A verseny hiányában látja az infláció csökkenésnek gátját a telekommunikációs szektorban a jegybank friss elemzése. Ebben az is szerepet játszhat, hogy elmúlt bő évben az eddig is viszonylag kevés szereplőből álló piac tovább koncentrálódott az állam és a kormányközeli 4iG tulajdonszerzéseivel. 

Mi történt? Csütörtökön megjelent a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése, ami szerint jövőre a korábbi jegybanki előrejelzésnél (3,5-5,5 százalék) magasabb, 4 és 6 százalék körüli infláció várható.

• Az infláció csökkenését lassító tényezők között a jelentés külön is foglalkozik a telekommunikációs szektor 2022 nyarán és őszén bevezetett inflációkövető árazásával.

Mi változott? A magyar telekommunikációs piac szereplői (Telekom, Vodafone, Yettel, Digi) a bankszektorban már régóta elterjedt árazással a korábban megszokott szintnél nagyobb mértékben drágítják lakossági szolgáltatásaikat.

• A Vodafone például 2023 első napjától 9,39 százalékkal emelte a díjait, jövő évtől kezdve pedig 22 százalékos további emelés várható, írta a Hwsw.hu, a Magyar Telekom és a Yettel pedig tavasszal emelt 14,5 százalékkal. 
• A Digi pedig akár 70–100 százalékkal is emelte a díjait a HVG360 cikke szerint.

Alulnézet: a lap egy NMHH-nak is panaszt tevő ügyfél esetéről is beszámolt, akinek a Diginél 2022 júliusa és 2023 májusa között 57,5 százalékkal nőtt az internet- és kábeltelevízió-előfizetésének havi díja.

Számokban: idén augusztusban a telekommunikációs szolgáltatások díja átlagosan csaknem 9 százalékkal nőtt egy év alatt, ami magasabb a régiós átlagnál (5,6 százalék), és csaknem hétszerese az EU-átlagnak (1,3 százalék).

Miért fontos ez? A jegybank inflációs jelentése szerint az általános inflációhoz kötött áremelések nem feltétlenül tükrözik a cégek költségeinek emelkedését, ami miatt ezek az áremelések valójában inkább a cégek nyereségét növelhetik majd.

• Mindez az infláció csökkenését is hátráltathatja. “Az árstabilitás mihamarabbi eléréséhez a visszatekintő átárazások helyett az élénk verseny járulhat hozzá” – írja erről a jelentés.

Tágabb kontextus: a közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a kormányközeli 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.

• Magyarországon a távközlési szektorban a piac koncentrációja miatt a cégeknek korábban is nagyobb mozgástere volt az árazásban, mivel a fogyasztók nem sok szolgáltató közül választhattak. Az elmúlt bő egy év tulajdonváltásai aligha könnyítik meg az árak letörését.
• Amikor tavaly bejelentették, hogy az állam és a 4iG megveszi a Vodafone-t, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója például azt mondta, hogy a telekommunikációs szektorban „ipari sajátosságok miatt” nincs valódi verseny.

Miközben például a vezetékes internet itthon drágább volt az uniós, és a V4-átlagnál is, ahogy arra például az MNB Portfolio.hu-n közölt 2019-es elemzése rámutatott.

• “A jövő nem sok jót ígér, sem az árak, sem a további fejlesztések szempontjából” – mondta Gaál Gellért, a Concorde elemzője a HVG360-nak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz árak infláció inflációs jelentés mnb telekommunikáció Olvasson tovább a kategóriában