Július végén 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetnünk a szubjektív alapon összeállított^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, de már 3,5 éve változatlan összetétellel és módszertannal^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással. felvett nagy bevásárlásunk után, mint egy hónappal korábban. (A mondatban lévő csillagokra kattintva látható a bevásárló lista és a módszertan.) Míg 2023 június végén a kosarunk értéke 25 310 forint volt, most ugyanezért 24 633 forintot kellett fizetnünk.

Az értékek négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco összesített átlagai, az egyes üzletek pontos számait szerdai hírlevelünkben közöljük majd.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Egy évvel korábban, azaz 2022 július végén a kosárérték még csak 21 911 forint volt, két éve, azaz 2021 júliusában pedig 16 324 forintot mértünk. Ebből is jól látszik, hogy a nagy inflációs felfutás a 2021-es és a 2022-es eredmény között volt, vagyis most, 2023-ban már egy erősen megemelkedett értékhez hasonlítunk. A bázishatás nagy szerepet játszik abban, hogy

a júliusi éves emelkedés a mi méréseink szerint már „csak” 12,45 százalékos volt.

Mindez azonban ugyanígy van a kormány általános év végi inflációs céljával is, ha eléri az ország az egyszámjegyű éves drágulást, abban is nagy szerepe lesz majd az emelkedett bázisnak.

Ha a két évvel ezelőtti szinthez mérünk, akkor viszont még mindig 50,9 százalékos inflációt kapunk, ami sokkal közelebb állhat a mindennapos laikus érzékelésünkhöz.

Az éves alapú árváltozás az alábbi grafikonon látható:

Ha a konkrét kosáértéket nézzük, akkor szokás szerint sokkal simítottabb görbét kapunk, de az utóbbi hónapok mérséklődése itt is szembetűnő. Adatfelvételünk még az árstop kivezetése előtti utolsó napon történt, így annak hatása nem látszik benne.

Minek köszönhető, hogy olcsóbb lett a kosarunk? Adataink szerint júliusban jó pár termék alapverziója vált jelentősen olcsóbbá, egyetlen hónap alatt például a vöröshagyma több mint 20 százalékot esett, a trappista sajt és a kefir 19, a vaj 16, a sertéspárizsi pedig 14 százalékkal lett olcsóbb (sosem az akciós, hanem az eredeti árral számolva).

A 42 termékből júliusban 15-nél mértünk drágulást és 18-nál csökkenést. Ez egyrészt jóval eltérőbb arány, mint amennyit az inflációs hullám felfutásában megszoktunk, hiszen akkoriban szinte minden drágult hónapról-hónapra, másrészt az áremelkedések mértéke is többnyire kismértékű volt, és ezt ellensúlyozni tudták a fent említett jelentősebb árcsökkenések.

Mostantól egy új mutatót is bevezetünk a havi összefoglalónkba: grafikonon ábrázoljuk, hogy az adott hónapban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért nettó medián keresetnek hány százalékát „viszi el” a nagy bevásárlásunk aktuális értéke.

Ezzel követhetővé válik, hogy egy „átlagos” magyar kereset vásárlóereje hogyan alakul hónapról-hónapra. Ha a grafikonon lévő százalékos érték nő, akkor a keresetnek nagyobb részét viszi el a bevásárlás, vagyis a vásárló pénzügyi helyzete romlik, ha viszont az érték csökken, akkor a vásárló anyagi terhelése enyhül.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy tavaly az átlagos keresetű vásárló helyzete folyamatosan romlott, idén év elején tetőzött, de március óta már javulni kezdett, (cikkünk megjelenésekor a májusi kereseti adatok a legfrissebbek). Amellett, hogy a nettó bérek kis mértékben folyamatosan nőnek, a fogyasztói kosarunk értéke kis mértékben folyamatosan csökken, ez a két tényező együttesen eredményezi a görbén látható mérsékelt javulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl medián bér Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában