Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. június 17. 13:40 Világ

Európa bukik többet, ha Putyin elzárja a gázcsapot

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz gázszállítások 60 százalékos csökkentése az Északi Áramlaton az energiaháború új fejezetét jelenti-e, de a német kormány egyértelműen politikai zsarolási kísérletet lát a csap tekerésében, Moszkvában pedig már arról beszélnek, hogy a vezeték teljes lezárása is elképzelhető. Az európai gáztárolókat így nem tudják feltölteni kellő mértékben a tél előtt, a német energiaszabályozó szerint emiatt a fűtésen is spórolni kell, 20 fok alatt maradhatnak a lakások.

Az oroszok szerdán kezdték csökkenteni az Északi Áramlat 1-en Németország felé leszállított gázmennyiséget, amit csütörtökön tovább folytattak: a tervezett napi 167 millió köbméter helyett már csak 66 millió érkezett. Ezt a 60 százalékos csökkentést az teszi különösen súlyossá, hogy azt alternatív csatornákon sem lehet orosz gázzal kiváltani. Az elkészült, de talán örökre engedély nélkül maradó Északi Áramlat 2-t az EU már egyáltalán nem akarja üzembe helyezni a háború miatt, a Lengyelországon keresztül menő Jamalt az oroszok zárták le májusban. Így marad a kisebb kapacitású Török Áramlat, valamint az Ukrajnán keresztül jövő Testvériség gázvezeték. Paradox, hogy a háború ellenére ez az, ami ma még viszonylag megbízható, de most ezen is csak a kapacitás 40 százaléka van kihasználva, és nem úgy néz ki, hogy az oroszok bárhol növelni szeretnék a mennyiséget.

Németországon kívül Olaszország, Franciaország, és most már Ausztria és Csehország is kevesebb gázt kap az eredetileg tervezettnél, vagyis az egész, gázinfrastruktúra szempontjából Északnyugat-Európának számító térség érintett. A csökkentéssel az oroszok valószínűleg még nem sértenek szerződést, mert a megállapodások jellemzően negyedéves időszakokra köttetnek. Ettől még azonban ez nagyon jelentős problémát okoz mindenekelőtt Németországnak és Olaszországnak. Európában most kellene feltölteni télre az egyelőre félig lévő (az európai töltöttségi szint jelenleg 52 százalékon van, jelentős országok közötti különbségekkel) gáztározókat. A következő fűtési szezont a háború miatt biztonsági okokból 90 százalék feletti töltöttséggel szerették volna megkezdeni.

A jelek szerint azonban az oroszok ezt már most meg kívánják akadályozni. A szállítás visszafogását ők technikai okokkal, illetve a szankciókkal indokolják. A Balti-tenger alatti Északi Áramlat 1 oroszországi végpontján, Viborgban nyolc nagyméretű Siemens kompresszor biztosítja a szükséges 120 bar nyomást. Ezek közül az egyik jelenleg Montreálban van szükséges felújításon, orosz közlés szerint azonban az Oroszország és a Gazprom elleni szankciók miatt Kanada nem engedi a szervizelést. Az oroszok ezzel és más alkatrészek szükséges javításával magyarázzák a kiesést.

Magát a tényt, hogy a kanadai embargós szabályok a kompresszort is érintik, a Siemens is megerősítette, hozzátéve, hogy a német és a kanadai kormánnyal már tárgyalnak a megoldásról. A szállítási határidő azonban még nem járt le, így kétséges, hogy a hirtelen volumencsökkenést valóban ez magyarázza-e. A német kormány szerint a technikai kifogás egyszerű blöff, az oroszok valójában politikai okokból nem szállítanak, Habeck gazdasági miniszter pedig garanciát adott a Siemensnek, hogy a karbantartási munkálatok nem esnek a szankciók hatálya alá.

Nyugati vélemények szerint az oroszok egyszerűen fegyverként használják az energiahordozót: magasabb gázárakra játszanak, amivel bevételi oldalon akár kompenzálhatják is a kieső mennyiséget, és közben nagyon nehéz helyzetbe hozzák Európát. Az irányadó amszterdami gáztőzsdén ennek azonnal látszik az elemi hatása: az Északi Áramlat visszafogását követően a gázár két nap alatt 50 százalékot emelkedett, a megawattonkénti ár a hétfői 80 euróról szerdára 120-ra emelkedett, azóta pedig valamivel efölött hullámzik.

Ha a háttérben valóban nagyrészt politikai nyomásgyakorlás áll, akkor az időzítése nem túl bonyolult: Scholz német kancellár, Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök éppen csütörtökön tárgyalt Kijevben. A közös vonatút (ezt a keményvonalas háborús héjává váló Medvegyev orosz exelnök egyszerűen „a békazabáló, a kolbászimádó és a spagettifaló” túrájának titulálta) nemcsak szimbolikus értékkel bír. Macron például további hat Ceasar önjáró – élvonalbeli fegyvernek számító – tarack leszállítását ígérte, Scholz pedig ugyan ennyire nem volt konkrét, de azt ígérte, hogy addig folytatják Ukrajna katonai és gazdasági támogatását, amíg csak szükség van erre az oroszokkal szemben.

