Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el. Az ősszel összeomló ipar az év elejére kissé összeszedte magát, a lakossági felhasználás azonban ezúttal az átlagnál is némileg nagyobb mértékben csökkent. Ezt pedig csak részben magyarázza a szokottnál enyhébb időjárás.
Éledeznek az ipari nagyfogyasztók
Ahogy korábban is írtuk, a rezsiemelést követően – és különösen a fűtési szezon kezdete után – nagyon látványosan visszaesett a hazai földgázfelhasználás. 2022 első harmadában a fogyasztás még a korábbi évek átlaga fölött volt, sőt előfordultak olyan hetek, amikor többéves rekordok dőltek meg. A nyáron azonban ez megváltozott.
A tőzsdei árak elszállásával először az ipari nagyfogyasztók felhasználása zuhant be, majd ezt követte szeptemberben a lakossági (egészen pontosan a kisfogyasztói)*A hazai adatokat a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) rögzíti, náluk pedig – kissé leegyszerűsítve – felhasználói szempontból két kategória létezik: a legnagyobb fogyasztók, akiknek közvetlenül adják át a gázt, illetve az elosztó cégek, amelyek aztán eljuttatják az energiahordozót a kisebb fogyasztókhoz. Ez utóbbi körben a lakosság mellett benne vannak az olyan kisebb vagy akár nagyobb vállalatok, illetve közintézmények is, amelyek nem ipari mennyiségben használnak földgázt. Így például a szállodák, éttermek, bevásárlóközpontok, egyéb szolgáltatóegységek, iskolák, uszodák, de még számos termelőcég is. igény drasztikus csökkenése. Amióta fűteni kell, ez utóbbi kör jóval kevesebb gázt használ, mint amit a korábbi években megszokhattunk.
A trend januárban sem tört meg, sőt az év első hónapjában a felhasználás még a tél korábbi szakaszában mértnél is nagyobbat esett. Miközben decemberben országos szinten számításaink – és az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint is – 24 százalékos volt a fogyasztáscsökkenés, januárban több mint 30*Az egy évvel korábbihoz képest. A 2019-2021-es időszak átlagához viszonyítva (amellyel ebben a cikkben számolunk) a decemberi visszaesés ennél némileg kisebb mértékű, 18 százalékos volt, a januári azonban így is valamivel több mint 30..
Ebből pedig ezúttal a lakosság vette ki a legnagyobb mértékben a részét. Ahogy a lenti ábrán is látszik, 2022 végén inkább a nagyfogyasztók esetében volt jelentős csökkenés, ezen belül is az ipari felhasználóknál*Közvetlenül vételező nagyfogyasztóból nincsen túl sok, az egész országban nagyjából három tucat. Ezeket azonban nem véletlenül szolgálják ki saját vezetéken: jellemzően ugyanis olyan hőerőművekről vagy a gázt alapanyagként, esetleg a gyártási folyamatban használó ipari fogyasztókról van szó, amelyek tényleg rengeteg földgázt égetnek el. Ennek megfelelően érdemes is két kategóriára szedni őket: az áramtermelő hőerőművekre és az ipari felhasználókra. A korábbi grafikonokon ezt a kört egyben kezeltük, a lenti grafikonon azonban külön szedtük a fogyasztásukat. A hőerőművek felhasználását a termelt villamosenergia mennyiségéből becsültük.. Októberben például 94 százalékos volt a kereslet csökkenése ebben a körben, de szeptemberben és decemberben is jóval meghaladta az 50 százalékot, miután a legnagyobb földgázigényű szektorok cégei sorra állították le a termelést, vagy fogták vissza a kapacitásukat. Az év végén és januárban azonban erős korrekció volt a földgázpiacon, és az árak csökkenésével egyre több, leállított vagy csak alapjáraton működő üzem indult újra, illetve pörgette fel a termelést.
Az ipari nagyfogyasztók felhasználása ugyan még így is jóval kisebb volt januárban, mint amit az évnek ebben a szakaszában megszokhattunk, de már nem annyival, mint 2022 végén. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az erőművek és a lakosság kereslete is hatalmasat csökkent.
Enyhe idő és rezsiemelés
Mivel fűtési szezonban a teljes fogyasztás nagy részét a lakosság adja, így főleg utóbbi visszaesésének köszönhető a januári, 30 százalék feletti földgáz-megtakarítás. Az év első hónapjában a kisfogyasztók jellemzően 1,3-1,4 milliárd köbmétert gázt égetnek el, ezzel szemben ezúttal mindössze 930 millió köbméter fogyott.
Ebben pedig az idei télen először az időjárásnak is nagyon komoly szerepe volt. Bár már a korábbi hónapokban is erős narratívaként jelent meg, hogy a felhasználás csökkenése elsősorban a szokottnál magasabb hőmérsékletnek köszönhető, eddig ez nem így volt. Sem a november, sem a december nem volt szokatlanul enyhe. Januárban azonban a napi középhőmérséklet átlagosan 3-4 fokkal meghaladta a megszokottat, ami már jelentős eltérésnek számít, és önmagában százmillió köbméteres nagyságrendű földgáz-megtakarítást tesz lehetővé.
Most sem kizárólag a kedvező időjárás miatt csökkent azonban a felhasználás. A fenti ábrán azt látni, hogy a fűtési szezon kezdete óta az egyes napokon mennyi gázt égettek el a kisfogyasztók. A kék vonal a 2019 és 2021 közötti fogyasztás átlaga az adott napra, míg a rózsaszín vonal ezt korrigálja az idén téli hőmérséklettel. Így ez a görbe jelzi, hogy az előző három év fogyasztása alapján az idén mennyi gázt kellett volna az egyes napokon felhasználnunk (figyelembe véve a hőmérsékletet).
Jól látható, hogy a tényleges fogyasztás – akárcsak a tél korábbi szakaszában – januárban is elmaradt ettől. Azaz nemcsak a viszonylag magas hőmérséklet miatt fűtött kevesebbet a lakosság, a megugró rezsiköltségek miatt ezen felül is igyekeztek spórolni az emberek. Becslésünk szerint a januári durván 430 millió köbméteres megtakarításból 240 millió köbméter köszönhető a kedvező időjárásnak, a többi attól független.
Különösen szembetűnő a fogyasztás visszafogása, ha az idén januári adatokat az egy évvel korábbiakkal vetjük össze. A fenti grafikon azt mutatja, hogy az egyes napokon a – korábbi évek fogyasztása és a hőmérséklet alapján – indokolt gázfelhasználásnak hány százalékát fogyasztottuk el ténylegesen az év első hónapjában 2022-ben és 2023-ban. Miközben tavaly 1 százalékos túlfogyasztás volt, ezúttal közel 19 százalékkal kevesebb gázt égettünk, mint az várható lett volna.
A fűtési szezon egészében pedig még inkább az látszik, hogy nem elsősorban a hőmérséklet áll a fogyasztás csökkenése mögött. Szeptember közepe óta a lakosság egymilliárd köbméterrel kevesebb földgázt égetett el, mint amit az elmúlt években megszokhattunk, de ebből csak nagyjából 240 millió köbmétert magyaráz az időjárás (lényegében ez egy az egyben az enyhe januárnak köszönhető megtakarítás).
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
