Tegnap ismét rekordot döntöttek az áramárak Európa meghatározó gazdaságaiban. Ennek alapvetően az az oka, hogy az EU-ban az energiapiacok eleve rendkívül kifeszítettek, és ha ehhez hozzáadódik bármilyen plusztényező, az nagyon könnyen új csúcsokra repíti az árakat.
A jól ismert alaphelyzet Oroszország Ukrajna elleni – immár fél éve tartó – háborúja, és az orosz földgázszállítások visszafogása. A magyar kormány ezzel kapcsolatban rendre az uniós elhibázott szankciós politikát okolja, de a földgázra semmilyen korlátozás nem vonatkozik, a gázszállítás mértékét maguk az oroszok fogják vissza – változatos okokra hivatkozva –, minden bizonnyal azért, hogy így próbálják meg eltántorítani az uniós országokat Ukrajna további támogatásától.
A földgáz nemcsak fűtőanyagként és ipari nyersanyagként, hanem az áramtermelésben is fontos, és most valószínűleg egy olyan párhuzamos valóságban is emelkedne valamennyire az ára, ahol nincs orosz-ukrán háború. (Természetesen nem olyan mértékben, mint amit most látunk.) Az aszály miatt ugyanis visszaesett az európai vízerőművek teljesítménye, a folyók alacsony vízszintje és melegebb vize pedig nehezebbé teszi az atomerőművek hűtését is. Különösen súlyos a helyzet Franciaországban, ahol az áramtermelésben meghatározó az atomerőművek szerepe, az előbbi ok miatt azonban a rendelkezésre állásuk 43 százalékra esett vissza tegnap – írja a Bloomberg.
Így az országnak növelnie kell áramimportját Németországból, ahol a termelés nagyobb része származik fosszilis forrásból. Ráadásul az előrejelzés szerint a következő egy hétben alig tudnak majd termelni a német szélerőművek, és ez volt az az említett plusz sokk, ami ismét csúcsra juttatta a másnapi áramárakat tegnap. És mivel az árampiacok egyre inkább összekapcsolódnak, az Egyesült Királyságban, Francia-, Német- és Olaszországban, valamint Észak-Európában is rekordot döntött a mára szóló áramár. Ezen belül Franciaországban volt a csúcs, a megawattóránként 645,54 euró több mint hétszerese az egy évvel ezelőttinek.
