Noha most épp Európa-szerte jellemző az igazán télies időjárás, az elmúlt hónapban mért átlaghőmérséklet rekordszintű volt: 2023 novemberében a felszíni levegő világszerte gyűjtött hőmérsékleti adatainak átlaga 14,22 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak novembereinek átlagánál, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb novemberi átlagot, ami 2020-ban volt, derül ki az Európai Unió Kopernikusz programjának az év eddigi időszakára visszatekintő jelentéséből.
A rendkívüli meleg Magyarországnak is érzékelhető volt, igaz, leginkább csak november első hetében, ami még 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál, ekkor még előfordult 20 fok feletti hőmérséklet is – hasonló kiugrásokra a későbbiekben is volt példa, ahogy átlag alatti napi középhőmérsékletekre is, a hónap többi részében az időjárás tehát már nem volt kivételes. Az idei ősz egészét jellemző középhőmérséklet azonban messze felülmúlta az évszakban szokásos értékeket, az Országos Meteorológiai Szolgálat hőmérsékleti adatai szerint
a 2023. évi volt az eddigi legmelegebb őszi évszak a 1901 óta.
A globális adatokra visszatérve megállapítható továbbá, hogy 2023 jelentős része rendkívül meleg volt, már az első tizenegy hónap adatai alapján is biztosan állítja a Kopernikusz jelentése, hogy minden idők legmelegebb évét zárjuk. A korábbi, 2016-os csúcsot ráadásul úgy tűnik, hogy jócskán meghaladhatja az idei év átlaghőmérséklete, a január és november közötti időszakra vonatkozó átlag 2023-ban bő egytized Celsius-fokkal magasabban alakult, mint hét évvel ezelőtt (2020 első tizenegy hónapjának hőmérsékleti átlaga is meghaladta a 2016. évit, ám végül a teljes évre vonatkozó adat nem volt rekordmagas).
A 2023. évi hőmérsékleti anomáliái az El Niño jelenség felerősödésének köszönhetők, ami a nyári időszakban meleget és szárazságot okoz – mindez jól látszik az alábbi ábrán is, az 1991 és 2020 között mért hőmérsékleti átlagoktól a leginkább június óta távolodtak el az idei év globális havi hőmérsékleti adatai.
Bár Magyarországon az idei nyár nem volt kivételesen forró, Európa többnyire délebbi részein tűzvészeket okozó hőhullámok tomboltak. Az El Niño várhatóan legalább a következő áprilisáig kitart, és a következő év akár az ideinél is melegebb lehet, az időjárási jelenség következményei ugyanis a kialakulását követő évben csúcsosodnak ki jellemzően. Az előttünk álló tél az El Niño miatt kezdetben csapadékosabb, majd az évszak vége felé inkább szárazabb lehet Európában.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
