Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. június 7. 04:34 Adat, Élet

Ha úgy vásárolsz, mint mi, akkor február óta 1800 forintot foghattál egy nagy bevásárláson

Folyamatosan szorul vissza az élelmiszer-infláció Magyarországon. A saját, nem hivatalos, de több mint három éve változatlan összetételű, és változatlan módszertannal*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
felvett nagy bevásárlásunkért május végén 26 431 forintot fizettünk, míg február végén még 28 222-őt. Ez négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlaga, ugyanarra a 42 termékre, ugyanabban a mennyiségben (bevásárlólistánk erre a csillagra kattintva nyílik meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
). A négy bolt átlagát nézve így három hónap alatt csaknem 1800 forinttal lett olcsóbb a kosarunk.

Az egyes boltokra vonatkozó pontos kosáértékeket ezen a felületen nem tesszük közzé, csak a csütörtöki hírlevelünkben közöljük.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A május végi összeg egyébként 27,4 százalékkal nagyobb, mint a tavaly májusi, vagyis nem hivatalos méréseink szerint nálunk most ekkora az élelmiszer-infláció. 2022 októberében ugyanezzel a módszerrel még 55,1 százalékos volt az éves drágulás.

Erre persze rögtön rá is lehet vágni, hogy még a 26 ezer forint is jókora összeg, és a 27,4 százalék is csak azért jóval kisebb az 55,1-es csúcsnál, mert magas a viszonyítási alap, vagyis már tavaly májusban is drága volt minden.

Ez igaz is, de ha a nagy inflációs hullám előtti értékekhez, vagyis a 2021-es évhez hasonlítunk, akkor is azt látjuk, hogy februárban 67,4, márciusban 70,9, áprilisban azonban már csak 63,4, májusban pedig 58,5 százalék volt a drágulás. Ezek irdatlan magas arányok, nagyon messze vannak a nettó medián reálbérek emelkedésétől, vagyis természetesen igaz, hogy jóval kevesebbet ér a pénzünk a boltokban, ám úgy tűnik, hogy még két éves viszonyítási alapban is megvan a fordulópont: március óta a drágulás mértéke ütemesen csökken.

A fenti számokban természetesen nincsenek benne a nagy boltoknak kötelezően előírt állami akciózások, hiszen az adatokat május végén vettük fel, a kötelező akciózás pedig júniustól indult. Mi egyébként sem számolunk soha akciós árakkal, mert az általános trendekre vagyunk kíváncsiak, és egy-egy nagy leárazás könnyen nagy kiugrásokat okozhatna a hosszabb távú megfigyeléseinkben. A fent leírt általános ármérséklődés tehát akciók nélkül nézve is egyértelmű.

Ráadásul a 42 elemből álló kosarunkra nézve azt is látjuk, hogy a mostani árcsökkenés nem egy-egy kiugró terméknek köszönhető, hanem általános jelenség. Áprilishoz képest drágulást már csak kilenc terméknél mértünk, de ezek döntő többsége is csak pár százalékos volt.

Kiugró termék a sárgarépa, amely a szezonalitás miatt áprilisban 43,8 százalékkal drágult, de erre még májusban is rátett 10,4 százalékkal. A narancs egy hónap alatt 8,6 százalékkal drágult, a rizs 6 százalékkal került többe, de ezeken kívül drámai növekedést már nem tapasztaltunk. Ezzel szemben áll az általánosnak mondható stagnálás, vagy kisebb mértékű árcsökkenés, végső soron így tolódik el a mérleg nyelve a negatív irányba.

A csökkentéseket vélhetően a visszaeső kereslet kényszerítette ki, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a vásárlók áprilisban 8,6 százalékkal kevesebb árut vásároltak, mint egy évvel korábban. Ilyen magas árakon a lakosság nem tud vásárolni, a boltoknak állandóan akciózniuk kell, hogy megtartsák a vevőiket, de adataink azt is megmutatják, hogy az alapélelmiszereknél a rengeteg akciótól függetlenül is folyamatos mérséklődés van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.