Elméletileg alsó hangon 300 forintot nyerhetett minden köbméter gázon az elmúlt hetekben az, aki akár egy hónapig el tudta tárolni az energiahordozót. Ez rengeteg pénz, korábban ennek a huszadáért is megérte tárolói kapacitást bérelni. Nem csoda, hogy a magyar tárolók iránt meg is élénkült a kereslet. A gond csak az, hogy hiába volt a hazai egységekben még durván egymilliárd köbméternyi gáznak hely, ezt különböző piaci szereplők már előre lefoglalták. Így annak, aki most kapcsolt már nem jutott kapacitás. Persze így is voltak nagy nyertesei a furcsa piaci helyzetnek.

Ilyet még nem nagyon láttunk

Korábban is írtunk róla, hogy október közepére kifejezetten szokatlan anomália alakult ki az európai földgázpiacon. Mivel a kedvező időjárás miatt a gázfogyasztás még nem kezdett el emelkedni, az európai tárolók viszont szinte teljesen megteltek, így jelentősen visszaesett a kereslet. Ennek eredményeként az úgynevezett spot, tehát az azonnali szállításra vonatkozó ár is bezuhant. Volt olyan nap, amikor olcsóbban lehetett gázt vásárolni, mint 2021 áprilisa óta bármikor.

Ezt az ármozgást azonban egyáltalán nem követték le az úgynevezett forward, tehát a nem azonnali, hanem valamilyen jövőbeli időpontban történő szállításra vonatkozó árak. Ha valaki úgy szeretett volna vásárolni október közepén, hogy csak novemberben kéri a gázt, akkor alsó hangon két-háromszor annyit kellett fizetnie, mintha azonnal leszállították volna neki az energiahordozót. Sőt, a legnagyobb árkülönbségnél közel hatszoros volt az eltérés a két ár között.

Ez egyáltalán nem általános jelenség. Ahogy a lenti ábrán is látszik, az (egyhónapos) forward ár jellemzően együtt mozog a spot jegyzésekkel. A két grafikon az előző három év nagy részében szinte teljesen kitakarta egymást, azaz nem nagyon volt különbség a gáz árában attól függően, hogy a vevő azonnal, vagy csak egy hónap múlva kérte.

A háború kirobbanását követően ugyanakkor ez kissé megváltozott. Mivel a gázszállításokról egy hónapra előre sem lehetett biztosat mondani, így az árak esetenként el-elszakadtak egymástól. Jelentős és főleg tartós különbségek azonban egészen a legutóbbi hetekig így sem alakultak ki. Október elején azonban megborult a piac addig megszokott rendje, és a két ár teljesen elvált egymástól.

A magyarázat, hogy miközben a már említett okokból (kedvező időjárás, feltöltött tárolók) a piac időlegesen túlkínálatos lett, addig a jövőbeli kockázatok nem tűntek el. A téli hideg megérkezésével felpörgő fogyasztásnál ismét gázhiányos, vagy azzal fenyegető helyzet alakulhat ki, ami október végére, november elejére jellemzőnél sokkal magasabb árakhoz vezet. A piac pedig ezt is árazta, és ez okozta a hatalmas különbségeket. Mostanra egyébként a spot árak is el kezdtek emelkedni, és az árak között, ha nem is zárult, de igencsak összeszűkült az olló. 

Piaci anomáliák

Alapesetben, egy olyan helyzet, amilyet október második és november első felében láthattuk, azt jelenti, hogy bárkinek lehetősége van megvenni a gázt a spot piacon, majd azzal a lendülettel el is adni egy hónappal későbbi szállításra köbméterenként két-háromszoros áron. Már persze, ha van hol tárolni ebben az egy hónapban az energiahordozót.

Így számolva ez forintban csak Magyarországon százmilliárdos üzlet lehetett. A spot és az egy hónapra előre szóló forward ár közötti különbség 300 forint volt köbméterenként, márpedig papíron itthon naponta nagyjából 45 millió köbmétert gázt lehet elhelyezni a tárolókban. Ha ezzel mind el lehetett volna játszani a fenti tranzakciót, akkor

az napi 13 milliárd forintos hozamot jelent.

De több okból sem lehetett. A legfontosabb, hogy a szektor egyáltalán nem működik a megszokott módon, aminek az egyik következménye, hogy forrásaink szerint az elmúlt időszakban lényegében befagyott a forward piac. Így hiába vette meg valaki a gázt, azonnal szinte biztosan nem tudott túladni rajta tőzsdei kereskedésben és tőzsdei áron.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne érhetett volna el nagyon jelentős hasznot az, akinek volt hova eltennie az elmúlt hetek rendkívül olcsó gázát. A szezonális kereslet kezelése (télen több gázt használunk, mint nyáron) mellett ugyanis a földalatti tárolók fontos funkciója épp az, hogy az árak szempontjából kedvezőbb időszakban vásárolt gázt a kereskedők eltartalékolhassák akkorra, amikor csak drágábban tudnának vásárolni – fogalmazott a G7-nek egy földgázpiaci szakértő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött a pillanat, amikor az orosz gázt nem ötöd, hanem ötszörös áron vesszükMost érné meg igazán Oroszország helyett máshonnan, tőzsdei áron vásárolnia a gázt a magyar állami energiacégnek. A rezsicsökkentést is befolyásolhatja, hogy megteszi-e ezt.

Ez jellemzően akkor működik jól, ha a nyári gázár alacsonyabb, mint a téli időszakra vonatkozó előrejelzett ár. Ilyenkor a kereskedőknek megéri kibérelni a tárolót, és kifizetni annak a díját, hiszen a tárolói költség megtérül télen a drágábban értékesített gázon^*Ez még akkor is így van, ha forrásaink szerint a hazai kereskedők többsége igyekszik az értékesítéséhez kötni a beszerzést. Azaz, ha egy vevőnek fix áron adnak el gázt, akkor azt előre megvásárolja a kereskedő is, míg ha a tőzsdei jegyzésekhez kötik az árat, akkor a beszerzés is többnyire tőzsdei áron történik.. Az elmúlt években egyébként – bár Szijjártó Péter legutóbb nem ezt kommunikálta, de – inkább ez volt a jellemző.

Különösen 2020-ban a covid idején volt látványos az éven belüli árkülönbség. Akkor a nyári spot ár megawattóránként 8-10 euróval, azaz köbméterenként 35-40 forinttal volt alacsonyabb, mint a téli árelőrejelzés. Már ez is soknak számított, hiszen a kereskedőknek 2-3 eurós eltérésnél is megéri betárolni. Ezúttal viszont az árkülönbség 50 euró azaz 200 forint is lehet, igaz – ahogy erről már volt szó – most nem a nyári, hanem az október végi kifejezetten alacsony tőzsdei árakhoz képest. Ezt erősíti az elmúlt napok masszív spotár-emelkedése is.

Felértékelt tárolók

Ilyen körülmények között már nem csak a kereskedőknek éri meg betárolni, hanem azoknak a piaci szereplőknek is, amelyek nagyon nagy mennyiségben használnak földgázt. Ilyenek például a műtrágyagyártók, amelyeknek a lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint is érdemes lehetett volna olcsó gázból bevásárolni, és kapacitást bérelni, hogy a biztosra vett újabb áremelkedés idején is legyen még olcsó gázuk.

Mindez természetesen rendkívül felértékelte a tárolói kapacitásokat. Forrásaink szerint az alacsony gázár időszakában meg is ugrott az érdeklődés a tárolók iránt, és ezt erősítette meg a G7-nek a közel 2 milliárd köbméteres kapacitású szőregi tárolót üzemeltető Hexum Zrt. is. Az importadatok is azt mutatják, hogy voltak piaci szereplők, amelyek igyekeztek kihasználni a helyzetet: október utolsó heteiben látványosan felpörgött a nyugati eredetű gáz behozatala és több földgáz érkezett az országba, mint évek óta bármikor.

Ezt azonban már egészen biztosan nem azok töltötték be a hazai tárolókba, akik most kaptak észbe, és béreltek volna kapacitást. Ekkor ugyanis erre rég nem volt lehetőség: a Hexum, és a többi magyar tárolót fenntartó állami kézben lévő Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) is minden kapacitását értékesítette már.