Német politikusok egy másik aktuális ügyet is összefüggésbe hoztak a gázcsap letekerésével. Németország két napja döntött úgy, hogy egy 10 milliárdos banki kölcsönnel fogja még szorosabb kontroll alá venni a Gazprom áprilisban elvett németországi leányvállalatát. A Gazprom Germaniáról azóta szimbolikus névváltoztatással „Európa Energiabiztonságáért” vállalatra átkeresztelt cég kapcsán a teljes államosítás is opció volt, sajtóértesülések szerint ezt éppen azért vetette el Scholz kancellár, hogy ne bőszítse fel túlságosan Putyint – de ez már így is kvázi államosításnak tekinthető.

Vlagyimir Csizsov orosz EU-s nagykövet csütörtökön egy szentpétervári gazdasági fórumon már arról beszélt, hogy akár teljesen is leállhat az Északi Áramlat, ami „katasztrófa lenne Németország számára”. Az orosz lapok is azzal számolnak, hogy

Oroszországnak a magasabb gázár minél erősebb kihasználása áll érdekében, nem fog sietni Európa megsegítésével.

Ha teljesen leállnának az orosz gázszállítások, Németországnak 24 órája lenne, hogy reagáljon. „Az orosz gázszállítások csökkentése mindannyiunkat, fogyasztókat és az ipart is nagyon súlyos helyzetbe hoz” – fogalmazott a Twitteren Klaus Müller, a német szövetségi energiahivatal vezetője, miközben általános takarékoskodásra szólított fel. Németországban háromlépcsős vészhelyzeti tervek vannak egy súlyos energiaválság esetére, előbb a nem létfontosságú cikkeket előállító iparvállalatok fogyasztását csökkentenék, majd jönnének a többiek és a háztartások. Azt nem tartják valószínűnek, hogy végül ne lenne télen a lakásokban fűtés, de Müller azt hangsúlyozza, hogy mindenkinek spórolnia kell. A vállalatok számára energiatakarékossági bónuszokon alapuló rendszert kívánnak kialakítani, de már azt is javasolta a kormánynak, hogy módosítsák a lakásbérleti szabályozást: a tulajdonos jelenleg 20-22 fokos hőmérsékletet köteles biztosítani az ingatlanjában, ezt szeretnék egy-két fokkal lejjebb vinni.

Egy cégek körében végzett felmérés szerint az orosz gázexport leállása esetén a német vállalatok kilenc százaléka kénytelen lesz teljesen leállítani a termelését, további 18 százalék pedig jelentősen csökkenteni fogja azt. Ez értelemszerűen főleg az energiaintenzív iparágakat érintené súlyosan, valamint úgy általában a kelet-németországi gazdaságot – sokan egyáltalán nem tudnák mivel kiváltani a gázt.

Németország nagyjából a gázmennyisége 35 százalékát veszi Oroszországtól. Az Ukrajna elleni orosz invázió után radikálisan megfordult a német energiapolitika. Nemcsak az Északi Áramlat 2-ről mondtak le, de rendkívül gyorsan, 2024 végéig teljesen szeretnék megszüntetni az orosz gázfüggőségüket, ennek érdekében többek között három LNG-terminált építenek az Északi-tengeren.

Három-négy év legalább kell Európának ahhoz, hogy ez az orosz zsarolási potenciál ne létezzen, és tíz év kell a teljes gázkapcsolat megszüntetéshez. Így pár évig a Gazpromnak még nagyon jelentős zsarolási pozíciója van

– mondta a G7-nek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. Az oroszoknak való kitettség, az árak és a volatilitás csökkentéséhez átfogó beruházásokra lenne szükség: egy sor LNG-terminál mellett az országok közötti interkonnektorok kialakítása és a tárolókapacitások bővítése is sürgető. Utóbbiból a 83 milliós Németországnak csak háromszor annyi kapacitása van, mint a tízmilliós Magyarországnak.

Ezek híján idén maradnának a vészmegoldások: levenni a fűtést és a légkondit, visszafogni az ipart, esetleg visszakapcsolni a nukleáris vagy a gáznál jóval szennyezőbb szénerőműveket.

„Ha augusztusig tudnák tölteni az európai gáztározókat, már ki lehetne húzni a telet, de van esély rá, hogy az oroszok tényleg teljesen lekapcsolják a gázt, mert egyre irracionálisabb jeleket mutatnak mindkét oldalon. Ez az előrejelzések szerint akár 7 százalékos német gazdasági visszaesést is jelenthet” – mondta nekünk Pletser Tamás az esetleges következményekről.

