Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. április 7. 04:34 Adat, Vállalat

Megmutatjuk, miért nem csökkenti a lakossági gázárat a kormány

Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.

A piaci árak esése ellenére továbbra sem nyúl hozzá a tavaly megemelt lakossági gázdíjhoz a kormány – derült ki a csütörtöki kormányinfón. Bár a kabineten már többször számon kérték a tényleg kifejezetten magas díj csökkentését, sok esély nem mutatkozik rá, hogy komoly állami szerepvállalás nélkül belátható időn belül ez megvalósuljon. Hiába alacsonyabb ugyanis valóban sokkal a tőzsdei gázár a kormányzat által kitalált „lakossági piaci árnál”, a magyar háztartások átlagosan még így is kevesebbet fizetnek az energiahordozóért, mint amennyiért az őket kiszolgáló MVM megvásárolja azt. Ennek pedig csak részben az az oka, hogy az orosz importgáz továbbra is jóval drágább, mint amennyiért ugyanazt a tőzsdén meg lehetne venni.

Tudományos Nix ugribugri

A piaci gázárak drasztikus esése miatt egyre gyakrabban előkerülő kérdés, hogy mikor csökkentheti a kormányzat az átlag feletti fogyasztásra vonatkozó rendkívül magas lakossági díjat. A jelenleg köbméterenként 767 forintos úgynevezett „lakossági piaci ár” bevezetését tavaly augusztusban épp a tőzsdei jegyzések elszállásával magyarázta a kabinet. Akkor az volt a narratíva, hogy a háztartások még így is kevesebbet fizetnek a valósi piaci árnál, hiszen a tőzsdén ezer forintba kerül egy köbméter.

Igen ám, de azóta a tőzsdei jegyzés a hatodára esett vissza, így az eredeti magyarázat mostanra eléggé visszás lett. A témára nem meglepő módon le is csapott az ellenzék, és a kormányzati politikusok sajtótájékoztatókon is megkapták már a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű kiigazítani a magasan ragadt lakossági árakat. Orbán Viktor ennek lehetőségét a stabilitás fontosságát hangsúlyozva hárította el, a tudományos nevén a nix ugribugri megközelítést emlegetve. Lényegében erre csatlakozott rá Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor néhány hete, és tegnap is az előrejelzések bizonytalanságával indokolta az árak magas szinten tartását.

A helyzet azonban az, hogy hiába tűnnek alacsonynak a tőzsdei jegyzések, valójában még a mostani piaci környezetben sem lehetne csökkenteni az árakat anélkül, hogy ezen a lakosságot kiszolgáló állami MVM ne bukjon rengeteget.

Nem (csak) azért fizetünk, ami olcsóbb lett a tőzsdén

Ennek egyik oka az, hogy a magyar gázszámlákon szereplő díjak nem ugyanannak a termének az árát takarják, mint amit a tőzsdén meg lehet vásárolni. A tőzsdei jegyzés magának gáznak az ára (vagy ahogy a szakmában mondják a molekulaár), míg a számlán egy áfával növelt díj van, ami a gáz értékén kívül a szállítási, a tárolási és az elosztási költségeit költségét is tartalmazza.

A villanyszámla ebből a szempontból (ha könnyebben nem is értelmezhető, de) egyértelműbb, azon ugyanis a különböző díjtételek sokkal jobban meg vannak bontva. A gázszámla esetében ilyen nincs, a fogyasztástól független alapdíjon kívül csak az úgynevezett energiadíj szerepel az elszámolásban, ám, hogy az miből tevődik össze, már nincsen részletezve. Egy korábbi cikkünkben – amely még jóval a rezsiemelés előtt született – az alábbi ábrán mutattuk ezt be:

Ahogy a grafikonon is látszik, az eredeti rezsicsökkentett árból nagyjából 66 forint lehet, amit ténylegesen a gázért fizetünk, a többi adó, vagy a gáz adott ingatlanba történő eljuttatásának a költsége. Ugyanez természetesen a „lakossági piaci ár” esetében is megvan. Ott jelenleg a tényleges nettó molekulaár 580 forint körül lehet.

Nem az az ár fontos, amit csökkenthetnének

A mostani tőzsdei jegyzésekhez képest persze az 580 forint is sok, így elvileg lehetne érvelni a csökkentése mellett. Ezt a díjat azonban a lakossági fogyasztásnak csak egy kis része után fizetik ki, így nagyon félrevisz, ha ezt vetjük össze piaci árakkal.

A rezsiemelés környékén elég sok elemzés született arról, hogy kiket és milyen mértékben érinthet az intézkedés. A fő probléma az volt, hogy a kormányzat nem rászorultsági alapon, hanem a fogyasztás alapján differenciált: mindenkinek többet kellett fizetnie, akinek a fogyasztása meghaladt a korábbi átlagot. Márpedig egyáltalán nem törvényszerű, hogy azok használnak sok gázt, akik a magasabb díjat könnyedén kigazdálkodják: egy rosszul szigetelt régi házban nagyon könnyen elszállhattak a költségek.