Ennek jelentős részét ráadásul valószínűleg nem is az idén. A 2020-as időszakban a tárolócégek igyekeztek saját javukra fordítani a kedvező piaci helyzetet, és akkor jelentős kapacitást értékesítettek hosszabb távra, akár évekre előre. Az elérhető adatok alapján az MFGT kapacitásának például 95 százaléka 2027-ig le van kötve, és a Hexumnál is csak a tároló negyede szabad^*Igaz a lekötött kapacitás nagy része a biztonsági tartalék..

Mindez azt jelenti, hogy

az ipari felhasználók például biztosan nem profitálhattak hosszútávon az elmúlt hetek kedvező helyzetéből.

Bige Zoltán, a műtrágyát gyártó Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója a G7-nek azt mondta: nekik folyamatos üzemelés mellett az időjárástól függetlenül, folyamatos a felhasználási szintjük, így korábban nem volt racionális földgázt tárolniuk. Most viszont már nem volt erre lehetőségük, hiszen a betárolási kapacitások teljes mértékben le vannak foglalva.

Olcsóbb lehet a rezsicsökkentés

A tárolócégek sem nyerhettek sokat a dolgon, és nem csak azért, mert már korábban kiadták a tárolókat, hanem azért sem, mert az áraikat jogszabályban rögzítik. Így akkor sem értékesíthették volna drágábban a kapacitásokat a megugró keresletet kihasználva, ha lett volna mit.

A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án.
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az olcsó őszi gáz haszonélvezői így azok lettek, akik rendelkeztek lekötött tároló kapacitással, és abba az alacsonyabb árú földgázt be tudták tároltatni. Hogy ezek pontosan kik, arról üzleti titokra hivatkozva sem az MFGT, sem a Hexum nem kívánt nyilatkozni, és a kereskedők sem szívesen beszélnek róla. Utóbbiak közül a legnagyobbaknak azonban szinte biztosan van ilyen szerződése, hiszen a normál üzleti működéshez szükség van rá^*Az általános szerződési feltételekben utalni is szoktak erre a cégek..

Ám még az sem teljesen biztos, hogy, akinek volt évekre előre lekötött tárolói kapacitása, az most ki tudta használni. Ezekkel ugyanis nyugodtan lehet kereskedni, márpedig az idén, az év korábbi szakaszában volt is, ami ebbe az irányba tolta a piaci alapon működő kereskedőket. A nyáron az orosz szállítások fokozatos csökkentése miatt végig az egekben volt a gáz ára, így úgy tűnt, hogy a korábbi évekkel ellentétben most nem éri meg majd a szükséges mennyiség felett (csak az áremelkedésre apellálva) betárolni. Igen ám, de voltak olyan, jellemzően állami szereplők, amelyek a téli ellátási zavaroktól tartva, illetve a jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve az ártól függetlenül vásároltak, és így tárolóra is szükségük volt. Ilyen lehetett például Magyarországon az MVM.

Ágazati szakértők szerint így nem zárható ki, hogy volt egy átrendeződés, amely során a tárolói kapacitásokat korábban lekötő, ám most nem használó piaci szereplők esetleg eladták ezeket. Valószínű, hogy az MVM csoport földgázkereskedői rendelkezhetnek a legtöbb tárolói kapacitással, és az MVM jó eséllyel ki is használta az adódó árkülönbségeket.

Adófizetői szempontból valószínűleg ez lenne a legkedvezőbb kimenetel, hiszen így faragni lehetne a rezsicsökkentés fenntartásának ezermilliárdos költségeiből. Az MVM-et kérdeztük, hogy vettek-e át így kapacitást, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 160 milliárddal mentenék a rezsicsökkentést, de hatszor több pénz hiányozhatAz elérhető adatokból úgy tűnik, hogy az MVM-nek nagyjából 1000 milliárd forinttal kerülhet többe a lakosságnak biztosított gáz, mint amennyit kap érte.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Olvasson tovább a kategóriában