Sokan szenvednek a meleg miatt, de nem kell messzire visszamenni az időben, hogy olyan nyarakat találjunk, amelyek sokkal jobban megviselték az embereket. Három évvel ezelőtt például már június 11-től el kellett rendelni az első hőségriadót, amely öt napon keresztül tartott. Ez még csak másodfokú riasztás volt, amelyet akkor ad ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 25 Celsius-fokot.
2015 júliusában és augusztusában aztán három periódusban is el kellett rendelni a legmagasabb fokozatot, a harmadfokú hőségriadót, mert a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta a 27 fokot. Abban az évben összesen 27 ilyen nap volt, így megdőlt a korábbi, 2012-es rekord. Idén viszont eddig egyetlen napon sem volt érvényben harmadfokú riasztás. (A grafikonokon feltüntetett adatok Budapestre vonatkoznak, de a hőségriadót az ország egészére adja ki az országos tiszti főorvos.)
Ráadásul három éve a nyár legvégére is jutott egy hőhullám, augusztus 27-től szeptember 2-ig volt érvényben másodfokú hőségriadó. Azaz 2015-ben összesen 39 napon keresztül volt érvényben másod- vagy harmadfokú riasztás, így ezen a téren szintén megdőlt a 2012-es rekord. Idén a múlt héten volt végig érvényben másodfokú riadó, majd ezen a héten mától egyelőre péntekig, így jön ki a feltüntetett 10 nap. (Szükség esetén a riasztást meghosszabbítják, illetve természetesen a fokozatot is emelhetik.)
Persze nemcsak az számít, hány napra szól a hőségriadó, hanem az is, hogy pontosan milyen meleg van. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a tavalyi utolsó (egyébként harmadfokú) hőségriasztás után közölt egy tanulmányt a magyarországi hőhullámokról. Ezeket egy diagramon helyezték el, amelynek egyik tengelye a hőhullám hosszát mutatja (ebben egyébként még mindig egy 1994-es időszak vezet 15 nappal), a másik pedig a legmagasabb napi középhőmérsékletet. A körök átmérője pedig az intenzitással – a 25 fok feletti hőmérsékletek összegével – arányos.
Ez alapján kiemelkedik a 2007-es hőhullám, amely 10 napon át tartott, és szélsőségesen forró volt. (Ebben a tekintetben a tavaly augusztus eleji hőhullám érdemelte ki a második helyet.) Ekkor mérték Magyarország eddigi legmagasabb hőmérsékletét is: 41,9 fokot Kiskunhalason, 2007. július 20-án.
Ezekhez a rekordokhoz képest az idei nyár eddig egészen elviselhető, és néhány év múlva valószínűleg kellemes időként sírjuk majd vissza a mostanit. Az OMSZ klímamodelljei ugyanis azt mutatják, hogy az emberi szervezetet megterhelő mindenféle jelenségből több és súlyosabb lesz a jövőben, nemcsak hőhullámból, hanem 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napból, továbbá olyan éjszakából, amikor nem hűl 20 fok alá a levegő.
Élet
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.
Fontos
Eltűntek a száj- és körömfájás vizsgálati eredményei a Nébih oldaláról
A járvány kezelése során nagyon fontos a hatóságokkal szembeni bizalom, de ezen a korábban közölt adatok elhallgatása javítani biztosan nem fog.
Lesz még hatása az árrésstopnak, de nem Nagy Márton új bejelentése miatt
Fontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.
Túl korán lőtte fel a kormány a sikerrakétát, de már valami megmozdult
A repülőrajt erős túlzás volt a gazdasági adatok és a fogyasztói hangulat alapján, de a bizalmi index áprilisi javulása reményt adhat a Fidesznek.
