Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. június 26. 17:32 Élet, Világ

A mentők adatai mutatják meg igazán, milyen durvák lettek a hőhullámok

Idén még csak párnapos ízelítőt kaptunk a forróságból, de a tavalyi nyár emlékezetes marad minden európainak: szinte naponta dőltek meg a melegrekordok, emberek ezrei haltak meg a hőségben és az extrém időjárás okozta anomáliák miatt – a villámárvizek és viharok 2 milliárd dolláros kárt, míg a hőhullámok 16 ezernél is több halálesetet okoztak. Jó eséllyel az idei nyár ezt túl fogja szárnyalni – áll az ENSZ meteorológusainak közleményében.

A WHO adatai szerint  az elmúlt 20 évben a hőséggel összefüggésbe hozható halálesetek száma a 65 év feletti lakosság körében megduplázódott, 2018-ban már 300 ezer áldozata volt a hőhullámoknak, Európában pedig 30 százalékos növekedést mutattak az adatok. A hő okozta stressznek közvetlen és közvetett hatásai is vannak – az előbbiek közé tartozik például a kiszáradás, az utóbbiakból viszont sokkal több van. A hőség ugyanis hatással van a keringésre, így a szív-és érrendszeri betegek számára különösen veszélyes, a légúti betegséggel küzdőknél a légzési nehézségek megjelenését idézheti elő, vesebetegeknél szintén indukálhat panaszt. Ezek a tünetek a hőstressz napján és az azt követő három napban alakulnak ki leggyakrabban. 

Bekértük az Országos Mentőszolgálattól a kifejezetten a hőséggel összekapcsolható mentési feladataik számát az elmúlt évekből.

Ezek az adatok bizonyosan nem adnak reális képet az időjárási hatások következményeiről, hiszen például egy ájulásos rosszullétet vagy egy hőségben bekövetkező szívinfartust sem feltétlenül tudunk a helyszíni mentőellátásban egyértelmű ok-okozati kapcsolatba hozni a kánikulával” – írta az adatok mellé az OMSZ. Tehát az itt szereplő több száz eset csak egy kis szelete a hőség okozta rosszulléteknek.

A legveszélyeztetettebb csoportok nem meglepő módon a krónikus betegek. Főként a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők, az endokrin rendszer zavaraival küzdők, a mentális betegséggel, emésztési rendellenességgel és veseproblémákkal élők számára jelent kihívást, de érintettek a terhes nők, kisgyerekek és a kültéren dolgozók is.

A KSH adatai között az összhalálozások ennek a logikának megfelelően alakultak a nyári hónapokban. A viszonylag enyhének mondható 2020 utánhoz képest 2022 kifejezetten nagy ugrást mutat. 

Bár közvetlen összefüggést nem lehet megállapítani a hőség és a halálozás között, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is magas a krónikus betegséggel élők száma, és vezetők vagyunk a megelőzhető halálokok miatti halálesetek számában, valamint a folyamatosan öregedő korfa miatt egyre több az idős ember, máris jobban érthető, hogy mekkora hatása lehet a klímaváltozásnak ezekre az adatokra.

Ez még nem az El Nino

Kontinensünk az ipari forradalom előtti átlaghoz képest 2,3 fokkal melegebb. Ez különösen annak fényében durva érték, hogy a párizsi klímaegyezmény legfontosabb kikötése, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest ideális esetben 1,5 Celsius-fokban, de maximum 2 Celsius-fokban határozza meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.

William Collins, a Readingi Egyetem klímakutató professzora szerint sokkoló hír, hogy Európában a klímaváltozás mértéke 2,3 fokos. „A tradicionális megközelítésben mindig globálisan vizsgáljuk a felmelegedés mértékét, és figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy Európában a felmelegedés a világátlaghoz képest kétszeres mértékű.”

Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság is rekordforró nyarat könyvelhetett el tavaly, az éves átlaghőmérséklet is a top öt legmelegebb közé került. Spanyolország és Portugália már zsinórban a negyedik száraz évet kapta, de az Alpok és a Pireneusok területein is három éve küzdenek a csapadékhiánnyal. 

Magyarországon 2022-ben 44 alkalommal volt jelentősebb erdőtűz, amelyek 7287 hektárnyi területet érintettek. Összehasonlításképp érdemes a megelőző 14 év adatainak összegeit idézni: 2008 és 2021 között 26, összesen 4620 hektárra kiterjedő esetet regisztrált az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS).

A nemzetközi sajtóban jelenleg is nagy híre van az El Nino-jelenség beköszöntének és várható hatásainak. Általánosságban az figyelhető meg, hogy az El Nino időszakok alatt szárazabbra fordul az időjárás, és több a szélsőséges esemény. A meteorológusok szerint már májusban érzékelhető volt az El Nino megjelenése, ám itt jön az igazi csavar: hiába dőlnek jelenleg Puerto Ricótól Szibérián át, Indián keresztül Kínáig folyamatosan a hőmérsékleti rekordok – ez a szakértők szerint még nem az El Nino, az az év második felében, még inkább jövőre fogja kifejteni a hatását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat éve nem volt ilyen kegyetlen a nyárA mostani már a hatodik olyan idei hőhullám, amely miatt hőségriasztást kellett kiadni, a nyári viharok pedig 2015-ben okoztak legutóbb annyi kárt, mint idén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa panaszkodsz a melegre, nem emlékszel 2015-re és 2007-reAz idei nyár egyelőre sehol sincs a három évvel ezelőttihez képest, amikor 39 napon át volt érvényben hőségriadó. A hőségrekord pedig legutóbb 2007-ben dőlt meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ felmelegedés hőség hőségriadó időjárás klímaváltozás mentők OMSZ Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.