Megszűnőben van a mostanság hőmérsékleti rekordokat részben okozó El Niño jelenség, és egy pár hónapos semleges időszakot követően a hűvösebb időjárást hozó La Niña megerősödésére lehet számítani a legfrissebb előrejelzések szerint. A leginkább a Csendes-óceán vízhőmérsékletének alakulásához köthető, természetesen kialakult ciklusok 2-7 évente váltják egymást, és világszerte meghatározzák az időjárást, persze sok más tényező – például az üvegházhatású gázok kibocsátása – mellett.
A most lecsengő El Niño (spanyolul fiúcska) melegebb vízhőmérséklettel jár, és az egész bolygó hőmérsékletét megemeli – ez a hatás a becslések szerint májusig megmarad, a decemberben tetőzött ciklus ereje ugyanis rendkívüli mértékű. Április és június között azonban már az El Niño és a La Niña (spanyolul kislány) jelenségek hiányára lehet számítani, továbbá az év második felére nézve a La Niña megerősödése várható.
Noha a La Niña alapvetően a hőmérséklet mérséklődését okozhatná, egyelőre leginkább arra mutatnak az előrejelzések, hogy az idei év is a legforróbbak közé tartozik majd, de a tavaly beállt átlaghőmérsékleti csúcs várhatóan nem dől meg 2024-ben – igaz, az Európai Unió Copernicus-ügynöksége arra figyelmeztet, hogy az El Niño a csúcspontját követő évek átlaghőmérsékletét befolyásolja a legerősebben, így a rekorddöntésre is van esély. A hűvösebb csendes-óceáni vízhőmérséklettel járó jelenség révén azonban majd csökkenhet a párolgás mértéke, ami kevesebb csapadékhoz is vezethet, ám ennek bekövetkeztéhez – és ahhoz, hogy Európában is érzékelhető legyen – hosszú és elhúzódó La Niña szükséges.
Mindez nem példa nélküli, a ciklus legutóbbi előfordulásakor, 2022 nyarán rendkívüli aszály sújtotta Európát és Amerikát erős hőhullámok mellett. A két évvel ezelőtti nyár Magyarországon is súlyos károkat okozott a mezőgazdaság számára, az ország keleti részén másfél hónapig jóformán nem esett az eső – igaz, ebben döntő szerepet játszottak a magyar vízgazdálkodásnak és földművelésnek a talaj víztároló képességét gyengítő következményei is.
Általában véve pedig az üvegházhatást okozó gázok okozta hosszú távú felmelegedési tendencia lehet döntő hatással az időjárásra, felülírva akár a La Niña-jelenség potenciális hűtő hatását is. Valójában a közelmúlt La Niña ciklusai során is melegebb volt, mint a korábbi évtizedek El Niño periódusai alatt: a 2020-as La Niña év például 2016-tal – ami az idei évhez hasonlóan markáns El Niño periódust követett – szinte holtversenyben a világ felszíni hőmérsékleti rekordját jelentő legmagasabb globális hőmérsékleti értékeket mutatták a 2023-as csúcsdöntés előtt.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
