Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, szinte biztosra vehető, hogy jelentősebb élelmiszerár-emelkedés előtt állunk. A szakértők azért ennyire biztosak most a jóslatukban, mert az inflációt nem egyetlen fő trend, hanem számos piaci tényező egyaránt nagyon valószínűvé teszi. Az utóbbi időben gyakorlatilag minden jelentősen drágult már az alapanyagoktól kezdve a takarmányon és a szállításon keresztül a csomagolóanyagokig, ráadásul a járvány várható enyhülése minden jel szerint általános keresletnövekedésbe fog torkollni.

Ezek tükrében a szokásosnál is kíváncsibbak voltunk arra, hogy ha április utolsó napján megejtünk egy nagy bevásárlást, akkor mit tapasztalunk március végéhez, vagy akár éves szinten 2020 áprilisához képest. A havi és éves összehasonlítást az teszi lehetővé, hogy 2020. január vége óta minden hónap utolsó napján elmegyünk az áruházakba, és ugyanazt a bevásárlólistát ugyanazzal a meghatározott módszerrel végignézzük, azaz virtuálisan bevásárolunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – minden drágulni fogOlyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.

Fogyasztói kosarunk a legtöbb alapélelmiszert tartalmazza, a konkrét bevásárlólistát ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet elérni*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy pontosan milyen módszertannal vesszük fel az árakat, annak leírása ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva nyílik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Fontos körülmény, hogy bevásárlásunk nem reprezentatív, és nem hivatalos, mi minden hónapban csak “azt játsszuk el”, mintha egy heti nagy bevásárlást végző család lennénk, amely mindig ugyanazt a 42 terméket és mindig ugyanabban a mennyiségben veszi meg – ezzel próbáljuk szubjektív módon mérni az élelmiszerárak változását. Egy éven keresztül az Aldi és a Lidl volt vizsgálódásunk terepe, idén február óta azonban kiterjesztettük a mérést a Penny Marketre és (a három német diszkontnak mintegy külső kontrollt adva) a Tescóra is.

Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy a három német diszkont árazása a mi kosarunk szerint gyakorlatilag ugyanaz, a 42 termékből 18 ára forintra megegyezik, további 7 pedig elhanyagolható különbséget mutat – vagyis teljesen mindegy, melyik üzletbe megyünk vásárolni.

Április végén a diszkontok együtt mozgása azonban még nagyobb lett.

Ezúttal már 22 termék ára egyezett meg forintra mindhárom üzletben, ezzel nálunk már átlépte az 50 százalékot a tökéletes hasonlóság mértéke.

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a nem diszkont modellben dolgozó Tescóban ezúttal 16 terméknél forintra egyező árakat találtunk az Aldival, a Lidllel és a Penny Markettel is. Olyan, mintha a kiskereskedelmi piac az alapélelmiszereket egyre inkább úgy kezelné, mint az árutőzsdén a befektetők a nyersanyagokat, és a beszerzők a végletekig leszorítanák az árakat, ahonnan már nincs mozgástere a változásnak.

Visszatérve az inflációs várakozásokra: havi szinten némi drágulást azért mutatnak a diszkontok. A bevásárlókosarunk jellemzően 16-17 ezer forint körüli összértéke márciushoz képest az Aldiban 2,3, a Lidlben 1,1, a Penny Marketben pedig 4,52 százalékos emelkedést jelzett. A Penny Market azonban ebből a szempontból hullámzóbb teljesítményt mutat a versenytársainál, mert ott például márciusban havi szinten még 6,4 százalékos csökkenést mértünk, tehát a mostani drágulás mintha a februári szintre való korrigálás lenne.

Az említett százalékok azonban nem jelentősek, az elmúlt 15 hónapban ekkora ingadozások szokásosak voltak, vagyis még biztosan nem a járvány említett hatásait tükrözik.

Ha a négy vizsgált üzletben a bevásárlásunk egyszerű számtani átlagát nézzük, akkor áprilisban 16 664 forintot fizettünk volna a kasszáknál, míg egy hónappal korábban 16 405 forintot. Ez mindössze 1,6 százalékos átlagos inflációt jelent.

Az árakat a következő hónapokban azért is érdeme lesz figyelni, mert ha elindul az emelkedés, annak mértékéből látni lehet majd, hogy az ellátási láncban mennyire morzsolódik le egy ilyen hullám. Mire a hús, a tej vagy különösen a feldolgozott termékek a termelőtől a polcokra jutnak, számos láncszemen mennek keresztül, és a kezdeti drasztikus áremeléseket ezek a láncszemek általában tompítják, saját kárukra kénytelen-kelletlen lenyelik egy-egy kisebb részét.

Végül ha azt vetjük össze, hogy az Aldi és a Lidl átlaga mennyit változott nálunk tavaly április vége óta, akkor 3,5 százalékos csökkenést mutatnak a számok (a Penny Marketet és a Tescót ebbe a mérésbe még nem tudjuk bevonni, mert egy éve még nem gyűjtöttük az adataikat).

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a három diszkontban és a Tescóban mennyire együtt mozog a bevásárlásunk összköltsége, illetve az is, hogy a 16-17 ezer forintos kosárértékhez képest milyen kicsi a különbség a boltok között, még a nem diszkont modellben dolgozó Tescót is beleértve.

Adat Aldi bevásárlás drágulás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. június 16. 17:32 Adat, Világ

A magyarok lakhatási költségei nőttek a leginkább az unióban a 2015 előtti tíz évben

Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 15. 16:53 Adat

Szikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghalt

Rémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.

Jandó Zoltán
2021. június 15. 11:36 Adat

A lakásfelújítási támogatás egy részét szépen elviszi a rég nem látott építőipari áremelkedés

Áprilisban Magyarországon is érezhetővé vált, hogy valami nincs rendben az építőipari árakkal. Közel két éve nem mértek ekkora drágulást a szektorban.

Fontos

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Avatar
2021. június 16. 17:05 Világ

Megrengeti a világunkat, ha a koronavírus egy kínai laborból szabadult el?

Szakértő szerzőnk hat pontban foglalja össze, mit várhatunk a laborelmélet beigazolódásának következményeként.

Mészáros R. Tamás
2021. június 16. 05:55 Világ

A világ tart tőle, pedig a közgazdászok szerint a kínai innováció lassú

Bár a Huawei, a kínai űrprogram vagy a digitális jüan világszínvonalú technológiát sejtet, mélyebb elemzések szerint a kínai termelékenységnövekedés megtorpant - pont, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.