Sokan szenvednek a meleg miatt, de nem kell messzire visszamenni az időben, hogy olyan nyarakat találjunk, amelyek sokkal jobban megviselték az embereket. Három évvel ezelőtt például már június 11-től el kellett rendelni az első hőségriadót, amely öt napon keresztül tartott. Ez még csak másodfokú riasztás volt, amelyet akkor ad ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 25 Celsius-fokot.
2015 júliusában és augusztusában aztán három periódusban is el kellett rendelni a legmagasabb fokozatot, a harmadfokú hőségriadót, mert a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta a 27 fokot. Abban az évben összesen 27 ilyen nap volt, így megdőlt a korábbi, 2012-es rekord. Idén viszont eddig egyetlen napon sem volt érvényben harmadfokú riasztás. (A grafikonokon feltüntetett adatok Budapestre vonatkoznak, de a hőségriadót az ország egészére adja ki az országos tiszti főorvos.)
Ráadásul három éve a nyár legvégére is jutott egy hőhullám, augusztus 27-től szeptember 2-ig volt érvényben másodfokú hőségriadó. Azaz 2015-ben összesen 39 napon keresztül volt érvényben másod- vagy harmadfokú riasztás, így ezen a téren szintén megdőlt a 2012-es rekord. Idén a múlt héten volt végig érvényben másodfokú riadó, majd ezen a héten mától egyelőre péntekig, így jön ki a feltüntetett 10 nap. (Szükség esetén a riasztást meghosszabbítják, illetve természetesen a fokozatot is emelhetik.)
Persze nemcsak az számít, hány napra szól a hőségriadó, hanem az is, hogy pontosan milyen meleg van. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a tavalyi utolsó (egyébként harmadfokú) hőségriasztás után közölt egy tanulmányt a magyarországi hőhullámokról. Ezeket egy diagramon helyezték el, amelynek egyik tengelye a hőhullám hosszát mutatja (ebben egyébként még mindig egy 1994-es időszak vezet 15 nappal), a másik pedig a legmagasabb napi középhőmérsékletet. A körök átmérője pedig az intenzitással – a 25 fok feletti hőmérsékletek összegével – arányos.
Ez alapján kiemelkedik a 2007-es hőhullám, amely 10 napon át tartott, és szélsőségesen forró volt. (Ebben a tekintetben a tavaly augusztus eleji hőhullám érdemelte ki a második helyet.) Ekkor mérték Magyarország eddigi legmagasabb hőmérsékletét is: 41,9 fokot Kiskunhalason, 2007. július 20-án.
Ezekhez a rekordokhoz képest az idei nyár eddig egészen elviselhető, és néhány év múlva valószínűleg kellemes időként sírjuk majd vissza a mostanit. Az OMSZ klímamodelljei ugyanis azt mutatják, hogy az emberi szervezetet megterhelő mindenféle jelenségből több és súlyosabb lesz a jövőben, nemcsak hőhullámból, hanem 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napból, továbbá olyan éjszakából, amikor nem hűl 20 fok alá a levegő.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
