Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. május 31. 04:31 Adat, Vállalat

Jól lőtte be a kormány, hogy meddig vághatja vissza a rezsicsökkentést

Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.

Az energiaválság miatt tavaly nyáron nem volt más választása a kormánynak, mint hogy részben megszünteti az addig érinthetetlennek tűnő rezsicsökkentést, de mennyire sínylette meg ezt valójában a lakosság, és hogyan érintették a – kormányzati intézkedéstől függetlenül – növekvő terhek a vállalati szférát?

Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban a jövedelmekhez viszonyítunk, mert az elmúlt években mind a vállalati árbevétel, mind a lakossági jövedelmek jelentősen növekedtek. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, ennek nyomán a lakosság számára éveken át egyre kisebb terhet jelentett a rezsi, egészen addig, amíg tavaly augusztusban részben megszüntették a rezsicsökkentést, azaz bizonyos mennyiségű fogyasztás felett bevezették a „lakossági piaci” tarifát. Ezt követően 2023 elején a jövedelemarányos rezsikiadások megközelítették a 2018-as és azt megelőző szintet. Ám kicsit távolabbról nézve azt is lehet mondani, hogy nem változott drasztikusan az energiaköltségek aránya a háztartások jövedelméhez képest – az már más kérdés, hogy ez a lakosságon belül hogyan oszlott el.

A vállalatoknál már más a helyzet: energiaköltségeik a bevételeikhez képest 2022-ben 1,8-szorosára nőttek a megelőző évhez képest, 2020-hoz viszonyítva pedig 2,3-szoros a szorzó. Ha az energia-árrobbanás előtti, 2020-as IV. negyedévhez viszonyítjuk, akkor a vállalati rezsiköltség a bevételek aranyában 2022. IV. negyedévében 109 százalékkal volt magasabb.

Mindez éves adatokra igaz, de mint a grafikonon is látszik, nagy a szezonalitás. A vállalatok energiaköltségében a villamosenergia 60 százalékot tesz ki, a lakosságnál csak 51 százalékot. A földgázfogyasztás nemcsak nagyobb arányú a lakosságnál, hanem sokkal szezonálisabb: szinte csak fűtésre használják, a szabadpiaci gázt azonban ipari alapanyagként is, ezért kevésbé ingadozik az ebből eredő kiadás. (Módszertanunk korlátai is közrejátszhatnak az eredményekben – erről később részletesebben írunk.)

A fenti számítás leginkább érzékeltetésre hasznos, hiszen a vállalatok árbevétele és a háztartások jövedelme nem teljesen összevethető kategóriák. Mindkét adat csak negyedéves bontásban érhető el a KSH-nál, ezért nem lehetett havi szinten is vizsgálni az energiaköltségek hatását, illetve idén januárra csak előzetes becslést lehetett végezni.

Nemcsak a lakosság és a vállalati szektor helyzete tér el jelentősen, hanem iparáganként, de akár régiónként is nagyok lehetnek a különbségek. Nagyon eltérő volt például az áremelési képesség a belföldi és a külföldi piacokra dolgozó cégeknél, ami alapvetően befolyásolja, hogy mennyire viselt meg egy vállalatot az energiaköltségek elszállása. Ha ugyanis egy az egyben át tudta hárítani a vevőire, akkor az semmilyen gondot nem okozott számára.

Mindezek mellett is érdemes a folyó áron számított energiaköltségeket megvizsgálni. A kiadásokat nem tudjuk a ténylegesen az áram- és gázszámlákra fizetett összegek alapján vizsgálni, ilyen nyilvános statisztika nem érhető el. Az energiahivatal azonban havi szinten közzéteszi a földgáz- és a villamosenergia-fogyasztási adatokat egyetemes és szabadpiaci szolgáltatások szerint. Az egyetemes szolgáltatásra alapvetően a lakossági fogyasztóknak van lehetőségük, a szabadpiaci kategória pedig főként a vállalatok fogyasztása.*Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők körét folyamatosan szűkítette a kormányzat, például önkormányzatok így kerültek ki ebből. A szabadpiaci fogyasztás egy részét a földgáz esetében a gázalapú áramtermelők adják, így ez mindkét piac keresleti és kínálati oldalára kihat. A szabadpiacról fogyasztanak az önkormányzatok és az állam is, bár ezt megszorításokkal érdemes kezelni, mivel állami vállalatok a szolgáltatók. Továbbá nem vették igazán szigorúan az energiaárak elszállása előtt azt sem, hogy mely állami vagy önkormányzati cég nem lenne jogosult egyetemes szolgáltatásra.

