Az európai gáztartalékok november közepe óta folyamatosan csökkentek, azonban hétfőig sorozatban ötödik napja megint nőttek a tartalékok, mivel folyamatosan több gáz került a tárolókba, mint amennyit kivettek belőlük. Az európai gáztárolók töltöttsége ezzel 83,5 százalékra nőtt.
A gázfelhasználás szempontjából az évet két részre szokták bontani. A betárolási időszakban több kitermelt és importált gáz kerül a tárolókba, mint amennyit fogyasztunk, az év hidegebb időszakában viszont nagyobb a fogyasztás, mint a termelés és az import, és a hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják ki.
2020-ban volt példa arra, hogy ennél is több tartalékkal vágott neki Európa a januárnak, ám akkor a 2019-es betárolás kezdetén is jobban állt készletekkel az EU, tavasszal már 40 százalékos volt a tárolók telítettsége. Most a háború miatt a szokottnál sokkal korábban, már március közepén megindult a tárolók feltöltése, amelyek akkor nagyjából negyedig voltak.
A háború kirobbanását követően, tavasszal a kitűzött cél 80 százalék volt, amit már augusztus végén sikerült elérni. A létesítmények összesített telítettsége november közepén volt a csúcson, amikor a töltöttség csaknem 95,7 százalékra nőtt, tehát a töltés sebessége 2019-hez képest is jóval látványosabb volt.
Tavaly november közepétől a hidegebb időjárás miatt már csökkenni kezdett a tartalék, és mindez kitartott egészen karácsonyig, amikortól trendszerűen viszont lassú növekedés kezdődött meg, ami rendkívül szokatlan ilyenkor. Az ábrán már az első 2023-as adatokat is ábrázoltuk: a rózsaszín pötty mutatja, hogy a töltöttség az év eleji szinteket összehasonlítva csak 2020 elején volt magasabb.
Az is érdekes, hogy miközben az összeurópai adat növekedést mutat, a magyar gáztárolók töltöttsége ebben az év végi időszakban is csökkent, és a magyar tárolók töltöttsége nemcsak 2020, hanem 2021 elején is magasabb volt, mint idén januárban.
Itt persze egy fontos szempont, hogy – miként arról többször is írtunk korábban – a magyar tárolókban eltárolt földgáz nem a „miénk”, hanem azoké a kereskedőké, akik bérlik ezeket a speciális raktárakat. Ők nem feltétlenül magyarok, de még ha azok is, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországon adják el a tárolókban raktározott gázt, az export pedig értelemszerűen csökkenti az itthon kimutatott mennyiséget.
Visszatérve az európai adatokra: a kiemelkedően magas töltöttség mögött alapvetően három fontosabb tényező áll. Az első, hogy az enyhébb tél és a hónapokkal ezelőtt elfogadott takarékossági intézkedések miatt kisebb a lakossági kereslet a földgázra, és az állami intézmények is kevesebbet fogyasztanak.
A második, hogy számos európai országban csúszik recesszióba a gazdaság, és ez a lassulás – főleg az ipari kereslet csökkenésén keresztül – hozzájárul a kisebb összfogyasztáshoz. Az európai statisztikai hivatal adatai alapján az EU földgázfogyasztása 20 százalékkal csökkent 2022 augusztusa és novembere között a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos fogyasztásához képest. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) decemberi jelentésének becslése alapján éves alapon az előző évhez képest pedig 10 százalékos volt az uniós fogyasztáscsökkenés.
A harmadik ok az orosz import alternatíváinak sikeres felpörgetése. Ennek a teljesülése annyira nem volt magától értetődő, hogy augusztusban 340 euró/megawattóra fölé szökött fel a földgáz tőzsdei árfolyama, és arról szóltak a találgatások, hogy a kontinens télen kifogyhat a gázból. Kisebb részben az algériai és norvég vezetékes import, nagyobb részben pedig az amerikai, katari, nigériai és orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának megnövelésével az EU-nak viszont sikerült az orosz vezetékes import jelentős részének kiesését helyettesítenie.
Az ábra alapján látszik, hogy a decemberi betárolás azért is volt lehetséges, mert az elmúlt három évben még soha nem importált annyi LNG-t az EU, mint decemberben. A Wilhelmshavenben nyaktörő sebességgel felépített első német LNG-terminál például épp kedden fogadta az első szállítmányt az Egyesült Államokból.
A fenti tényezők következtében az európai földgázárak is nagyot estek: kedden a holland tőzsdei ár*idén februári leszállításra megawattóránként 72 euró körüli szinten alakult, tegnap pedig már 64 eurón zárt. Ez bőven alacsonyabb, mint a háború kitörését közvetlenül megelőző 88 eurós árfolyam.
Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Európában megoldódott volna az energiaválság. Az IEA elemzése például több szempontból is nehezebbnek látja 2023-at 2022-nél. A jelentés megjegyzi, hogy habár jelentősen csökkent tavaly az EU-ba érkező orosz földgázexport mennyisége, 60 milliárd köbméter azért így is érkezett, főleg az év első felében. Idén ennél jóval kevesebb érkezhet, és akár az sem kizárható, hogy teljesen leállítják a szállításokat.
A másik nagy bizonytalansági tényező az időjárás: az IEA szerint csak tavaly ősszel 10 milliárd köbméternyi fogyasztáscsökkentést biztosított az EU-ban az enyhe időjárás, amihez azóta az enyhébb tél is hozzájött. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a 2023 ősze és tele is ennyire enyhe lesz.
Végül pedig az sem egyértelmű, hogy milyen lehetőségek lesznek 2023-ban a kieső orosz import LNG-vel való pótlásában. Az EU 2023-ban a terv szerint 40 milliárd köbméternyivel többet importálna, ugyanakkor az IEA szerint csak 20 milliárdnyi többletkapacitás kerül a piacra idén az év végéig. Emellett az elemzés azt is kiemeli, hogy idén a gyengébb kínai kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy volt elérhető LNG a világpiacon, és a kínai import esetleges fellendülése komoly versenyt generálna.
Adat
Adóparadicsom a focisták számára Magyarország
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.
Betiltaná az erkélynapelemeket a kormány, és a tetőkön is szigorítana
Az erkélynapelemekre teljes tiltás szerepel az új jogszabály-tervezetben, de ellehetlenítenék a lapostetőkre történő telepítést is.
Jön a hideg, de már szeptember közepén fűteni kezdtünk
Már az előző lehűlés hatására látványosan megugrott a kisebb fogyasztók gázfelhasználása Magyarországon.
Fontos
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Nem befelé, hanem kifelé tereli a pénzt a nyugdíjrendszerből a kormány
A választások előtti évre vonatkozóan módosítana egy szabályt a kormány, a nagyobb ívű nyugdíjreform most nem foglalkoztatja.
