A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
19 ezer embert menekítette ki Rodosz szigetéről, a görög tűzoltóság szóvívője szerint korábban ilyen méretű akcióra még nem volt példa.
Hiába az elmúlt években elfogadott klímacélok, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább nőtt, ami katasztrofális következményekkel fenyeget.
Az 55 célból 10-nél nem is lehetnénk messzebb a klímacélok teljesülésétől, de pár területen a trendek kifejezetten optimizmusra adnak okot.
Egyre durvább időjárási katasztrófák sújtják az emberiséget, de az egyes ember túlélési esélyei nőttek. Arra azonban sajnos nincs garancia, hogy ez így is marad.
Az ország energiaszükségletét nem tudják kielégíteni, a vonatközlekedés egy része leállt, gyakoriak az akár 9 órás áramkimaradások is.
Az elektromos és belsőégésű motorokkal hajtott autók környezeti összehasonlításai a nyugati szokásokból indulnak ki, az idősebb autóikkal kevesebbet járó magyarokra ezek az eredmények nem jók.
Nem teketóriázhatnak tovább az önkormányzatok, előre kell venniük a klímaváltozás következményeit a problémalistájukon.
A régebbi építményeket még nem a megváltozott időjárási körülmények szerint tervezték, ami kockázat az élettartamukra nézve.