A jelenleg is zajló davosi konferenciát rendező Világgazdasági Fórum összegyűjtötte a világra rövid és hosszabb távon leselkedő legnagyobb kockázatokat.
Két éve még plusz 1,1 foknál tartottunk az iparosodás előtti szinthez képest, erre jött két év alatt még fél fok, amivel a 1,5 fokos cél fölé kerültünk.
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
Idén még csak ízelítőt kaptunk a forróságból, főleg a krónikus betegek és a szabadban dolgozók számára jó hír, hogy az előttünk álló egy hét enyhének ígérkezik.
Hosszú távon áradásokat, szárazságot, a halállomány csökkenését, valamint a trópusi betegségek terjedését okozhatja.
Az elmúlt évekhez képest nem is volt kifejezetten meleg a fűtési időszakban, így a hőmérséklet-hatás a fogyasztáscsökkenés 10 százalékát sem magyarázza.
Több mint szokatlan a tárolók töltődése a tél közepe felé, de több ok együttes hatására ez most összejött, ha egyben vizsgáljuk az uniós kapacitást.
Eddig nem volt nagy szó, hogy az átlagosnál kevesebb gáz fogyott, hiszen az idő is az átlagosnál enyhébb volt.