Különösen a lakossági gázszolgáltatásnál igaz, hogy a számlákat nem a fogyasztással párhuzamosan fizetik ténylegesen, hanem átalányban. A számításainkban azonban a földgáz és a villamosenergia költsége akkor jelentkezik, amikor elfogyasztják – már csak azért is, mert a szolgáltatók is így könyvelik el árbevételként. A villamosenergia esetében az energiahivatal adataiban elérhető a fogyasztás mellett ennek költsége is. A földgáznál csak évesítve voltak 2021-ig ilyen adatok, azt követően a lakossági felhasználásnál a KSH inflációs adatait, a szabadpiacinál a gáztőzsdei havi átlagárakat vettük figyelembe.

Árakra érzéketlen áramfogyasztás 

Az energiaválság kapcsán sok figyelmet kapott a gázfogyasztás alakulása, és azt várhatnánk, hogy az áramnál is volt érdemi csökkenés a felhasználásban. Hiába nőtt azonban a szabadpiaci áramár jelentősen, a fogyasztás nem csökkent sokat, 2022-ben csupán egyetlen százalékot esett vissza a megelőző évhez képest. Igaz, idén januárban a 2022. januári fogyasztást már 6,3 százalékkal sikerült csökkenteni. Összességében tehát az elmúlt évek dinamikus vállalati áramfogyasztás-növekedését csak enyhén befolyásolták a kimagasló árak.

Feltehetően ez kapcsolatban van a gazdaság zöld átállásával, amiben az áramnak nagy szerepe van. Mivel a földgáz ára az áraménál is gyorsabban nőtt, sokszor jó megoldás volt áramra cserélni a gáz.

Nincsen ez másképp a lakosság esetében sem: a legegyszerűbb példa erre a klímás fűtéssel kiváltott gázkazán. A lakossági fogyasztás 2022-ben csupán 0,3 százalékkal csökkent. A 2023-as januári mennyiség is csak 4,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző évinél.

Mindez azért is érdekes, mert 2023 januárjában a vállalati áram ára 81 százalékkal volt magasabb a 2022. januárinál, a lakossági pedig 28 százalékkal. (Ez az ár csak az energia mennyiségét tartalmazza, áfa nélkül*A rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatóknál szerepelnek a bevételben, a szabadpiaciaknál csak akkor, ha ezt a kereskedőnek közvetlenül fizetik meg – ami egyre kevésbé jellemző. .)

A lakossági áramár emelésének nem volt érdemi hatása a fogyasztásra.

Bezuhanó gázfogyasztás, elszálló költségekkel

Teljesen más folyamatokat láthatunk a földgáz esetében. A szabadpiaci gázfogyasztás 2022 egészében 17,4 százalékkal esett vissza, a lakossági 14,2 százalékkal. Ennél sokkal árulkodóbb, hogy 2023 januárjában a szabadpiaci 34,6 százalékkal alacsonyabb földgázfogyasztással szinte megegyezett a lakosság 33,6 százalékos fogyasztáscsökkenése. A nyári hónapok óta a lakossági és a szabadpiaci fogyasztás látványosan a többéves átlagok alá süllyedt.

Ami igazán érdekes, hogy a cégeknek nem is a 2022-es év volt a legnehezebb anyagilag, hanem 2021 vége. Ezt követően csökkenteni kezdték a fogyasztásukat, és 2022-ben már ez segített az elszálló kiadások kordában tartásában. 2023 januárjában a szabadpiaci 70 milliárd forintos gázköltség már igen közel került a korábbi évek jellemzően 50 milliárdos tételeihez, különösen ha a pénzromlás szintjét is figyelembe vesszük.

A lakosságot a rezsicsökkentett gázár megóvta az elszálló költségektől 2022 augusztusáig, így sokáig elmaradt a fogyasztás csökkentése. Azzal, hogy a 2021-ben növekedésnek indult gázárakat csak 2022 augusztusától emelte meg a kormány a lakossági fogyasztók egy körének, jelentős nemzetgazdasági hátrányt okozott. Mivel a lépést nem lehetett megúszni, csak elodázni, az ebben az egy-másfél évben keletkező ezermilliárdos veszteséget le kell nyelnie a hazai gazdaságnak. (A szükségesnél nagyobb fogyasztásból fakadó importtöbblet költségét ugyanis döntő részben az úgynevezett rezsivédelmi alapból finanszírozza a kormány, ahová az egyebek mellett bankokra, gyógyszergyártókra, kiskereskedelmi láncokra kivetett különadókból gyűjti a pénzt. Ez visszaveti a gazdaság teljesítményét, a pluszköltság áthárítása pedig növeli az inflációt.)

