Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Már a háború előtti hónapokban is sok esetben az mozgatta az európai gázárakat, hogy milyen hírek érkeztek az oroszországi szállításokról. Az oroszok az energiaválság kezdete óta tekergették a gázcsapokat, feljebb és feljebb tornázva ezzel az energiahordozó európai tőzsdei árát. A háború kirobbanása után azonban szép fokozatosan szinte teljesen leállt az orosz import, ami mostanra annyira minimális, hogy Moszkvának már esélye sincs érdemben felhajtani az árakat.
Egy évig tekergették a csapokat
A világjárvány miatt a gázpiacon valójában már a háború, illetve a 2021 őszén berobbanó energiaválság előtt sem volt teljesen normális a helyzet, ám ebben az időszakban még viszonylag stabilan érkezett a földgáz a kontinensre. A legfontosabb küldő országokból fixen heti 6-7 milliárd köbméter futott be, és ennek durván a fele Oroszországból.
A 2021 őszi piaci őrületben azonban az oroszok szép fokozatosan elkezdtek játszani a szállításokkal. Már a Magyarországgal kötött hosszútávú szerződésnek is volt egy olyan eleme, amely az útvonalakat érintette: a megállapodás értelmében a magyar fél azt vállalta, hogy a korábban Ukrajnán keresztül beszerzett mennyiséget a jövőben Szerbián keresztül hozhatják be az országba.
Ennek azonban érdemi hatása még nem volt a piacra. Nem úgy a Lengyelországba befutó Jamal vezetéken keresztüli szállítások 2021 szeptember végi leállításának, amely már rendesen megbolygatta a szektort. Ettől kezdve mindenki árgus szemmel figyelte, hogy az oroszok saját értékesítési platformjukon, tulajdonképpen a gáztőzsdéjükön, mekkora mennyiséget kínálnak fel eladásra, illetve, hogy kötnek-e le szállítási útvonalat például Ukrajna irányába.
Az oroszok pedig ki is használták a helyzetet. A háborút megelőzően ez 2021 decemberének végén volt a leglátványosabb. Ekkor egyszerre érkezett hír a Jamal-szállítások újbóli csökkentéséről, és az Északi Áramlat körüli vitákról, ami történelmi csúcsra repítette a gáz árát.
Az oroszok egész januárban jóval kevesebb gázt küldtek Európába a megszokottnál, és csak a háború kitörését követően – a bizonytalanság miatt kiugróan magas gázárak mellett – pörgették újra fel a szállításokat. Ám ez az állapot sem tartott sokáig. Az EU és Oroszország viszonyának romlásával Moszkva fokozatosan lőtte ki a különböző útvonalakat. A Jamalon tavaly május óta egyáltalán nem szállítanak, majd nyáron először lefelezték, később teljesen leállították a forgalmat az Északi Áramlaton is.
Már nincs mivel felhajtani az árat
Ez volt az a pillanat, amikor az oroszok végleg elveszítették az európai gázárak érdemi befolyásolásának lehetőségét. Az Északi Áramlat leállításának időpontjára a piac már beárazta, hogy ezen a vezetéken nem fog több gáz érkezni. Ekkor érte el a csúcsot a földgáz tőzsdei jegyzése, azóta folyamatosan esik az árfolyam, jelenleg a tavaly augusztusi alig hatodán áll.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk az áresésben természetesen számos dolog közrejátszott, de az is egyértelmű, hogy az oroszoknak sok eszköze már nincs az árak mozgatására. Míg korábban a teljes európai behozatal közel fele érkezett tőlük, mostanra tíz százalék körülire esett a részesedésük. Hónapok óta már Észak-Afrikából is több gáz érkezik a kontinensre, mint az oroszoktól. Ilyen relatíve kis mennyiséggel pedig sokkal nehezebb nyomást gyakorolni a piacra.
A sorozat eddigi cikkei:
