Bár az elmúlt napokban gyorsult az európai gáztartalékok apadásának üteme, az uniós tárolók telítettsége még így is meghaladja a 80 százalékot. Ez egyáltalán nem általános a fűtési szezon közepén, tavaly ilyenkor például az 50 százalékot sem érte el a mutató. Eddig egyszer fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan sok földgáza volt január közepén az EU-s országoknak, ám akkor sokkal gyorsabban fogyott a készlet.
Karácsonyi tartalékolás
A hivatalos adatok szerint január 17-én közel 85 milliárd köbméter földgáz volt az európai tárolókban. Az évnek ezen a napján a korábbi rekord 83,6 milliárd köbméter volt 2020-ban, azon a télen, amely előtt a kedvező piaci helyzetet kihasználva a kereskedők dugig töltötték az uniós tárolókat. Az az év azonban abszolút rendhagyó volt. Ahogy a lenti ábrán is látszik, ilyenkor sokkal kevesebb szokott lenni a tartalék. Az előző tíz év átlaga 60 milliárd köbméter volt, azaz a jelenleginél 25 milliárddal kevesebb. Ez két és fél évnyi magyar gázfogyasztásnak felel meg.
A rekordszint elérésében komoly szerepe van, hogy ezúttal a szokottnál jóval tovább töltötték az európai tárolókat. Míg normál években október közepén, esetleg végén kezdenek apadni a készletek, 2022-ben november közepén indult csak meg a kitárolás. Ennek eredményeként már a télnek is minden idők második legmagasabb tartalékával vágtunk neki, csak 2019-ben volt több gáz a tárolókban. Akkor azonban majdnem 2 milliárd köbméterrel, ráadásul az első hetekben a különbség inkább nőtt: karácsonykor már 7 milliárddal voltunk a 2019-es szint alatt.
Tavaly az ünnepek környékén azonban hirtelen megállt a készletszint csökkenése, sőt majdnem két héten keresztül nőtt a töltöttség. Ha a téli készletnövekedés nem is teljesen példátlan, ilyen hosszú időtávon és ekkora mennyiségben viszont már az. Ráadásul amikor január első napjaiban ismét csökkenni kezdett a telítettség, akkor is jóval lassabb ütemben az ilyenkor megszokottnál.
Ennek lett az az eredménye, hogy az előző egy hónapban 8 milliárd köbméterrel kevesebb gázt vettek ki az EU-s tárolókból, mint 2019-2020 telének ugyanebben az időszakában, és így mostanra az akkori szint fölé került a töltöttség. Mindezt úgy, hogy eközben a behozatal is kifejezetten alacsony szinten volt, azaz a tartalékok lassú felhasználását elsősorban a fogyasztás jelentős visszaesése okozta.
Nem elsősorban az időjárás
A fogyasztáscsökkenés magyarázata részben az enyhe időjárás, ám egészen biztos nem csak ez. Amióta november közepén Európa elkezdte égetni gáztartalékait, mindössze 15,7 milliárdnyi gázt szedtek ki a tárolókból. Ennél kevesebb soha nem fogyott ebben az időszakban, az átlagos készletcsökkenés pedig bő 10 milliárddal volt magasabb az elmúlt 10 évben.
A hőmérsékletben pedig – legalábbis Magyarországon – ekkora eltérés azért nem volt. Itthon az előző bő két hónap átlaghőmérséklete ugyan magasabb volt, mint az előző 10 esztendőben bármikor, de az átlagnál csak 1,4 fokkal. Ráadásul ez kizárólag az eddig kifejezetten enyhe januárnak köszönhető: a december például az előző öt évben is kétszer melegebb volt, mint 2022-ben.
A gázpiacon persze továbbra is sok a kérdőjel, ezek a tendenciák azonban bizakodásra adnak okot. Legutóbb, amikor január közepén hasonlóan sok gáztartaléka volt az EU-nak, akkor a kitárolási időszak végére is jóval 50 százalék felett maradt a tárolók telítettsége.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
