Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. június 6. 06:59 Adat

Étolaj, sertéskaraj és paradicsom – megnéztük, hogy tényleg van-e élelmiszer-drágulás

Ahogy korábbi cikkünkben a héten megírtuk, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe 40 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, és közel 10 éves csúcsra jutott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az élelmiszeripar alapanyagainak ára az utóbbi időben folyamatosan emelkedett, vagyis azok a jellemzően árutőzsdei kereskedésben kialakult árak nőnek, amelyek meghatározzák, hogy milyen költséggel tudják ezeket beszerezni az élelmiszeripari cégek.

Az okok sokrétűek, és csak részben köthetőek a járványhoz, illetve a járvány miatt kialakult nyersanyaghiányhoz, szállítási nehézségekhez. Mindez azonban általában nem nagyon érdekli a nem kifejezetten ezzel a területtel foglalkozókat, a bolti vásárlók legfeljebb azt a kérdést teszik fel, hogy ebből mekkora tényleges áremelkedés lesz (és mikor) a boltokban. Márpedig erre elég nehéz jóslatokat adni.

Nézzünk egy konkrét példát: mitől drágulhat meg idén a sertéshús? Leegyszerűsítve például attól, hogy az állattartás összköltségén belül a takarmány kétharmadot képvisel, és aktuális ára főleg a gabonák vagy a (takarmány)szója árától függ. Ha nem elég a termés a kereslethez képest, vagy – például ahogy most történik – Kína a szokásosnál nagyobb készleteket vásárol fel, akkor hiány alakul ki, ami elkezdi felfelé nyomni az árakat. Csakhogy mire ez a nyomás a sarki boltig elér, rengeteg szereplőn megy keresztül, és természetesen senki sem akarja a magasabb költséget lenyelni. Az eredmény általában az, hogy az ellátási lánc szereplői az egymás közötti kereskedelmi alkukban úgy módosítják az árakat, hogy az emelkedést kénytelen-kelletlen elmorzsolják egymás között – persze így is marad még a láncban valamennyi, amit a sor végén álló vásárlóval kell megfizettetni.

Magyarországon mára az lett az általános helyzet, hogy a fontosabb alapélelmiszereknél a piacvezető rezdüléseit figyelik a versenytársak. Amint az az elmúlt napokban a Trade magazin összeállításából kiderült, ez a szereplő jelenleg már a Lidl, amely trónfosztotta a Tescót a hazai legnagyobb élelmiszerláncok és drogériák listáján.

A Központi Statisztikai Hivatal áprilisban 2,4 százalékos éves átlagos élelmiszer-drágulást mért, ami eleve nem tűnik drámainak, de ha az említett sertéshúst nézzük, akkor az ráadásul 6,9 százalékos mínuszban van 2020 áprilisához képest. A fenti folyamatok tehát még nem értek el a boltjainkig.

A KSH szerint a legjobban dráguló termékek listáját az étolaj (22,8%), a büféáru (7,8%), a rizs (7,7%), a margarin (7,5%) és a liszt (7,4%) vezeti.

Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2020. január vége óta figyeljük 42, többségében mindennapos alapélelmiszernek számító termék árváltozásait. Egy éven keresztül csak az Aldit és a Lidlt követtük, idén február óta pedig e kettő mellé bevettük a Penny Marketet és a Tescót is. Ez a négy lánc a magyar élelmiszer-kiskereskedelem jelentős részét lefedi, a három német diszkont pedig a legkedveltebb az úgynevezett értékesítési csatornák között.

A minden hónapban virtuálisan levásárolt kosarunk összetétele ennek a mondatnak a végén látható csillagra kattintva érhető el*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. Az árak követésének módszertanát pedig ennek a mondatnak a végén elhelyezett csillagra kattintva lehet elolvasni*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Az elmúlt hónapokban rendre közöltük, hogy a négy láncban az általunk követett 42 termék ára milyen eltéréseket mutat egymástól – és egyik legfőbb megállapításunk az volt, hogy a 42 terméknek több mint a fele szinte ugyanannyiba kerül majdnem mindenhol, vagyis ha alapélelmiszerekről beszélünk, akkor egy heti bevásárlás végösszegében nagy különbségeket nem láthatunk. Ezen belül a diszkontok feltűnően együtt mozognak, a három lánc árai sokszor forintra megegyeznek, ha pedig 1-2 százalékos eltérést is megengedünk, akkor még sokkal nagyobb egyezőséget kapunk.

