Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Egy ilyen sorozatot nem lehet mással kezdeni, mint a európai gázárral, illetve annak az elmúlt három évben mutatott egészen elképesztő alakulásával. Az európai energiaválság ugyanis teljesen egyértelműen gázalapú, a földgáz hiánya már jóval az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt komoly problémákat és áremelkedést okozott Európában.
Százszoros drágulás
A gáz tőzsdei ára euróban kifejezve 2020 májusa és 2022 augusztusa között a 103-szorosára emelkedett. Ha forintban számolunk, a magyar deviza gyengülése miatt még ennél is nagyobb, 121-szeres a különbség. Ebben persze benne van az is, hogy 2020 tavaszán a járványügyi leállások miatt irreálisan olcsó volt a földgáz. Bő egy évvel később is ez ütött vissza. A 2021 második felében kezdődő őrületet nem kis részben a Covid gazdasági hatásának korábbi túlbecsülése és a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása okozta. Illetve az, hogy az európai piacról eltűnt a kínálat: az amerikai cseppfolyósított földgáz a Távol-Keletre ment, az oroszok pedig már ekkor játszottak a szállításokkal.
Mindez már 2021 őszén soha nem látott gázárakat és akkor szinte még értelmezhetetlennek tűnő mozgásokat hozott a piacon. Az év utolsó két hetében duplájára drágult a földgáz a holland tőzsdén, hogy aztán 2022 első napjaiban harmadára essen az árfolyam.
A helyzet tehát már az orosz offenzíva megindítása előtt sem volt túl kedvező, a háború azonban tovább rontott rajta. Az EU és Oroszország viszonyának folyamatos romlásával az oroszok egyre kevesebb gázt küldtek Európába, ahol mindenki a téli hiánytól rettegett. Így nyárra kialakult egy olyan helyzet, amikor a vevők egy részének egyszerűen nem számított az ár, bármennyiért megvették a gázt. Ekkor értük el az eddigi csúcsot a 2020. májusi szint több mint százszorosán.
Pánik után ideiglenes nyugalom
A nyári pánikvásárlások eredményeként ősszel annyi gáz volt Európában, hogy már nem lehetett hova tenni. Ekkor megint olyat láthattunk a piacon, mint korábban soha: aki egy napon belül át tudta venni a gázt, az töredékáron kaphatta meg ahhoz képest, aki egy hónappal későbbre kérte a szállítást. Az ilyen úgynevezett spot (azonnali) és forward (valamilyen jövőbeli időpontban történő) árak jellemzően nagyjából együtt mozognak, most azonban ötszörös különbség is volt közöttük. Egyszerűen azért, mert az enyhe ősz miatt az adott pillanatban egyáltalán nem volt szükség gázra, és nem is lehetett elraktározni, viszont mindenki tudta, hogy egy hónappal később, ha elkezdenek az emberek fűteni, újra nagyobb mennyiségben kell majd vásárolni.
Tulajdonképpen egy folyamatos hullámvasút volt az elmúlt másfél év, amit a gázárak is jól mutatnak. Mostanra azonban kissé normalizálódott a helyzet. Az előző nagyjából két hét valószínűleg 2021 nyara óta a legnyugodtabb volt az európai gázpiacon. Az enyhe télnek és a fogyasztás visszafogásának köszönhetően – a nagyon letekert orosz szállítások dacára – sokkal lassabban fogynak az európai tartalékok, mint azt bárki gondolta. Ez pedig láthatóan kissé megnyugtatta a piaci szereplőket.
Az előző két hétben 10 százalékon belül mozgott a holland tőzsdén a földgáz ára, márpedig ilyenre az elmúlt másfél évben nem sokszor volt példa. Tavaly augusztus elején igen, de arra az időszakra inkább egy feszült kivárás volt a jellemző. Nemcsak azért, mert akkor a jelenlegi három-négyszeresén állt a jegyzés, hanem mert az orosz-német kapcsolatok akkor érték el a mélypontot a legfontosabb európai gázvezeték, az Északi Áramlat körüli vitában, aminek a végén az oroszok végül leállították a szállításokat a csövön*Amit aztán felrobbantottak, így egy pont után esély sem volt szállítani rajta..
Persze stabilnak a mostani helyzetet sem lehet mondani. Bár Európa gáztartalékai kifejezetten magasak, egyelőre még égetjük őket. Így sok múlik azon, mennyire lesz hideg a tél hátralévő része, és még több azon, hogyan sikerül a tartalékok visszapótlása tavasz és ősz között. Ha nem érkezik elég gáz a kontinensre, akkor 2021 és 2022 után könnyen az idei nyár is meredek áremelkedést hozhat.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
