Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Az elmúlt egy év legfontosabb energetikai kérdése Európában egész biztosan az volt, hogy mihez tud kezdeni a kontinens orosz gáz nélkül. Korábban az uniós import fele, a teljes fogyasztás közel negyven százaléka érkezett Oroszországból. A szállítások azonban már 2021 második felében is akadoztak, a háború kirobbanását követően pedig teljesen bizonytalanná váltak. Tavaly őszre az orosz import jelentős hányada ki is esett, de egyelőre úgy tűnik, hogy a hiány nagy részét így vagy úgy, de sikerült ellensúlyozni.
Évi 125 milliárd köbméter esett ki
Bár az oroszok már 2021 őszén, tehát jóval a háború kirobbanása előtt elkezdték csavargatni a gázcsapokat, 2022 első felében még nem küldtek kiugróan kevés földgázt Európába. Sőt, az invázió megindulását követően hetekig nagyobb mennyiség érkezett, mint az azt megelőző időszakban. Ebben májusban történt először érdemi változás, amikor a Gazprom lezárta a Lengyelországba befutó Jamal vezetéket, majd a nyáron szép fokozatosan az Északi Áramlaton is felfüggesztették a szállításokat.
Ezek közül utóbbi volt a nagyobb érvágás, hiszen a korábbi években, ezen, a Balti-tenger alatt futó csövön érkezett az EU-ba a vezetékes orosz gázimport nagyjából 40 százaléka. Mivel ezzel párhuzamosan más irányokból is visszafogták a szállításokat, őszre már tényleg a békeidőszakban megszokott töredékére zuhant be a kontinensre befutó orosz gáz mennyisége. A háborút megelőző három évben hetente átlagosan 2,9 milliárd köbméternyi földgázt szállított a Gazprom Európába, tavaly szeptember elejére azonban ez a heti mennyiség 500 millió köbméter környékére csökkent, és azóta is ezen a szinten maradt.
Jelen állás szerint tehát heti szinten 2,4 milliárd köbméter hiányzik az európai gázimportból, ennyit kellene valahogyan kipótolni. Ez a teljes évre durván 125 milliárd köbmétert jelent, ami tényleg hatalmas mennyiség: a 2022 előtti időszak éves uniós fogyasztásának közel egyharmada.
Fogyasztáscsökkentés és LNG
A háború kirobbanása előtt valószínűleg mindenki elképzelhetetlennek tartotta, hogy ekkora mennyiség kiesését bármilyen módon kezelni tudná Európa, jelen állás szerint azonban úgy tűnik, hogy nagyrészt mégis sikerült.
Ennek egyik magyarázata, hogy az elmúlt egy évben jelentősen csökkent az uniós gázfogyasztás. A Bruegel adatai szerint az előző évben 12 százalékkal kevesebb földgázt égettünk el, mint ami a korábbi években jellemző volt.
Ez éves szinten közel 50 milliárd köbméteres megtakarítást jelent.
Így a rendelkezésre álló gázmennyiséget – vagy a belső kitermelés bővítésével, vagy a más irányból érkező import növelésével – már nem 125, hanem csak 75 milliárd köbméterrel kellene emelni. Persze ez is hatalmas mennyiség, főleg, hogy más országokból vezetéken a korábbi években megszokottnál jelentősen nagyobb mennyiségű gázt nem lehet behozni.
A háború kirobbanását követő időszakban sokat lehetett hallani arról, hogy a norvég, vagy észak-afrikai import részben kiválthatja a kieső orosz gázt, mostanra azonban egyértelművé vált, hogy erre nincs esély. Észak-Afrikából eredetileg is csak az orosz behozatal töredéke érkezett, és 2022-ben nem is sikerült ezen érdemben emelni. Norvégiából ugyan némileg nagyobb mennyiség jött tavaly, mint amit előzőleg megszokhattunk, de a növekedés egyáltalán nem volt kiugró. Igazából nem is lehetett, mert a norvég szállítások már a korábbi években is a vezeték maximális kapacitása közelében voltak, azaz fizikailag nem volt mód tovább emelni a szállított mennyiséget. Ennek megfelelően 2022-ben legfeljebb 5 milliárd köbméternyi többlet futhatott be abból az irányból, ami tényleg elenyésző a kieső orosz behozatalhoz képest.
A vezetékes importban tehát nem volt érdemi növekedés, a tengeren érkező cseppfolyósított földgáz behozatalában (LNG) azonban igen. Tavaly az egy évvel korábbinál 50 milliárd köbméterrel több LNG jött Európába, a korábbi évek átlagához képest pedig ennél is nagyobb a növekedés. Az idei első két hónapban pedig folytatódott a 2022-es trend. Érdekesség, hogy LNG-ből egyébként az oroszok is többet szállítanak, mint korábban, azaz a vezetékes orosz gázt, ha kis részben is, de cseppfolyósított orosz gáz váltotta ki.
Mennyi hiányzik?
Összefoglalva tehát az évi 125 milliárd köbméteres kieső importból 50 milliárdot sikerülhet az idén a fogyasztás csökkentésével és legalább ennyit az LNG-szállítások növelésével ellensúlyozni. Utóbbi pedig valószínűleg tényleg visszafogott becslés, hiszen a belépő új kapacitások további növekedésre is lehetőséget adnak.
A maradék 25 milliárd köbméternyi hiány pótlása azonban egyelőre nem egyértelmű hogyan történik majd meg.
Elvileg lehetőség van az uniós kitermelés növelésére, illetve számos olyan beruházás is megvalósul, amelyek szintén csökkenthetik a fosszilis energiahordozók felhasználását. Tavaly becslések szerint csak a megújuló fejlesztésekkel 11,5 milliárd köbméternyi földgázt váltott ki az EU, az idén pedig ennél is nagyobb 15 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű kapacitás léphet be*Azt nehéz lenne megállapítani, hogy a fogyasztás csökkenésében ennek mekkora szerepe volt tavaly..
Mindenesetre a helyzet valószínűleg sokkal kedvezőbb, mint amire bárki számított egy évvel ezelőtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének továbbra is jelentős kockázatok a piacon, és így az uniós gázellátásban is. Szakértők szerint a legnagyobb ezek közül a kínai gazdaság, és ezzel párhuzamosan az ottani földgázigény felpörgése, amely könnyedén elszívhatja az LNG egy részét Európából, de az is kérdéses, hogy mennyire tartható a tavalyi fogyasztáscsökkentés.
A sorozat eddigi cikkei:
