Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, szinte biztosra vehető, hogy jelentősebb élelmiszerár-emelkedés előtt állunk. A szakértők azért ennyire biztosak most a jóslatukban, mert az inflációt nem egyetlen fő trend, hanem számos piaci tényező egyaránt nagyon valószínűvé teszi. Az utóbbi időben gyakorlatilag minden jelentősen drágult már az alapanyagoktól kezdve a takarmányon és a szállításon keresztül a csomagolóanyagokig, ráadásul a járvány várható enyhülése minden jel szerint általános keresletnövekedésbe fog torkollni.

Ezek tükrében a szokásosnál is kíváncsibbak voltunk arra, hogy ha április utolsó napján megejtünk egy nagy bevásárlást, akkor mit tapasztalunk március végéhez, vagy akár éves szinten 2020 áprilisához képest. A havi és éves összehasonlítást az teszi lehetővé, hogy 2020. január vége óta minden hónap utolsó napján elmegyünk az áruházakba, és ugyanazt a bevásárlólistát ugyanazzal a meghatározott módszerrel végignézzük, azaz virtuálisan bevásárolunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – minden drágulni fogOlyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.

Fogyasztói kosarunk a legtöbb alapélelmiszert tartalmazza, a konkrét bevásárlólistát ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet elérni*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy pontosan milyen módszertannal vesszük fel az árakat, annak leírása ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva nyílik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Fontos körülmény, hogy bevásárlásunk nem reprezentatív, és nem hivatalos, mi minden hónapban csak “azt játsszuk el”, mintha egy heti nagy bevásárlást végző család lennénk, amely mindig ugyanazt a 42 terméket és mindig ugyanabban a mennyiségben veszi meg – ezzel próbáljuk szubjektív módon mérni az élelmiszerárak változását. Egy éven keresztül az Aldi és a Lidl volt vizsgálódásunk terepe, idén február óta azonban kiterjesztettük a mérést a Penny Marketre és (a három német diszkontnak mintegy külső kontrollt adva) a Tescóra is.

Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy a három német diszkont árazása a mi kosarunk szerint gyakorlatilag ugyanaz, a 42 termékből 18 ára forintra megegyezik, további 7 pedig elhanyagolható különbséget mutat – vagyis teljesen mindegy, melyik üzletbe megyünk vásárolni.

Április végén a diszkontok együtt mozgása azonban még nagyobb lett.

Ezúttal már 22 termék ára egyezett meg forintra mindhárom üzletben, ezzel nálunk már átlépte az 50 százalékot a tökéletes hasonlóság mértéke.

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a nem diszkont modellben dolgozó Tescóban ezúttal 16 terméknél forintra egyező árakat találtunk az Aldival, a Lidllel és a Penny Markettel is. Olyan, mintha a kiskereskedelmi piac az alapélelmiszereket egyre inkább úgy kezelné, mint az árutőzsdén a befektetők a nyersanyagokat, és a beszerzők a végletekig leszorítanák az árakat, ahonnan már nincs mozgástere a változásnak.

Visszatérve az inflációs várakozásokra: havi szinten némi drágulást azért mutatnak a diszkontok. A bevásárlókosarunk jellemzően 16-17 ezer forint körüli összértéke márciushoz képest az Aldiban 2,3, a Lidlben 1,1, a Penny Marketben pedig 4,52 százalékos emelkedést jelzett. A Penny Market azonban ebből a szempontból hullámzóbb teljesítményt mutat a versenytársainál, mert ott például márciusban havi szinten még 6,4 százalékos csökkenést mértünk, tehát a mostani drágulás mintha a februári szintre való korrigálás lenne.

Az említett százalékok azonban nem jelentősek, az elmúlt 15 hónapban ekkora ingadozások szokásosak voltak, vagyis még biztosan nem a járvány említett hatásait tükrözik.

Ha a négy vizsgált üzletben a bevásárlásunk egyszerű számtani átlagát nézzük, akkor áprilisban 16 664 forintot fizettünk volna a kasszáknál, míg egy hónappal korábban 16 405 forintot. Ez mindössze 1,6 százalékos átlagos inflációt jelent.

Az árakat a következő hónapokban azért is érdeme lesz figyelni, mert ha elindul az emelkedés, annak mértékéből látni lehet majd, hogy az ellátási láncban mennyire morzsolódik le egy ilyen hullám. Mire a hús, a tej vagy különösen a feldolgozott termékek a termelőtől a polcokra jutnak, számos láncszemen mennek keresztül, és a kezdeti drasztikus áremeléseket ezek a láncszemek általában tompítják, saját kárukra kénytelen-kelletlen lenyelik egy-egy kisebb részét.

Végül ha azt vetjük össze, hogy az Aldi és a Lidl átlaga mennyit változott nálunk tavaly április vége óta, akkor 3,5 százalékos csökkenést mutatnak a számok (a Penny Marketet és a Tescót ebbe a mérésbe még nem tudjuk bevonni, mert egy éve még nem gyűjtöttük az adataikat).

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a három diszkontban és a Tescóban mennyire együtt mozog a bevásárlásunk összköltsége, illetve az is, hogy a 16-17 ezer forintos kosárértékhez képest milyen kicsi a különbség a boltok között, még a nem diszkont modellben dolgozó Tescót is beleértve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi bevásárlás drágulás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.