Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. június 14. 04:34 Világ

Leginkább az oroszokkal szúrt ki Putyin, amikor legutóbb a nyugati szankciókra válaszolt

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta felkapott téma a nyugati sajtóban – és a magyar kormánykommunikációban –, hogy az Oroszországra a katonai agresszió miatt kivetett nyugati szankciók hatásosak-e, kinek mennyire fájnak, illetve hogy a nyugati világ nem lőtte-e lábon magát azzal, hogy embargó alá vonta az orosz gazdaság egyes fontos szektorait. 

Utóbbi elgondolás részben arra épít, hogy a szankciók az azokat kivető államokban is gazdasági károkat okoznak, Oroszország pedig ezeket a károkat egyéb ellenlépésekkel, például a nyugati világra kivetett ellenszankciókon keresztül növelheti.

Hogy ez mennyire reális, azt illetően jó iránytűt jelentenek az Oroszország előző, 2014-es ukrajnai inváziója után kivetett szankciókat vizsgáló kutatások. Amikor Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, szintén szankciókat kapott a nyakába, még ha a mostaninál jóval enyhébb lépésekről is volt szó. Ezekre pedig Oroszország a maga szankcióival reagált, például bizonyos nyugati termékekre embargót vetett ki.

Egy idén megjelent tanulmány ezen orosz ellenlépések hatásait vizsgálva arra jutott, hogy ezzel Moszkva leginkább saját lakosságának ártott: az embargó alá vont termékek ára jelentősen nőtt, és az áremelkedés és áruhiány hatása a szankciók és ellenszankciók által közvetlenül nem érintett szektorokba is begyűrűzött. 

Nem jártak jól vele

A Journal of International Economics című nemzetközi gazdaságtani folyóiratban megjelent, német és orosz kutatók által készített tanulmány a 2014 augusztusában Oroszország által az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Ausztráliával, Ukrajnával, valamint más európai országokkal szemben kivetett, 48 termékre vonatkozó szankciók hatásait vizsgálta.

A szankcionált termékek nagyrészt élelmiszerek és mezőgazdasági termékek voltak, például hús és húskészítmények, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek és magvak. Az orosz elképzelés az volt, hogy az élelmiszerekből alapvetően nem szorulnak behozatalra, ezért a lépés jobban fáj majd a nyugati termelőknek. Ezt alátámasztani látszott, hogy akkortájt az EU élelmiszeripari exportjának tizede irányult Oroszországba. Az orosz vezetés akkoriban arról beszélt, hogy a szankcionált uniós és amerikai importot majd brazil hússal és új-zélandi sajttal helyettesítik.

Hogy ez sikerült-e, az a kutatók egy, a kontrollcsoportos vizsgálatokra hajazó ökonometriai módszerrel nézték meg. Első körben konkrétan azt nézték meg az orosz statisztikai hivatal adatai alapján, hogy hogyan változtak az embargó alá vont és a nem szankcionált élelmiszerek árai. Mindezt az egyes települések, az orosz föderáció 83 „alanya” (ezek nagyobb közigazgatási egységek, ide tartozik például a három szövetségi jelentőségű város, számos „köztársaság” és határterület, valamint a nagyjából a magyar megyékhez hasonló szövetségi területek), valamint a nyolc szövetségi körzet szintjén is aggregálták.

Nem meglepő módon a szankcionált termékek árai jelentősen nőttek az embargót követően: 2015 elejére a kontrollcsoporthoz, azaz a nem szankcionált élelmiszerekhez viszonyítva 7,7 százalékkal, a más termékekhez (tehát a nem szankcionált nem élelmiszerekhez) viszonyítva 14,9 százalékkal magasabb volt az áremelkedés mértéke. Az embargó bevezetését követően jóval nagyobb volt az áremelkedés Oroszország nyugati részén, ahol hagyományosan nagyobb volt az európai import részaránya.

Az oroszoknak jobban fájt

Az embargó nemcsak közvetlenül a szankcionált termékek árát emelte, annak bevezetése után az egyéb élelmiszerek, valamint a nem agrár- és élelmiszeripari termékek ára is számottevően megugrott Oroszországban. A kutatás szerint ennek az egyik fő oka, hogy az embargó fennakadásokat okozott az orosz termelési láncokban: az orosz élelmiszeripar – a világ minden más szektorához hasonlóan – jellemzően hazai és importált résztermékeket is feldolgoz, és az importra sok esetben a hazai termelés kiegészítésére van szükség.

Ezeket a hatásokat egy kereskedelmi modellel is megvizsgálták, amely Oroszország, valamint az embargó által érintett országok szektoriális termelésére, kereskedelmi forgalmára és áraira vonatkozó adatain keresztül azt volt hivatott lemérni, hogy hogyan alakultak volna az orosz árak, ha nem vezetnek be embargót. Itt is az jött ki, hogy a szankcionált termékcsoportok árai 7,6 százalékkal voltak magasabbak, mint a nem szankcionált termékek árai: utóbbiak mindössze 0,27 százalékkal drágultak, előbbiek 7,9 százalékkal.

A kereskedelmi modell azt is megmutatja, hogy ki járt rosszabbul az embargóval, Oroszország vagy a szankcionált exportőrök. Az eredmények szerint az orosz jólétre nagyobb negatív hatást gyakorolt az embargó, mint bármelyik szankcionált államra nézve. Európában a legjelentősebb hatást Hollandiára gyakorolta a szankció, ott 0,88 százalékkal csökkent az életszínvonal ennek hatására, míg Oroszországban 1,8 százalékos jólétcsökkenést okozott a lépés. Magyarországon az orosz export kiesése 0,4 százalékos mínusz jelentett.

