Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Egy ilyen sorozatot nem lehet mással kezdeni, mint a európai gázárral, illetve annak az elmúlt három évben mutatott egészen elképesztő alakulásával. Az európai energiaválság ugyanis teljesen egyértelműen gázalapú, a földgáz hiánya már jóval az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt komoly problémákat és áremelkedést okozott Európában.
Százszoros drágulás
A gáz tőzsdei ára euróban kifejezve 2020 májusa és 2022 augusztusa között a 103-szorosára emelkedett. Ha forintban számolunk, a magyar deviza gyengülése miatt még ennél is nagyobb, 121-szeres a különbség. Ebben persze benne van az is, hogy 2020 tavaszán a járványügyi leállások miatt irreálisan olcsó volt a földgáz. Bő egy évvel később is ez ütött vissza. A 2021 második felében kezdődő őrületet nem kis részben a Covid gazdasági hatásának korábbi túlbecsülése és a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása okozta. Illetve az, hogy az európai piacról eltűnt a kínálat: az amerikai cseppfolyósított földgáz a Távol-Keletre ment, az oroszok pedig már ekkor játszottak a szállításokkal.
Mindez már 2021 őszén soha nem látott gázárakat és akkor szinte még értelmezhetetlennek tűnő mozgásokat hozott a piacon. Az év utolsó két hetében duplájára drágult a földgáz a holland tőzsdén, hogy aztán 2022 első napjaiban harmadára essen az árfolyam.
A helyzet tehát már az orosz offenzíva megindítása előtt sem volt túl kedvező, a háború azonban tovább rontott rajta. Az EU és Oroszország viszonyának folyamatos romlásával az oroszok egyre kevesebb gázt küldtek Európába, ahol mindenki a téli hiánytól rettegett. Így nyárra kialakult egy olyan helyzet, amikor a vevők egy részének egyszerűen nem számított az ár, bármennyiért megvették a gázt. Ekkor értük el az eddigi csúcsot a 2020. májusi szint több mint százszorosán.
Pánik után ideiglenes nyugalom
A nyári pánikvásárlások eredményeként ősszel annyi gáz volt Európában, hogy már nem lehetett hova tenni. Ekkor megint olyat láthattunk a piacon, mint korábban soha: aki egy napon belül át tudta venni a gázt, az töredékáron kaphatta meg ahhoz képest, aki egy hónappal későbbre kérte a szállítást. Az ilyen úgynevezett spot (azonnali) és forward (valamilyen jövőbeli időpontban történő) árak jellemzően nagyjából együtt mozognak, most azonban ötszörös különbség is volt közöttük. Egyszerűen azért, mert az enyhe ősz miatt az adott pillanatban egyáltalán nem volt szükség gázra, és nem is lehetett elraktározni, viszont mindenki tudta, hogy egy hónappal később, ha elkezdenek az emberek fűteni, újra nagyobb mennyiségben kell majd vásárolni.
Tulajdonképpen egy folyamatos hullámvasút volt az elmúlt másfél év, amit a gázárak is jól mutatnak. Mostanra azonban kissé normalizálódott a helyzet. Az előző nagyjából két hét valószínűleg 2021 nyara óta a legnyugodtabb volt az európai gázpiacon. Az enyhe télnek és a fogyasztás visszafogásának köszönhetően – a nagyon letekert orosz szállítások dacára – sokkal lassabban fogynak az európai tartalékok, mint azt bárki gondolta. Ez pedig láthatóan kissé megnyugtatta a piaci szereplőket.
Az előző két hétben 10 százalékon belül mozgott a holland tőzsdén a földgáz ára, márpedig ilyenre az elmúlt másfél évben nem sokszor volt példa. Tavaly augusztus elején igen, de arra az időszakra inkább egy feszült kivárás volt a jellemző. Nemcsak azért, mert akkor a jelenlegi három-négyszeresén állt a jegyzés, hanem mert az orosz-német kapcsolatok akkor érték el a mélypontot a legfontosabb európai gázvezeték, az Északi Áramlat körüli vitában, aminek a végén az oroszok végül leállították a szállításokat a csövön*Amit aztán felrobbantottak, így egy pont után esély sem volt szállítani rajta..
Persze stabilnak a mostani helyzetet sem lehet mondani. Bár Európa gáztartalékai kifejezetten magasak, egyelőre még égetjük őket. Így sok múlik azon, mennyire lesz hideg a tél hátralévő része, és még több azon, hogyan sikerül a tartalékok visszapótlása tavasz és ősz között. Ha nem érkezik elég gáz a kontinensre, akkor 2021 és 2022 után könnyen az idei nyár is meredek áremelkedést hozhat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