A statisztikai hivatal első becslései arról szóltak, hogy teljes lakossági fogyasztás több mint ötöde csúszhat át a magasabb árkategóriába. Ez azt jelenti, hogy ősszel még úgy számoltak: a háztartások nagyon jelentős részét érinthette az emelés*A kormány által meghatározott szintekig mindenki a rezsicsökkentett díjakat fizeti, és csak az afölötti részére kell a jóval magasabb „lakossági piaci árat” kicsengetni. Így van egy olyan kör, amelynek egyáltalán nem lett magasabb a gáz és villanyszámlája, viszont az említett 21 százaléknál jóval nagyobb azoknak az aránya, akiknek igen., az átlagár pedig a korábbi 101 forintról 240 forint környékére, tehát közel két és félszeresére nőhet.

A tél folyamán azonban a KSH a fogyasztás visszaesésére hivatkozva folyamatosan csökkentette ezt az átlagárat. Azaz elvileg olyan adatokat kaptak a szolgáltatótól, amelyek szerint a háztartások kevesebb gázt égettek, így kisebb mennyiségért is fizették a magasabb díjat. A legutóbbi februári inflációs adatban már csak 191 forintos árral számolt a hivatal.

Ez azonban – akárcsak a rezsicsökkentett, vagy a lakossági piaci ár – egy áfával emelt díj, amely a szállítási, és egyéb költségeket is tartalmazza. A 191 forintból így reálisan nagyjából 130 forint lehet a nettó molekulaár. Márpedig – ahogy a fenti ábrán is látszik – ez még mindig alacsonyabb, mint a tőzsdei jegyzés, azaz a lakosság átlagosan továbbra is kevesebbet fizet a földgázért a piaci árnál.

Az MVM nem a tőzsdén veszi a gázt

Persze a mostani trendeket látva akár az is előfordulhat, hogy idővel a lakossági átlagár alá bukik a piaci. Ám még ez sem jelentené azt, hogy a háztartásokat ellátó egyetemes szolgáltató, az MVM olcsóbban jut gázhoz, mint amennyiért azt továbbadja. Az állami energiaóriás ugyanis nem a tőzsdén vásárol: a hivatalos kommunikáció szerint a lakossági gázellátást az oroszokkal kötött hosszútávú szerződés biztosítja.

Márpedig, ahogy erről számos cikkben beszámoltunk már,

az orosz gáz jó ideje drágábban érkezik az országba, mint amennyiért a tőzsdén hozzá lehet jutni az energiahordozóhoz.

Ennek több oka van. Egyrészt – bár az orosz gáz ára is a tőzsdeihez kötött, de – az MVM valószínűleg valamennyi felárat fizet a Gazpromnak. Másrészt – és jelenleg ez a fontosabb – az orosz árakban a piaci folyamatok, így az árcsökkenés is, csak eltolva jelenik meg, azaz az MVM még most is a magasabb téli áron kapja a gázt Oroszországból.

Ahogy a fenti ábrán is látszik januárban az orosz importgáz átlagára még a lakossági piaci díjtól is csak egy hajszállal maradt el, a háztartások által fizetett átlagos árnak pedig több mint négyszeresére rúgott. Azóta valószínűleg volt csökkenés, de – az egyébként kifejezetten optimista – becslésünk szerint még májusban is jóval a lakossági átlagár fölött jöhet az orosz gáz.

Most fogyasztjuk a legdrágább gázt

Ráadásul azt a gázt, ami majd májusban a korábbiakhoz képest olcsón beérkezik, véletlenül sem akkor fogjuk elfogyasztani. A piac úgy működik, hogy viszonylag fix szállítási mennyiségek mellett nyáron – amikor alacsony a fogyasztás – a felesleges gázt tárolókba töltik, és télen – amikor megnő az igény – innen pótolják ki a hiányzó mennyiséget. Jelenleg egész Európában kifejezetten sok gáztartalék van, annak ellenére is, hogy csak most kezdődik el ez az úgynevezett betárolási időszak.  Bár itthon kisebb a telítettség, az ország igényéhez képest kifejezetten magas a készletszint. 

A tárolókban lévő 2,9 milliárd köbméter gáz a teljes éves hazai fogyasztás harmadát, a lakossági felhasználásnak pedig a bő kétharmadát fedezné.

Persze ez nem mind az MVM-é, vagy az államé, hiszen a tárolók úgy működnek, mint egy raktár, bárki kibérelheti őket, és a kereskedők élnek is a lehetőséggel. A különböző állami szereplők azonban kifejezetten sok gázt szereztek be az elmúlt egy évben, miközben a felhasználás csökkent, így biztosan jelentős tartalékokkal rendelkeznek.

Ha azzal a reális forgatókönyvvel számolunk, hogy a tavaly áprilistól vásárolt gázt októberben kezdtük el felhasználni, akkor január végén 2,5 milliárd köbméter gáztartaléka lehetett a különböző állami szereplőknek, és ez valószínűleg azóta sem csökkent 2 milliárd köbméter alá.

Ezt a tárolókban lévő gázt azonban még kifejezetten magas áron vásárolták.

Az orosz importárak alapján az átlagos beszerzési ár januárban 634 forint körül lehetett, ami még a megemelt lakossági díjat is meghaladja. Ha pedig a beszerzés ütemezését is figyelembe vesszük, és azzal kalkulálunk, hogy azt a gázt értékesítik előbb, ami először beérkezett*Ez az úgynevezett FIFO (First in first out) elv., akkor ennél is sokkal magasabb, 830 forintos ár jön ki.

Mivel a tavaszi-nyári fogyasztás jóval alacsonyabb, ezért a korábbi drágán beszerzett gázt még hónapokig használni fogjuk. A tavalyi fogyasztási adatok alapján novemberig is simán kitarthat ez a mennyiség.

Azaz, ha alacsony is marad a piaci ár, a lakosságot kiszolgáló MVM ennek csak az év vége felé kezdi majd el érezni komolyabban a hatását*Persze egyéb piaci ügyletek révén korábban is vásárolhat olcsóbban, de ennek mennyisége valószínűleg elmarad a drágább oroszországi beszerzéstől.. Ám még akkor sem biztos, hogy olcsóbban jut majd gázhoz, mint amennyiért a lakosságnak adnia kell.

Ilyen piaci feltételek mellett pedig valóban tudományosan megalapozott stratégiának tűnik a nix ugribugri.

Persze politikai célzattal bármikor lehet csökkenteni az árakat, de ha ez megtörténik, az az állami szolgáltatónál veszteséget fog okozni, amit nyilván költségvetési pénzből kell majd kipótolni. Méghozzá nem is kevéssel: Gulyás Gergely tegnap arról beszélt, hogy még az idén is ezermilliárdos nagyságrendű az az összeg, amit az államnak a rezsicsökkentés fenntartásához a költségvetésből biztosítania kell.

Mivel a támogatás további növelésének választások híján rövidtávon nem igazán látszik politikai haszna, így elég meglepő lenne, ha a kormányzat 2023-ban belenyúlna a rezsidíjakba (Gulyás Gergely tett is rá utalást, hogy nem fognak). A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy kedvező piaci folyamatok esetén a 2024-es fűtési szezon előtt csökkentik majd az árat, amit viszont már az önkormányzati választásokat megelőzően bejelenthetnek.

A sorozat eddigi cikkei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét év alatt százszorosára drágult, majd hatodára értékelődött le a földgázEmberemlékezet óta nem volt olyan nyugalom a gázpiacon, mint az elmúlt hetekben. Ez azonban hamar változhat, az európai helyzet ugyanis továbbra sem stabil.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország eldobta a gázfegyvertEgy évig játszottak a gáz árával az oroszok, mostanra azonban annyira keveset szállítanak Európába, hogy esélyük sincs érdemben felhajtani az árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat kaszáltak tavaly a gázon Európában az oroszok, de év végén jött az összeomlásKevesebb gázárt sokkal több pénzt kaphattak Európában az oroszok 2022-ben, mint a korábbi években. Tavaly év végén azonban már változott a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor most tényleg kiváltotta Európa az orosz gázt?A tavalyi év legnagyobb kérdőjele az volt, tudja-e Európa pótolni azt a gázmennyiséget, amit korábban Oroszországtól szerzett. Most már van rá válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország lett az orosz földgáz legnagyobb felhasználója EurópábanBár a hazai orosz gázimport is láthatóan visszaesett a háború kirobbanása óta, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt, mint Európa más országaiban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázárak elszállásához a válság kezelésére hozott legjobb uniós intézkedés is hozzájárultIdén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon, ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben a kormány szerint nincs alternatívája az orosz gáznak, szép csendben megindult a kiváltásaA korábbinál jóval nagyobb arányban érkezik földgáz Magyarországra olyan irányokból, ahonnan jellemzően nem orosz energiahordozó jön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem Magyarország osztja szét az orosz földgáztAz orosz gáz balkáni elosztása helyett a jövőben a balkáni gáz más régiós országokba történő eljuttatása lesz a magyar hálózat fő feladata.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is Magyarországra jön a legdrágábban az orosz gázJanuár volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal többet fizetünk az orosz gázért, mint a máshonnan érkezőértTavaly év végén akadt olyan hónap, amikor az orosz importgáz átlagára több mint duplája volt a más országokból behozott gázénak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat gázár lakossági piaci ár orosz gáz rezsi rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 17:57 Adat, Pénz

Maradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költéseken

Ha kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.