Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. június 6. 06:59 Adat

Étolaj, sertéskaraj és paradicsom – megnéztük, hogy tényleg van-e élelmiszer-drágulás

Ahogy korábbi cikkünkben a héten megírtuk, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe 40 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, és közel 10 éves csúcsra jutott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az élelmiszeripar alapanyagainak ára az utóbbi időben folyamatosan emelkedett, vagyis azok a jellemzően árutőzsdei kereskedésben kialakult árak nőnek, amelyek meghatározzák, hogy milyen költséggel tudják ezeket beszerezni az élelmiszeripari cégek.

Az okok sokrétűek, és csak részben köthetőek a járványhoz, illetve a járvány miatt kialakult nyersanyaghiányhoz, szállítási nehézségekhez. Mindez azonban általában nem nagyon érdekli a nem kifejezetten ezzel a területtel foglalkozókat, a bolti vásárlók legfeljebb azt a kérdést teszik fel, hogy ebből mekkora tényleges áremelkedés lesz (és mikor) a boltokban. Márpedig erre elég nehéz jóslatokat adni.

Nézzünk egy konkrét példát: mitől drágulhat meg idén a sertéshús? Leegyszerűsítve például attól, hogy az állattartás összköltségén belül a takarmány kétharmadot képvisel, és aktuális ára főleg a gabonák vagy a (takarmány)szója árától függ. Ha nem elég a termés a kereslethez képest, vagy – például ahogy most történik – Kína a szokásosnál nagyobb készleteket vásárol fel, akkor hiány alakul ki, ami elkezdi felfelé nyomni az árakat. Csakhogy mire ez a nyomás a sarki boltig elér, rengeteg szereplőn megy keresztül, és természetesen senki sem akarja a magasabb költséget lenyelni. Az eredmény általában az, hogy az ellátási lánc szereplői az egymás közötti kereskedelmi alkukban úgy módosítják az árakat, hogy az emelkedést kénytelen-kelletlen elmorzsolják egymás között – persze így is marad még a láncban valamennyi, amit a sor végén álló vásárlóval kell megfizettetni.

Magyarországon mára az lett az általános helyzet, hogy a fontosabb alapélelmiszereknél a piacvezető rezdüléseit figyelik a versenytársak. Amint az az elmúlt napokban a Trade magazin összeállításából kiderült, ez a szereplő jelenleg már a Lidl, amely trónfosztotta a Tescót a hazai legnagyobb élelmiszerláncok és drogériák listáján.

A Központi Statisztikai Hivatal áprilisban 2,4 százalékos éves átlagos élelmiszer-drágulást mért, ami eleve nem tűnik drámainak, de ha az említett sertéshúst nézzük, akkor az ráadásul 6,9 százalékos mínuszban van 2020 áprilisához képest. A fenti folyamatok tehát még nem értek el a boltjainkig.

A KSH szerint a legjobban dráguló termékek listáját az étolaj (22,8%), a büféáru (7,8%), a rizs (7,7%), a margarin (7,5%) és a liszt (7,4%) vezeti.

Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2020. január vége óta figyeljük 42, többségében mindennapos alapélelmiszernek számító termék árváltozásait. Egy éven keresztül csak az Aldit és a Lidlt követtük, idén február óta pedig e kettő mellé bevettük a Penny Marketet és a Tescót is. Ez a négy lánc a magyar élelmiszer-kiskereskedelem jelentős részét lefedi, a három német diszkont pedig a legkedveltebb az úgynevezett értékesítési csatornák között.

A minden hónapban virtuálisan levásárolt kosarunk összetétele ennek a mondatnak a végén látható csillagra kattintva érhető el*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. Az árak követésének módszertanát pedig ennek a mondatnak a végén elhelyezett csillagra kattintva lehet elolvasni*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Az elmúlt hónapokban rendre közöltük, hogy a négy láncban az általunk követett 42 termék ára milyen eltéréseket mutat egymástól – és egyik legfőbb megállapításunk az volt, hogy a 42 terméknek több mint a fele szinte ugyanannyiba kerül majdnem mindenhol, vagyis ha alapélelmiszerekről beszélünk, akkor egy heti bevásárlás végösszegében nagy különbségeket nem láthatunk. Ezen belül a diszkontok feltűnően együtt mozognak, a három lánc árai sokszor forintra megegyeznek, ha pedig 1-2 százalékos eltérést is megengedünk, akkor még sokkal nagyobb egyezőséget kapunk.

Ebben a tekintetben május 31-én sem volt változás, ezért most kissé eltérünk a megszokott adatközlésünktől, és nem az egyes üzletek közötti eltéréseket mutatjuk be, hanem néhány, a KSH által is kiemelt termék konkrét árváltozását, egy évre visszatekintve.

Hangsúlyozzuk, hogy ez nem a hivatalos átlagos statisztikai élelmiszerinfláció, hanem a négy áruházban tapasztalt konkrét hónap végi árak változása.

Az alábbi grafikon a sertéskaraj kilogrammonkénti árát mutatja tavaly május óta (a saját módszertanunkkal számolva). Látszik, hogy az utóbbi időben valóban megindult egy kisebb áremelkedés, de éves szinten továbbra is mínuszban van a mutató – a KSH mérésével egyébként összhangban.

A következő grafikon az étolaj literjének árváltozását mutatja be ugyanezen az időtávon, és itt már tényleg látványos a drágulás – illetve az is, hogy az árak folyamatos emelkedése mennyire együtt mozog az üzletekben.

Következőnek nézzünk meg egy népszerű zöldséget, amelyet Magyarországon is termelnek. A paradicsom alábbi diagramján kiválóan látszik a szezonalitás hatása: az árak nyár végétől kezdve meredeken emelkednek, majd tavasz végétől elkezdenek csökkenni, és 2021. május végére a 2020. június végi alacsonyabb árakat közelítik meg (éves szinten pedig szintén csökkenést mutatnak).

A KSH a rizst és a lisztet is kiemelte, mi azonban ebből a két termékről azért nem közlünk most grafikont, mert az rendkívül unalmas lenne: gyakorlatilag két egyenes vonalat látnánk egy-egy megugrással, vagyis az árak az elmúlt 12 hónapban egyszer ugyan megváltoztak, de előtte és utána végig mozdulatlanok voltak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy rizsre és lisztre a boltok éves beszállítói szerződéseket kötnek, és ha nincs vis maior eset, akkor ezek kőbe vannak vésve.

A liszt lehet egy konkrét példa is: tavaly augusztusig az Aldiban és a Lidlben is mindig 109 forintba került, azóta pedig mindkét helyen 119 forintra van bebetonozva. Igaz, ez 9,17 százalékos egyszeri áremelés, ami soknak hangzik – és közelít a KSH által mért hivatalos dráguláshoz -, ám valószínű, hogy a családok büdzséjét nem rengette meg annyira, mint az étolaj már említett drasztikus drágulása.

Adataink szerint sok alapvető élelmiszer van, amely a liszthez és a rizshez hasonló mintát mutat, ilyen jellemzően a banán, a különféle tejek és az olyan tejtermékek, mint a natúr joghurt vagy a tejföl, de a kifli, a zsömle és a félbarna kenyér ára sem szokott moccanni semerre.

Ez arra utal, hogy az esetleges áremelés begyűrűzése emiatt is nehezen jelezhető előre, a beszállítók sokszor csak az éves szerződések megújításakor tudják érvényesíteni a magasabb költségeiket, és ez termékenként és boltonként is eltérő időpontot jelenthet.

Végül szokásunkhoz híven azt a grafikont is közöljük, amely azt mutatja meg, hogy a 42 termékből álló saját (nem reprezentatív, de másfél éve változatlan) bevásárlókosarunk összesített költsége hogyan alakult május utolsó napján. Látszik, hogy nem sok mozgás van áprilishoz képest, január óta mi a Tescóban folyamatos kosárérték-csökkenést mérünk, a hipermarket közelít az Aldi-Lidl páros szintjéhez, de még mindig nem éri el azt. A Lidlben az elmúlt hónapokban 1-1 százalékkal rendre emelkedik kosarunk költsége, az Aldit minimális értékekben, de kissé hullámzónak tapasztaljuk, a Penny Market pedig a Tesco ellentettje most, a mi kosarunkban február óta drágul, és májusban már a hipermarket fölé is ment.

 
Ha pedig azt nézzük, hogy a bevásárlásunk költsége az Aldi és a Lidl átlagában mennyit változott tavaly május vége és idén május vége között, akkor – elég megdöbbentő módon – 6,3 százalékos csökkenést kapunk.
 

Adat Aldi drágulás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hobot Péter Stubnya Bence
2022. január 24. 06:05 Adat, Közélet

Hét százalék körüli inflációnál már csökkenhet a kormány támogatottsága

Ilyen szintű inflációnál már veszélyben érezheti a támogatottságát a kormány, nem véletlen, hogy csúcsra járatják a hangulatjavító intézkedéseket.

Hajdu Miklós
2022. január 22. 16:21 Adat

Tavaly nyáron több magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt

Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.

Jandó Zoltán
2022. január 21. 19:29 Adat, Élet

A slágerlisták élére ugranak az énekesek haláluk napján, és ezen valaki sokat kereshet

Nézettségi rekordot döntenek a ma elhunyt Meat Loaf kilpjei a Youtube-on, és az énekes legismertebb albuma is az iTunes toplista élére ugrott. Ki fizet ilyenkor, kinek, és mennyit?

Fontos

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.