Deák András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint is elképzelhető, hogy az Északi Áramlaton teljesen beszüntetik az orosz gázszállítást, és a saját szempontjukból lát is ebben racionalitást.

Ha a németek minél hamarabb le akarnak válni az orosz csőről, a gázfegyvert Moszkva még két évig tudja használni. A renoméjukkal sokat már nem kell törődniük, ott már nem nagyon van mit veszteniük. Abban érdekeltek, hogy a németeknek ne legyen tele a tárolójuk, és ezzel legalább a fenyegetést a teljes elzárásról minimum fenntarthatják.

A kutató akár az utóbbit is el tudja képzelni, bár valószínűbbnek tartja, hogy valamennyi gázt azért visznek majd nekik. Így Németországot rövid pórázon tarthatnák, aminek nyilván komolyabb külpolitikai relevanciája is lenne.

A szállítások visszafogása kevesebb eladott orosz gázt jelent, de a volumenszűkítés az emelkedő gázár miatt nem biztos, hogy kevesebb bevételt hoz. Sőt, az orosz kormányzat úgy számol, hogy idén 14 milliárd euróval nagyobb bevétele lesz az energiaexportból, mint 2021-ben volt. A CREA kutatóközpont napokban megjelent elemzése szerint Oroszország majdnem napi egymilliárd euró értékben exportált a háború első száz napja alatt, vagyis több exportbevétele volt, mint amennyibe a becslések szerint a háború naponta kerül neki (840 millió euró, de ebben az adatban azért nagy a bizonytalanság). Az orosz energiaexport 61 százaléka Európába megy.

Pénzügyileg így nehéz lesz kivéreztetni Oroszországot, és az is kérdés, hogy a gázbevétel maximalizálása egyáltalán mennyire fontos most Putyinnak. Az olaj eleve sokkal inkább meghatározó tényezője az orosz külkereskedelemnek a gázhoz képest, de amúgy is olyan külkereskedelmi aktívum halmozódott fel náluk, amit gyakorlatilag nem tudnak elkölteni a háborús szankciók miatt. „Az oroszoknak jelen pillanatban nem nagyon van szükségük sem dollárra, sem euróra. Nagyobb az exportjuk, mint valaha, miközben a szankciók miatt nincs importjuk. Lényegében technikai államcsődbe vannak hajszolva, kötött devizagazdálkodás van, így Nyugatra sem vihetik a pénzt. A fizetési mérlegük óriási többletet mutat” – fogalmazott Deák a pénzügyi hatásokkal kapcsolatban.

Ez alapján hiába lehet igaz, hogy Moszkva hosszú távon jobban függ az európai gázpiactól, mint fordítva,

jelenleg és a következő kritikus két-három évben Európa többet bukhat az orosz gázcsap elzárásán, mint Oroszország.

Európa évekig komoly diszkontot élvezett a világpiacon a közeli orosz gáznak köszönhetően, most viszont egyre inkább csak jelentős felárral jut hozzá a gázhoz. Miközben Ázsiában a hosszú távú szerződéseknek és az olajindexnek köszönhetően olcsóbb a gáz, Európa most csak a le nem kötött, ezért nagyon drága spot készletekből tudja valamennyire pótolni az orosz kiesést. Ezt pontosan tudják Moszkvában is, ezért az Északi Áramlat tartósabb letekerése bőven benne van a pakliban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilággazdasági korszakváltást hoz Oroszország háborújaTartós drágulás, blokkokra szakadó világgazdaság, háttérbe szoruló klímacélok – Putyin átrajzolja a világgazdaság fejlődési pályáját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelenNem a pénzügyi korlátozások vagy a szénhidrogénexportot érintő szankciók fájhatnak leginkább Oroszországnak, hanem hogy technológiai területen várhatóan minden korábbinál jobban lemarad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeginkább az oroszokkal szúrt ki Putyin, amikor legutóbb a nyugati szankciókra válaszoltA Krím megszállása után kivetett nyugati szankciókra Oroszország ellenszankciókkal reagált, ami növelte az élelmiszerárakat, és csökkentette a jólétet.

Világ energia energiaválság északi áramlat gáz németország orosz gáz orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Katona Hajnalka
2022. szeptember 26. 17:33 Élet, Világ

Meg kell ijeszteni az embereket, hogy ne vásároljanak orvvadászoktól

Az állatok veszélyeztetettsége vagy a termékek káros hatása nem érdekli az embereket, így nem érdemes ezekre hivatkozni.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Váczi István
2022. szeptember 26. 10:01 Világ

Devizaválság fenyegeti Ázsia jelentős részét

Az amerikai jegybank kamatemelései, illetve általában a szigorúbb monetáris politikája egyre nagyobb felfordulást okoz a világ devizapiacain.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki