Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. augusztus 14. 07:20 Adat

Hat éve nem volt ilyen kegyetlen a nyár

Sokéves átlag körüli hőmérsékletre van kilátás a következő napokban – ez az a (hétfőn elhangzott) mondat, amellyel nem sokat találkozhattunk meteorológiai előrejelzésekben a nyár első két hónapjában. Június első felében még valamivel átlag alatt alakultak a hőmérsékletek, utána viszont annyira berobbant a nyár, hogy a megbízható mérések 1901-es kezdete óta az idei június lett a harmadik legmelegebb (emellett a legszárazabbnak is bizonyult).

A július már ennyit sem köntörfalazott, az egymást érő hőhullámok nyomán a legmelegebbnek bizonyult, és a június-július párosról együtt is elmondható ugyanez. Ennek alapján már az sem túlságosan meglepő, hogy 2015 óta hőhullámos napból sem volt olyan sok, mint idén, pedig a nyárból még több mint két hét hátra van. Az augusztus mostanáig enyhébb volt, de erre a hétvégére (szombattól hétfő estig) ismét jutott egy hőhullám, amely idén már a hatodik.

Mi az a hőhullám? A jelenségnek többféle meghatározása is létezik, de a hőségriadókhoz kapcsolódva talán az a leggyakoribb használatuk, amikor legalább három egymást követő napon keresztül nem csökken 25, illetve 27 Celsius-fok alá a középhőmérséklet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) figyelmeztetései, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) riasztásai közötti különbségbe nem mennénk bele (részletesen írt erről például a Telex), mindenesetre a hőségriasztást/riadót az országos tisztifőorvos rendeli el az OMSZ előrejelzési adatai alapján, figyelembe véve az NNK szakmai ajánlásait. Másodfokú hőségriasztást akkor, ha előreláthatólag legalább három napig 25 fok felett lesz a napi középhőmérséklet, harmadfokú hőségriadót pedig akkor, ha 27 fok felett. (Az elrendelés után, ha szükséges, lehet változtatni a fokozaton, meg lehet hosszabbítani az adott időszakot, vagy le is lehet fújni a riadót, ha előbb jön az enyhülés a vártnál.)

A harmadfokú hőségriasztás periódusai viselik meg leginkább az embereket, általában annál inkább, minél hirtelenebbül robbannak be (nyár elején vagy hűvösebb időszak után), minél forróbbak, és minél tovább tartanak. (A hősziget-hatás miatt pedig nagyobb városokban jobban, mint vidéken.) Mint az alábbi grafikonon látszik, itt 2015 olyan rekordot állított fel, amelyet azóta szerencsére megközelíteni sem sikerült. (A grafikonon feltüntetett adatok 2018-ig Budapestre vonatkoznak, de a hőségriadót az ország egészére adja ki az országos tisztifőorvos. Az utóbbi három év adata országos szintű, a tisztifőorvos által elrendelt hőségriadós napok számát mutatja.)

Ebből egyrészt jól látszik, hogy az utóbbi 30 évben egyre gyakoribbá váltak az ilyen szélsőségesen meleg hőhullámok. Ahogy OMSZ-es szerzők írták egy közelmúltban megjelent cikkükben, míg a múlt század elején nem érte el a két napot sem évente átlagosan a legkomolyabb hőhullámokból származó napok száma, és még az 1961–1990-es időszakot is csak két ilyen nap jellemezte, addig a jelen klímában már hét nap felel meg átlagosan a harmadfok feltételének Budapesten.

Ehhez képest ebből a szempontból az előző évtized második fele nem volt különösebben vészes. Ezt az is megerősíti, ha a másodfokú hőségriasztások számát vesszük szemügyre. (Ez a grafikon a fentitől kis részben eltérő módszertannal készült, részletek a csillagra*A feltüntetett adatok 2017-ig Budapestre vonatkoznak egy egységes OMSZ-adatbázis alapján, azóta országos átlagot mutatnak különböző OMSZ-publikációk alapján. Az idei érték a legalább másodfokú hőségriasztással érintett napok számát jelzi. kattintva.)

Napjaink éghajlati viszonyai között már az számít anomáliának, hogy tavaly egyáltalán nem kellett elrendelni hőségriasztást, mert nem volt három összefüggő nap 25 foknál magasabban az átlaghőmérséklet. (Az előbb említett cikk egyik adatsora szerint egyébként akadt hat ilyen nap, de ezek nem alkottak összefüggő időszakot.)

Érdekesség, hogy jóval korábbi hőhullámok idejéből is vannak máig fennálló rekordok. A legmelegebb nyári hónapnak továbbra is 1992 augusztusa számít, az akkori 24,72 fokos havi középhőmérsékletet még az idei július sem tudta megdönteni. Az abszolút melegrekord sem dőlt meg, az továbbra is a 2007. július 20-án Kiskunhalason mért 41,9 fok. (Az idei csúcs július 8-án volt Adonyban 40,2 fokkal.)

Mindebből azonban sajnos egyáltalán nem következik semmi megnyugtató. Ahogy a grafikonokon is látszik, a korábbi kiemelkedően forró nyarakat gyakran követték olyanok, amelyek nem hoztak új rekordokat – ez az éghajlat természetes változékonyságának része. A trend azonban továbbra is a melegedés, rekordok pedig akkor születnek, amikor az átlagosnál melegebb „alap időjárásra” érkezik egy hőhullám. A jövő pedig pontosan ezt ígéri – ahogy a hőhullámos napok számában máig rekordtartó 2015-ös nyarat jellemezte az OMSZ, ez ízelítő a jövőből. („Az ország döntő részén csaknem az egész évszak egy hosszú, néha pár napos visszavonulót fújó hőségből állt” – írták akkor arról a nyárról.) Vagy ahogyan pár hete fogalmaztak,

ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon.

Ennek valószínűségét erősíti az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által a hét elején kiadott jelentés is, amely szerint a következő 20 év átlagában a globális átlaghőmérséklet növekedése várhatóan eléri vagy meg is haladja a 1,5 fokot az iparosodás előtti szinthez képest (ebből 1,1-1,2 fok már meg is valósult), ez pedig egyebek mellett fokozódó hőhullámokkal, hosszabb meleg és rövidebb hideg évszakokkal jár majd. Ezen felül pedig minél nagyobb a további felmelegedés, a következmények annál rosszabbak lesznek.

Jól mutatja ezt egy augusztus elején megjelent tanulmány is, amely szerint magas üvegházgáz-kibocsátási pályán maradva a közepes északi szélességi körökön (ahol hazánk is elhelyezkedik), a legalább egyhetes, a korábbi hőmérsékleti rekordokat messze*3,6-4,2 Celsius-fokkal megdöntő hőhullámok gyakorisága az előző három évtizedhez (1990-2020) képest kettő-hétszeresére nő 2021 és 2050 között, 2051 és 2080 között pedig háromszoros és 21-szeres közötti a gyakoribbá válás esélye.

Az OMSZ klímamodelljei sem festenek ennél derűsebb jövőképet, ezek ugyanis azt mutatják, hogy az emberi szervezetet megterhelő mindenféle jelenségből több és súlyosabb lesz a jövőben, nemcsak hőhullámból, hanem 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napból, továbbá olyan – szaknyelven trópusi – éjszakából, amikor nem hűl 20 fok alá a levegő.

Az idei nyár kegyetlensége egyébként nemcsak a hőségben öltött testet, hanem a – hőhullámokat lokálisan vagy országosan megszakító – viharok által okozott károkban is. A Magyar Biztosítók Szövetségének július végi adatai szerint a nyári (a szervezet a május 1. és augusztus 31. közötti időszakot kezeli így) lakásbiztosítási viharkárok összegét tekintve az idei a legrosszabb év 2015 óta. A 7 milliárd forintot meghaladó összeg a 2015-östől egymilliárddal elmarad ugyan, de mivel augusztus első napjaiban is jelentősebb károk keletkeztek, nem kizárt, hogy eléri a hat évvel ezelőttit a biztosított lakásokban keletkezett károk összege.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa panaszkodsz a melegre, nem emlékszel 2015-re és 2007-reAz idei nyár egyelőre sehol sincs a három évvel ezelőttihez képest, amikor 39 napon át volt érvényben hőségriadó. A hőségrekord pedig legutóbb 2007-ben dőlt meg.

Adat éghajlatváltozás hőség hőségriadó ipcc nyár viharok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Hajdu Miklós
2022. november 23. 08:54 Adat, Világ

Derékba törte a fizetések nagyon gyors emelkedését a háború kitörése Ukrajnában

Bizonyos ágazatokban meredeken csökkent a fizetések reálértéke Ukrajnában, a közszféra ugyanakkor viszonylag ellenálló a háborús inflációval szemben.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.