Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. július 27. 04:34 Közélet, Pénz, Vállalat

Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött

„A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”

A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.

A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.

Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?

Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:

  • Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
  • A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.
  • Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.
  • A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.
  • Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
  • Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.
  • A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.

A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.

Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat*más cégeken keresztül mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.

Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.

A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.

Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben.

Milliárdok a nem fizető hitelekből

Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot.

Jellinek Dániel cégcsoportjának székháza

Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől.

Mindez viszont azt is jelenti, hogy

ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják.

A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe.

A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*Az üzlet alapfeltevése, hogy az erre specializálódott vevő hatékonyabban tudja behajtani az ilyen követeléseket, mint a bank. Így normál esetben mindkét fél jól járhat a biznisszel. Ha a bank csak a hitelei 30 százalékát tudná visszaszerezni, míg a követeléskezelő cég ugyanebből a portfólióból 40 százalékot képes behajtani, akkor a teljes érték 35 százalékán átadott követeléscsomaggal mindenki nyer. Ha azonban ugyanezt a bank 25-ért adja, vagy a követeléskezelő 45-ért veszi, akkor az egyik fél nagyot bukik, míg a másik sokat keres az ügyleten..

Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is.

A nagy MKB-üzlet

Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt

egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is.

Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz.

Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf).

Az MKB Bank egykori központi székházának főbejárata. Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot.

Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek.

Átengedett tízmilliárdok

Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette.

Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF.

A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*A cégnek van egyéb pénzügyi tevékenysége is, bevételének döntő hányada azonban a vásárolt követelések kezeléséből származott.. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedétötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt.

A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket.

Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek*egy másik cégén keresztül a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*A HREF teljes osztalékának kétharmadára jogosító, és így azóta összesen bő 30 milliárd forintot hozó elsőbbségi részvényeket a nagyon hasonló nevű Hungarian Real Estate Holding Zrt. szerezte meg mindössze 2 millió forintért. A társaságot 2018 júliusában alapította Jellinek Dániel és az üzletember cégbirodalmába tartozó két vagyonkezelő vállalat. Bár Jellineknek közvetlenül csak minimális részesedése volt, ezt azonban ő is elsőbbségi részvényeken keresztül gyakorolta, amelyek közül kettő a Hungarian Real Estate Holding Zrt. profitjának 99 százalékára tette jogosulttá. A két osztalékelsőbbségi részvény azonban egy idő után tulajdonost váltott: Jellinek Dánieltől két céghez kerültek a papírok. Ezek közül az egyik volt a Geraldton Zrt. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben közvetlenül Jellinektől került át a tízmilliárdos nagyságrendű értéket képviselő részesedés ahhoz a vállalathoz, amelyen keresztül aztán a pénz elhagyta a cégbirodalmát. Emellett további fontos adalék, hogy a Hungarian Real Estate Holding Zrt. beszámolóit is évek óta az a könyvelőiroda végzi, amely Tiborcz István cégcsoportjának és Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvel, és amelynek egyik tulajdonosa Facebook-profilján Tiborcz egyik cégét jelölte meg munkahelyeként..

Összefoglalva tehát:

  • Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is.
  • A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég.
  • A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették.
  • A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt.

Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, honnan jöttek Tiborcz István milliárdjaiNagyjából 9,3 milliárd forintnyi osztalék eredetét fedi homály Tiborcz István központi cégénél, a BDPST Zrt.-nél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Vállalat Gellért Szálló Geraldton Zrt. Jellinek Dániel Mészáros Lőrinc MKB Sofitel tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.