Ebben a tekintetben május 31-én sem volt változás, ezért most kissé eltérünk a megszokott adatközlésünktől, és nem az egyes üzletek közötti eltéréseket mutatjuk be, hanem néhány, a KSH által is kiemelt termék konkrét árváltozását, egy évre visszatekintve.

Hangsúlyozzuk, hogy ez nem a hivatalos átlagos statisztikai élelmiszerinfláció, hanem a négy áruházban tapasztalt konkrét hónap végi árak változása.

Az alábbi grafikon a sertéskaraj kilogrammonkénti árát mutatja tavaly május óta (a saját módszertanunkkal számolva). Látszik, hogy az utóbbi időben valóban megindult egy kisebb áremelkedés, de éves szinten továbbra is mínuszban van a mutató – a KSH mérésével egyébként összhangban.

A következő grafikon az étolaj literjének árváltozását mutatja be ugyanezen az időtávon, és itt már tényleg látványos a drágulás – illetve az is, hogy az árak folyamatos emelkedése mennyire együtt mozog az üzletekben.

Következőnek nézzünk meg egy népszerű zöldséget, amelyet Magyarországon is termelnek. A paradicsom alábbi diagramján kiválóan látszik a szezonalitás hatása: az árak nyár végétől kezdve meredeken emelkednek, majd tavasz végétől elkezdenek csökkenni, és 2021. május végére a 2020. június végi alacsonyabb árakat közelítik meg (éves szinten pedig szintén csökkenést mutatnak).

A KSH a rizst és a lisztet is kiemelte, mi azonban ebből a két termékről azért nem közlünk most grafikont, mert az rendkívül unalmas lenne: gyakorlatilag két egyenes vonalat látnánk egy-egy megugrással, vagyis az árak az elmúlt 12 hónapban egyszer ugyan megváltoztak, de előtte és utána végig mozdulatlanok voltak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy rizsre és lisztre a boltok éves beszállítói szerződéseket kötnek, és ha nincs vis maior eset, akkor ezek kőbe vannak vésve.

A liszt lehet egy konkrét példa is: tavaly augusztusig az Aldiban és a Lidlben is mindig 109 forintba került, azóta pedig mindkét helyen 119 forintra van bebetonozva. Igaz, ez 9,17 százalékos egyszeri áremelés, ami soknak hangzik – és közelít a KSH által mért hivatalos dráguláshoz -, ám valószínű, hogy a családok büdzséjét nem rengette meg annyira, mint az étolaj már említett drasztikus drágulása.

Adataink szerint sok alapvető élelmiszer van, amely a liszthez és a rizshez hasonló mintát mutat, ilyen jellemzően a banán, a különféle tejek és az olyan tejtermékek, mint a natúr joghurt vagy a tejföl, de a kifli, a zsömle és a félbarna kenyér ára sem szokott moccanni semerre.

Ez arra utal, hogy az esetleges áremelés begyűrűzése emiatt is nehezen jelezhető előre, a beszállítók sokszor csak az éves szerződések megújításakor tudják érvényesíteni a magasabb költségeiket, és ez termékenként és boltonként is eltérő időpontot jelenthet.

Végül szokásunkhoz híven azt a grafikont is közöljük, amely azt mutatja meg, hogy a 42 termékből álló saját (nem reprezentatív, de másfél éve változatlan) bevásárlókosarunk összesített költsége hogyan alakult május utolsó napján. Látszik, hogy nem sok mozgás van áprilishoz képest, január óta mi a Tescóban folyamatos kosárérték-csökkenést mérünk, a hipermarket közelít az Aldi-Lidl páros szintjéhez, de még mindig nem éri el azt. A Lidlben az elmúlt hónapokban 1-1 százalékkal rendre emelkedik kosarunk költsége, az Aldit minimális értékekben, de kissé hullámzónak tapasztaljuk, a Penny Market pedig a Tesco ellentettje most, a mi kosarunkban február óta drágul, és májusban már a hipermarket fölé is ment.

 
Ha pedig azt nézzük, hogy a bevásárlásunk költsége az Aldi és a Lidl átlagában mennyit változott tavaly május vége és idén május vége között, akkor – elég megdöbbentő módon – 6,3 százalékos csökkenést kapunk.
 

Adat Aldi drágulás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Fabók Bálint
2021. június 21. 17:33 Adat

Rossz vagy közepesen szennyezett a magyar nagyvárosok levegője

Lengyelországban és Olaszországban vannak a legszennyezettebb nagyvárosok az EU-ban, a legtisztább helyek pedig Skandináviában és Észtországban találhatók.

Fabók Bálint
2021. június 21. 12:18 Adat, Élet

Az előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellen

Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

Fontos

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.