne. Ehhez pedig csak a magas jövedelmet igazolni tudó párok férnek hozzá.

Ne felejtsük el azonban, hogy mivel a csok plusz gyermeket vállaló párok számára elérhető, ha a feleség 30 év alatt van az igényléskor, akkor a Babaváró hitel jövőre már 11 millió forintjára is jogosult lehet a pár. Mivel a Babaváró hitel 75 százaléka önerőként használható, így a pár saját megtakarítás nélkül egy 58,25 millió forintos lakásra lesz jó.

A csok plusz maga is tartalmaz életkori megkötést, a támogatott hitelt 41 évesnél idősebb feleséggel csak akkor igényelhetik, ha már 12 hetet meghaladó várandósságot tudnak igazolni. A várandósságra vonatkozó engedmény a következő két évben lesz érvényes.

Azoknak a házaspároknak, ahol a feleség 30 és 40 év között van, érdemes lehet még 2023-ban igényelni a Babaváró hitelt, ennek több előnye is van. Egyrészt ekkor még várandósság nélkül igényelhetik a Babaváró hitelt, tehát nem veszítik el a gyermekvállalásra nyitva álló 5 év türelmi időt, másrészt ha a Babaváró és a csok plusz (vagy más lakáshitel) igénylése közt legalább 3 hónap eltelik, akkor a Babaváró teljes összege önerő lehet. Ez 2,5 millió forinttal több pénzt jelent az önerőben.

Vajon várhatjuk a kereslet jelentős emelkedését?

Annak idején a csok támogatásnak jelentős árfelhajtó hatása volt, a becslések szerint esetenként megduplázták az ingatlanárakat

Ekkora emelkedésre a csok plusz esetében valószínűleg nem kell számítanunk, már csak azért sem, mert a lehetséges igénylők köre sokkal szűkebb. Ennek ellenére az árak valamelyest biztosan emelkednek majd.

Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire pörgeti majd fel a csok plusz a hitelpiacot.

Emelkedni fog végre a hitelfelvételi kedv?

A hitelpiac hosszú hónapok óta gyengélkedik, köszönhetően a 10 százalék körüli hitelköltségnek, és a tartósan magas inflációnak. Bár a THM lassú csökkenését látjuk, a hiteligénylési kedvet a kamatplafon sem tudta kimozdítani a nyugvó pozíciójából.

Elsősorban azoktól a lakásvásárlást tervező pároktól várhatjuk a változást, akiket a 8 százalékos hitelkamatok még elriasztottak, de 3 százalék mellett már megvalósítanák a lakáscéljaikat.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy mivel a csok plusznál feltétel az újabb gyermek, azok a családok, amelyek már nem vállalnának további gyermekeket, és amelyek eddig az igénylők nagyjából kétharmadát tették ki, kizáródnak az alacsony hitelköltség mellett igényelhető hitelekből.

Bár a hitelek iránti kereslet emelkedésére számítunk, nem valószínű, hogy a csok pluszra jogosultak drasztikusan megmozgatnák a hitelpiacot.

És mi a helyzet a zöld hitelcélokkal?

A csok elsősorban az új lakások építését és vásárlását részesítette előnyben, a nagyobb család tervezése mellett, természetesen. Új lakásra két és három gyermeknél is magasabb összeg volt elérhető, és a maximális 10 millió forintot pedig csak új lakásra lehetett igényelni. Minden más támogatási összeg 3 millió forint alatt maradt, a különbség tehát jelentős volt.

A preferált kistelepüléseken az ingatlanok megújulása került előtérbe, hiszen itt használt, akár rossz állapotú, lakhatatlan ingatlanok vásárlására és ezzel egyidejű bővítésére, illetve korszerűsítésére is az új lakásra elérhető csok összegeket igényelhették a vásárlók. Építésre vagy új ingatlan vásárlására pedig ezekben a falvakban is igényelhető volt a csok normál verziója.

Az új csok plusz nem tesz különbséget a használt és új ingatlanok között, ugyanolyan összegű támogatott hitelek elérhetők mindkét típusra. A hitelösszeget – és így a támogatás mértékét – inkább a (vállalt) gyermekek száma mozgatja, illetve az, hogy valaki az első lakásába költözne vagy sem. Az energiahatékonyság nem kerül fókuszba.

A zöld hitel 2022-es megszűnése óta nem áll a lakosság részére olyan lakáshitel, amely komolyabban támogatná az ingatlanok energiahatékonyságának növelését, és ezen keresztül a klímacélok elérését. A zöld hitel részeként az egyébként is támogatott csok hitel 0 százalékos kamat mellett volt elérhető, így aki tehette, zöld hitelcélokkal valósította meg a lakásszerzést. A zöld hitelkeret kimerülésével ez a fellángolás ahogy jött, úgy ment. Ráadásul az új ingatlanokra vonatkozó, közel nulla energiaigényre vonatkozó előírásoknak való megfelelési kötelezettséget 2021-ről előbb 2022, majd 2024. június 30-ra tolták.

Ugyan léteznek piaci zöld lakáshitelek, és a fogyasztóbarát hitel mellé is adható zöld kedvezmény, a csok plusz erre nem helyez hangsúlyt. A lakosságot pedig magas ingatlanárak és hitelkamatok mellett jobban mozgatja a pénztárcája vastagsága, mint a környezetvédelem felé mutató törekvése.

Bár sokak számára fontos az energiahatékonyság – nem csak a környezetvédelem, hanem az alacsonyabb rezsiköltségek miatt is, – nem feltételen engedhetik meg maguknak, hogy zöld lakást válasszanak. A csok plusz így várhatóan a rosszabb energiahatékonyságú, olcsóbb használt ingatlanok felé tereli majd a vásárlókat. Ez pedig nem feltételen az, amit szeretnénk az egyre bővülő családoknak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz biztosdöntés csok csokplusz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Kiss Péter
2024. július 21. 04:56 Pénz

Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?

Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.