A szankciók világpiaci hatásai miatt néhány „ártatlan” ország az oroszoknál is nagyobb negatív következményeket szenvedett el, ilyen volt például Egyiptom és Kazahsztán. Ezzel szemben a dolog nyertese Belarusz volt, amely új exportlehetőségekhez jutott.

Másfél évig tartott

Érdekes módon a nem szankcionált élelmiszerekkel szembeni plusz áremelkedés csak másfél évig volt számottevő, és 2016-ra eltűnt a különbség. Az élelmiszerek és a nem élelmiszerek közti árkülönbség viszont tartós maradt, és 2016-ban is öt százalék körül volt.

Utóbbi jelenségre több potenciális magyarázatot vizsgált a tanulmány. Az egyik ilyen, hogy a szankcionált termékeket Oroszország más termelőktől szerezte be. Az embargó alá vont termékek importja a szankcionált országokból természetesen jelentősen visszaesett 2014 augusztusa után, miközben a nem szankcionált országokból származó import valamelyest nőtt. Miután az új importpartnerek felkutatása és az új beszerzési csatornák bejáratása időigényes és drága dolog, ez rövid távon nem jelent megoldást, de hosszabb távon mérsékelheti az áremelkedés hatását. Így a kereskedelmi kapcsolatok átrendezése konzisztens a fenti történettel.

Egy másik potenciális magyarázat, hogy az oroszok az árváltozás hatására megváltoztatták fogyasztási szokásaikat, azaz kevesebbet vettek a szankcionált termékekből, és többet másból. Az adatokból ez is visszaköszön: a szankcionált termékek fogyasztása 22 százalékkal csökkent a nem szankcionált élelmiszerek fogyasztásához képest.

A harmadik potenciális hatás, hogy a szankcionált termékek belföldi termelése nőtt. Az orosz kormány pénzzel is támogatta a mezőgazdasági importhelyettesítést, és számos riport is beszámolt ennek részsikereiről, például az olasz sajtimport szankcionálása miatt a mozzarellakészítés is felfutott Oroszországban. Ugyanakkor a részletes adatelemzés szerint ez a hatás összgazdasági szinten elhanyagolható volt: a szankcionált termékek termelésének növekedése nem mutatott számottevő eltérést a korábbi folyamatokhoz, valamint a nem szankcionált termékek termelésének növekedéséhez képest.

Korlátozott tanulságok

Ezek az eredmények annak fényében nem meglepőek, hogy az orosz gazdaság mérete és importfüggősége miatt Moszkvának az energiahordozókon kívül nem igazán van kereskedelmi zsarolópotenciálja (és mint a jelen helyzet mutatja, az oroszok a gáz- és olajcsapot sem szeretnék elzárni), tehát az orosz ellenszankcióktól nem kell tartani.

Ugyanakkor a 2014-es szankciós kör azt is jelzi, hogy a részben az oroszok által maguknak okozott, részben a nyugati szankciók által kiváltott mérsékelt életszínvonal-csökkenés nem destabilizálta Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét, és nem tántorította el a további agressziótól.

Ezt illetően a 2014-es helyzetet ugyanakkor nehéz a mostanihoz hasonlítani: az akkori szankciók, valamint az orosz ellenlépések önsorsrontó hatása sehol sincs az utóbbi hónapokban elfogadott amerikai és európai uniós szankciós csomagok erejéhez képest, ebből fakadóan a 2022-es büntetőintézkedések gazdasági hatásai is jóval súlyosabbnak és sokrétűbbnek ígérkeznek.

A tanulmányból és más korábbi kutatásokból ugyanakkor az is világos, hogy a kereskedelmi embargók általában nem segítenek az azokat kivető országon, sőt az esetek többségében jelentős károkat okoznak. Ez a jelenlegi helyzetre is érvényes, mint az energia- és élelmiszerárak elszállása mutatja, az Oroszországgal szembeni kereskedelem felfüggesztése a szankcionáló országoknak is fáj. Ám jelentős különbség, hogy míg 2014 augusztusában Moszkva különösebb stratégiai cél nélkül döntött úgy, hogy az embargó bevezetésén keresztül kiszúr az orosz néppel, Európa és az Egyesült Államok számára az orosz agresszió megfékezése alapvető biztonságpolitikai és stratégiai érdek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFájni fognak a szankciók Putyinnak, de ebből még baj is lehetMoszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenki spekulál, visszatért a banditizmus" - az autósok már érzik a szankciók hatását OroszországbanA raktárak szinte teljesen kiürültek, az árak elszálltak, sok beszámoló szerint a piacot elárasztották a lopott és hamisított alkatrészek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a háborút nem csak harckocsikkal vívjákA gazdasági fegyverek minden korábbinál komolyabb szerepet kaptak az ukrajnai háborúban, és a harctéri helyzetre is közvetlen hatással van a pénzügyi hadviselés.

Világ gazdasági szankció kereskedelem krím orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2022. június 30. 14:11 Világ

Szennyvízből készült kézműves sört dobtak piacra Szingapúrban, és elég jól fogy

A szingapúri vízműcég és egy kézműves főzde közreműködéséből létrejövő ale a fenntartható vízhasználatra buzdító lakossági kampányokban is szerepet kap.

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Fontos

Kiss Péter
2022. június 29. 16:04 Pénz

Miért nem gondolta senki, hogy ennyire elszáll az infláció?

Olyan sokáig nem volt gond a pénzromlás ütemével, hogy az elemzők, jegybankárok és befektetők emlékezetéből is kikoptak a korábbi inflációs időszakok.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.