Sokan szenvednek a meleg miatt, de nem kell messzire visszamenni az időben, hogy olyan nyarakat találjunk, amelyek sokkal jobban megviselték az embereket. Három évvel ezelőtt például már június 11-től el kellett rendelni az első hőségriadót, amely öt napon keresztül tartott. Ez még csak másodfokú riasztás volt, amelyet akkor ad ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 25 Celsius-fokot.
2015 júliusában és augusztusában aztán három periódusban is el kellett rendelni a legmagasabb fokozatot, a harmadfokú hőségriadót, mert a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta a 27 fokot. Abban az évben összesen 27 ilyen nap volt, így megdőlt a korábbi, 2012-es rekord. Idén viszont eddig egyetlen napon sem volt érvényben harmadfokú riasztás. (A grafikonokon feltüntetett adatok Budapestre vonatkoznak, de a hőségriadót az ország egészére adja ki az országos tiszti főorvos.)
Ráadásul három éve a nyár legvégére is jutott egy hőhullám, augusztus 27-től szeptember 2-ig volt érvényben másodfokú hőségriadó. Azaz 2015-ben összesen 39 napon keresztül volt érvényben másod- vagy harmadfokú riasztás, így ezen a téren szintén megdőlt a 2012-es rekord. Idén a múlt héten volt végig érvényben másodfokú riadó, majd ezen a héten mától egyelőre péntekig, így jön ki a feltüntetett 10 nap. (Szükség esetén a riasztást meghosszabbítják, illetve természetesen a fokozatot is emelhetik.)
Persze nemcsak az számít, hány napra szól a hőségriadó, hanem az is, hogy pontosan milyen meleg van. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a tavalyi utolsó (egyébként harmadfokú) hőségriasztás után közölt egy tanulmányt a magyarországi hőhullámokról. Ezeket egy diagramon helyezték el, amelynek egyik tengelye a hőhullám hosszát mutatja (ebben egyébként még mindig egy 1994-es időszak vezet 15 nappal), a másik pedig a legmagasabb napi középhőmérsékletet. A körök átmérője pedig az intenzitással – a 25 fok feletti hőmérsékletek összegével – arányos.
Ez alapján kiemelkedik a 2007-es hőhullám, amely 10 napon át tartott, és szélsőségesen forró volt. (Ebben a tekintetben a tavaly augusztus eleji hőhullám érdemelte ki a második helyet.) Ekkor mérték Magyarország eddigi legmagasabb hőmérsékletét is: 41,9 fokot Kiskunhalason, 2007. július 20-án.
Ezekhez a rekordokhoz képest az idei nyár eddig egészen elviselhető, és néhány év múlva valószínűleg kellemes időként sírjuk majd vissza a mostanit. Az OMSZ klímamodelljei ugyanis azt mutatják, hogy az emberi szervezetet megterhelő mindenféle jelenségből több és súlyosabb lesz a jövőben, nemcsak hőhullámból, hanem 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napból, továbbá olyan éjszakából, amikor nem hűl 20 fok alá a levegő.
Élet
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Fontos
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
