Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. április 9. 06:25 Adat

Nagyítóval kell keresni az árkülönbséget az Aldi, a Lidl és a Penny Market között

Tavaly január óta minden hónap utolsó napján virtuálisan megvásárolunk 42 alapvető élelmiszerterméket az Aldiban és a Lidlben, idén februártól pedig a kört a Penny Markettel és a Tescóval is bővítettük. Ez a G7 szubjektív (statisztikailag nem reprezentatív) fogyasztói kosara, amellyel egyrészt az a célunk, hogy a boltláncok közötti áreltéréseket monitorozzuk, másrészt az élelmiszer-inflációt (vagy deflációt) követjük – a saját szempontjaink szerint.

Bevásárlókosarunk tartalma a mondat végén lévő csillagra kattintva jelenik meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. A módszertanunk pedig ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva olvasható*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Egy évvel azután, hogy a mérést elkezdtük, vagyis idén január végén azt állapítottuk meg, hogy tapasztalataink szerint az Aldi és a Lidl árszintjében lényegi különbség nincs, a szezonális ingadozások, de még a járvány hatására sem. Erre utalt, hogy 42 terméket tartalmazó, egyedileg súlyozott kosarunk összesített költsége egész évben (2020. január és 2021. január között) sosem mozdult el lényegesen a 16 ezer forint körüli (+/- 5 százalék) „középértéktől”.

2021. március 31-én azonban még az elmúlt 14 hónapot nézve is meglehetősen meglepő együttállást tapasztaltunk. Ekkor már mindhárom diszkontláncot (Aldi, Lidl és Penny Market) vizsgálva adataink azt mutatták, hogy

a 42 termékből 18 ára mind a három láncban forintra megegyezik, további 7 termék ára pedig csak egészen minimális eltérést mutat, vagyis összesen 25 termék esetében volt tökéletesen mindegy, hogy melyik boltban vettük volna meg.

Vagyis durván 60 százalékos egyezőséget találtunk a három diszkontlánc között.

Mielőtt rátérnénk a bevásárlás konkrét áraira, szokás szerint érdemes abc-sorrendben végigvenni, hogy konkrétan az üzletek között az egyes termékeknél mekkora árkülönbséget találtunk.

Az első ábra az Aldi és a Lidl közötti különbségeket mutatja meg.

Az ábra közepén lévő nagy fehér szakasz látványosan jelzi, hogy mennyire együtt mozog a két diszkontlánc árazása a termékek többségénél.

A második ábrán az Aldi és a Penny Market közötti eltérések láthatóak.

Ebben az összehasonlításban is elég kevés olyan termék akad, amelynek érdemben eltérő ára lenne, ráadásul az eltérések egyik véglete a só, amely a fogyasztói kosár összetételében egy kifejezetten olcsó termék. A kosárérték végösszegét tehát ez az eltérés gyakorlatilag meg sem mozdítja, szerepe cikkünk szempontjából nem lényeges.

Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az Aldiban azért tűnik viszonylag drágának a só, mert ott nincs meg a jódozatlan verziója, a másik két diszkontban viszont mindig kapni jód nélküli sót, jóval olcsóbban. Mi ezt (egyelőre) nem tekintjük kétféle terméknek, abból kiindulva, hogy talán az árérzékeny vásárlók sem tekintik annak, amikor a polc előtt állnak.

Harmadik ábránk az Aldit veti össze a Tescóval.

Ismét a só kerül előtérbe, hiszen látszik, hogy a Tescóban nem találtunk a diszkontokhoz képest olcsó sót, de ez itt sem mozdítja el a kosárértéket érdemben. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy összehasonlításunk egyetlen nem diszkont tagja a Tesco, amely más üzleti modellben működik, részben más lehet a célközönsége, és teljesen más vásárlási körülményeket és áruválasztékot biztosít.

Mivel mi igyekeztünk „szabványos” alapélelmiszereket tenni a kosarunkba, vállalhatónak tartjuk az összehasonlítást, a hipermarket egyfajta külső viszonyítási alapként szolgál, mert ahogy az jól látható, a diszkontok saját világa egyébként meglehetősen uniformizált.

A negyedik ábra abban segít, ha valaki a Lidl és a Penny Market között szeretne választani.

Látszik az adatokon, hogy a Lidl jelenleg jobban különbözik a Penny Markettől, mint az Alditól, vagyis összességében a három diszkontnál pillanatnyilag az Aldi és a Lidl mozog nagyon együtt, kettejük között általában nincs sok értelme válogatni, ellenben a Penny Marketben több olyan terméket lehet kifogni, amely a másik kettőnél éppen drágább vagy olcsóbb.

Ötödik ábránk a Lidlt szembesíti a tőle eltérő üzleti modellben dolgozó Tescóval.

