Európa alvajáró módján sétált bele az energiapiaci válságba: a hosszú távú kibocsátáscsökkentési célokat tervezgetve nem fordított elég figyelmet a rövidtávú kockázatokra.
Míg a magyar lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek ezzel.
A JAS Budapest Zrt. már nem tudja ellátni villamosenergiával az ügyfeleit. Eddig ez a kereskedő biztosította az áramot a budapesti közvilágításhoz is.
A közvilágítást is veszélybe sodorhatja a hazai villamosenergia-piacon kialakult kaotikus helyzet, amely miatt a kereskedők nem mernek közbeszerzésen indulni.
Az eddig árcsökkenésre váró magyar cégek most méregdrágán kénytelenek beszerezni a gázt és a villamosenergiát. A következmény még magasabb infláció és csődhullám is lehet.
Nagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.
Minden tényező az áram jelentős drágulása felé mutat, a szabadpiaci fogyasztók ugrásszerű áremelkedéssel szembesülnek a jövő évi ajánlatokban.
Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.
A jelenlegi folyamatok alapján idővel egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a rugalmatlanul működő szén- és atomerőművek.
Konnektor lesz a csomagtartóban.