A lakossági fogyasztás érdemi csökkenését ráadásul úgy sikerült elérni, hogy a fogyasztók egy jelentős része még mindig messze a piaci ár alatti költséget fizet. Aki belefér a „rezsicsökkentett” árazási sávba, semmilyen érdemi ösztönzőt nem kapott a felhasználás visszafogására. Így ebben még mindig jelentős potenciál van, ha a földgázimportunkat és a külkereskedelemi hiányunkat csökkenteni szeretnénk.

Politikai oldalról nézve viszont azt mondhatjuk, jól belőtte a költségvetési kényszerhelyzetbe került kormány, hogy meddig vághatja vissza a rezsicsökkentést. Nem tudjuk, végeztek-e ilyen számítást, de – mint az első grafikonon látszik – a lakosság rezsiterheinek növekedése elviselhető szinten maradt, 2016-2017 körül volt a mostaninál rosszabb is a helyzet a jövedelmek nagyságához képest.

Nyilván vannak olyanok, akiket ez is szinte megoldhatatlan helyzet elé állított (például a szigeteletlen, gázfűtéses Kádár-kockákban egyedül élő kisnyugdíjasokat), társadalmi szinten viszont az energiasokk elviselhető maradt. Ez minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az intézkedésnek alig volt hatása a kormány népszerűségére – pedig a DK igazán mindent megtett, hogy beleégesse az emberek fejébe a hétszeres gázáremelés kifejezést, ami a rezsicsökkentett és a lakossági piaci gázár különbsége.

A sorozat korábbi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg hátrányba került Európa az orosz gáz feladása miatt?Igen is, meg nem is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét év alatt százszorosára drágult, majd hatodára értékelődött le a földgázEmberemlékezet óta nem volt olyan nyugalom a gázpiacon, mint az elmúlt hetekben. Ez azonban hamar változhat, az európai helyzet ugyanis továbbra sem stabil.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország eldobta a gázfegyvertEgy évig játszottak a gáz árával az oroszok, mostanra azonban annyira keveset szállítanak Európába, hogy esélyük sincs érdemben felhajtani az árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat kaszáltak tavaly a gázon Európában az oroszok, de év végén jött az összeomlásKevesebb gázárt sokkal több pénzt kaphattak Európában az oroszok 2022-ben, mint a korábbi években. Tavaly év végén azonban már változott a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor most tényleg kiváltotta Európa az orosz gázt?A tavalyi év legnagyobb kérdőjele az volt, tudja-e Európa pótolni azt a gázmennyiséget, amit korábban Oroszországtól szerzett. Most már van rá válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország lett az orosz földgáz legnagyobb felhasználója EurópábanBár a hazai orosz gázimport is láthatóan visszaesett a háború kirobbanása óta, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt, mint Európa más országaiban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázárak elszállásához a válság kezelésére hozott legjobb uniós intézkedés is hozzájárultIdén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon, ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben a kormány szerint nincs alternatívája az orosz gáznak, szép csendben megindult a kiváltásaA korábbinál jóval nagyobb arányban érkezik földgáz Magyarországra olyan irányokból, ahonnan jellemzően nem orosz energiahordozó jön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem Magyarország osztja szét az orosz földgáztAz orosz gáz balkáni elosztása helyett a jövőben a balkáni gáz más régiós országokba történő eljuttatása lesz a magyar hálózat fő feladata.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is Magyarországra jön a legdrágábban az orosz gázJanuár volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal többet fizetünk az orosz gázért, mint a máshonnan érkezőértTavaly év végén akadt olyan hónap, amikor az orosz importgáz átlagára több mint duplája volt a más országokból behozott gázénak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, miért nem csökkenti a lakossági gázárat a kormányHiába alacsonyabb a tőzsdei gázár a kormányzat által megemelt díjnál, a magyar háztartások még így is kevesebbet fizetnek az energiahordozóért, mint amennyiért az MVM megvásárolja azt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg beéri sokkal kevesebb gázzal Európa, vagy csak szerencsénk volt?Tavaly 60 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt égettek el az uniós tagállamokban, mint 2021-ben. Egyetlen év alatt a fogyasztás hetedét-nyolcadát építettük le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az enyhe tél miatt csökkent a magyar gázfogyasztásAz elmúlt évekhez képest nem is volt kifejezetten meleg a fűtési időszakban, így a hőmérséklet-hatás a fogyasztáscsökkenés 10 százalékát sem magyarázza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárd köbméterrel kevesebb gázt égettünk a télen, mint egy évvel korábbanEz a teljes fogyasztásunk negyede. Bár a felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt némi szerepe, a fő ok a gáz drasztikus drágulása volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat áramár földgáz gázár rezsiár rezsicsökkentés villamosenergia-fogyasztás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.