Két hónapja tart az évszázados rekordokat döntő, India nagy részét sújtó forróság. Az extrém időjárás miatt egyre gyakoribbak az áramszünetek, a rendszer nehezen bírja el a csúcsra járatott légkondicionáló és egyéb, hűtésre használt eszközök terhelését, aminek súlyos következményei vannak, köztük például az, hogy már akadozik a vasúti forgalom is. A Business Insider szerint a kialakult helyzet miatt India elkezdte felhalmozni a piacon épp kevésbé kelendő orosz gázt (egészen pontosan annak folyékony változatát, az LNG-t). Az Oroszországot sújtó szankciók miatt ez most annak ellenére minősül jó áron megvehető terméknek, hogy a háború és az infláció előtti, azonos időszakhoz képest is háromszor annyiba kerül.
A szokatlan hőséget a kutatók a globális felmelegedés eredményének tartják, az elmúlt két hónapban a szokásos csapadék több mint 80 százaléka nem érkezett meg. A sajtóban megjelenő hírek apokaliptikus képet festenek le, lángra kapó szeméttelepektől kezdve a dehidratáltság miatt alázuhanó madarakig egészen extrém dolgok történnek. A Times of India szerint az elmúlt 122 évben nem mértek olyan magas átlaghőmérsékeletet, mint március-áprilisban, az ország egyes területein 35-37 fokos átlaghőmérsékletet mértek, 44-45 fok körüli nappali csúcsokkal. A gazdák úgy számolnak, hogy hektáronként fél tonna terményvesztéshez is vezethet a hőség.
A vásárlás azonban nem fogja kihúzni a bajból az országot: az áramtermeléshez kőszenet használnak főként, a gázzal csak az energiaszükségleteik 4 százalékát tudják fedezni, ám jelenleg a kőszén ára is rekordokat dönt.
A széntartalékok 9 éve nem voltak olyan alacsonyak az országban, mint most, a kereslet pedig negyven éve nem volt olyan magas iránta, mint az elmúlt időszakban. A vasúti közlekedésben 650 járatot kellett átmenetileg kiállítani a forgalomból május végéig, hogy a tehervonatok, melyek a szenet viszik az erőművekbe, áramhoz jussanak.
A hőség pedig még valószínűleg marad egy darabig, Indiában a monszun évszak csak júniusban érkezik.