Az általunk vizsgált négy bolt közül ebben a párosításban látszik a legtöbb eltérés. A kiugró sóáraktól ismét eltekinthetünk, de a Tescóban egyelőre nem találtuk meg a jövő egyik legfontosabb alaptermékének, a zabitalnak azt az olcsóbb változatát, amelyet a diszkontok már régóta tartanak a polcaikon (bár kétségtelen, hogy nem ez ma egy élelmiszerlánc kulcsfontosságú árucikke). Emellett továbbra is érdemes megfigyelni, hogy jó pár esetben a hipermarket alá tud menni a diszkontoknak árban, például olyan fontos termékeknél is, mint a csirkemell vagy a banán.

Érdekesség, hogy a banán ára az Aldiban és a Lidlben éppen egy éve emelkedett 449 forintról 479 forintra, és azóta bebetonozva ott áll. A Penny Marketben is ezt a kőbe vésett banánárat látjuk, a Tesco azonban máshonnan vásárolhat, mert ott 429 forint a jelenlegi alap.

Végül az alábbi ábra mutatja a Penny Market és a Tesco közötti eltéréseket.

Fontos szempont a fenti eltérések számolásához, hogy (amint azt a módszertanban jeleztük is) a kosárba mindig az akció nélkül számolt áron tesszük be a termékeket. Az általunk tapasztalt sok egybeesés tehát mindig erre vonatkozik, mert mi hosszabb távon figyeljük az általános trendeket, amit egy-egy nagy leárazás könnyen félrevinne.

A pénztárca szempontjából lényeges kérdés, hogy mennyit fizettünk volna összesen a kosarunk után az egyes boltokban, ezt szokás szerint az alábbi ábrán mutatjuk be.

A Penny Market és a Tesco a mi szubjektív kosarunkban egy hónap alatt 6,4, illetve 3,2 százalékkal olcsóbb lett, az Aldi 1,8 százalékot mozgott lefelé, a Lidl pedig 1 százalékot drágult, de egy 16 ezer forint feletti összértékű kosárnál a két utóbbi elenyésző tétel. A Lidl csak egy hajszállal olcsóbb (nálunk), mint hasonló modellben dolgozó két legfőbb versenytársa.

A három diszkont között a legnagyobb összesített árkülönbség mindössze 1,7 százalék jelenleg, amely a mi esetünkben 280 forint,

és ez már olyan kis összeg, ami egy heti nagybevásárlásnál nem nagyon vehető észre.

Az Aldi és a Lidl együttes átlagából számolt kosárérték egyébként egy év alatt (azaz 2020. március 31. és 2021. március 31. között) 6,3 százalékos csökkenést mutat. (A Penny Marketben és a Tescóban majd csak 2022-től tudunk hasonlót számolni).

Egy hónappal ezelőtt, februárban mi 4,5 százalékos diszkont élelmiszer-deflációt mértünk, míg a Központi Statisztikai Hivatal azóta megjelent reprezentatív adatai 3,4 százalékos inflációt mutattak.

(Kiegészítés: cikkünk megjelenésének napján adta ki a KSH a márciusra vonatkozó adatait, és e szerint a hivatalos élelmiszer infláció éves szinten 2,7 százalék volt (az általunk mért 6,3 százalékos deflációval szemben.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeeresztettük az Aldi-Lidl-Penny hármast a Tescóval, ez lett belőleFogyasztói kosarunkkal túlléptünk a szokásos Aldi-Lidl pároson, és elkezdtük összehasonlítani az áraikat a Penny Markettel és a Tescóval is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi árösszehasonlítás élelmiszer fogyasztói kosár kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. december 6. 06:50 Adat, Közélet

Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi

A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.

Stubnya Bence
2024. december 4. 14:12 Adat, Vállalat

Leépítésekre számítanak az autóiparban, de az ipar egészében nem látszanak a sötét felhők

Novemberben csak a német, osztrák, belga és lengyel iparcégek voltak pesszimistábbak a magyaroknál.

Stubnya Bence
2024. december 3. 12:36 Adat, Vállalat

Már nem a munkaerőhiány a magyar ipar legfőbb problémája, hanem a csökkenő kereslet

Sajnálatos módon az ipar visszaesése miatt oldódik az éveken keresztüli súlyos munkaerőhiány.

Fontos

Kiss Péter
2024. december 8. 05:35 Pénz

A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni

Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.

Bucsky Péter
2024. december 7. 21:43 Podcast

Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot

Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Mészáros R. Tamás
2024. december 5. 04:34 Világ

Ukrajnának és a magyar iparnak is árthat a dél-koreai elnök példátlan hazardírozása

Magyarország harmadik legnagyobb befektetőjének gazdaságpolitikája és külpolitikai orientációja is fordulatot vehet.