Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. július 25. 17:07 Világ

Mintha háború közelegne, úgy kell készülniük a városoknak a szélsőséges időjárásra

Gyakran a milliók által lakott városokat érintik a leginkább az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeket a klímaváltozás mostani időszaka előtt szinte elképzelni se lehetett, így aztán az évtizedekkel vagy -századokkal ezelőtt épült településrészek kifejezetten veszélyeztettek. Ez meg is mutatkozott például néhány hete Baltimore-ban, amikor Észak-Amerikát egy erős hőhullám sújtotta: a zöldterületeket nélkülöző, zömmel szegények által lakott negyedekben úgynevezett városi hőszigetek jöttek létre, ahol még elviselhetetlenebb volt az eleve olvasztó meleg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA városi lakosok megsülnek a hőségben, egyre több település szerint ez már klímabűnözésAz amerikai Baltimore ugyan elvesztette azt a pert, amit a klímaváltozásért okolható cégek ellen indított, a városok lázadásának azonban ezzel korántsem lesz vége, sőt.

Az aszfaltutak, illetve a tégla- és betonépületek – vagyis a városokban hagyományosan alkalmazott építőanyagokból felhúzott építmények – környezetében átlagosan kilenc fokkal van melegebb a kevésbé városias területekhez képest. A magasabb albedójú*Egy felületre érkező elektromágneses sugarak mennyiségének a felület által visszavert aránya. – például világosabb vagy növényekkel borított – felületek növelésével akár a felére csökkenthető ez a hőmérséklet-különbség a Bloomberg által közölt számítások szerint, aminek pénzben és szén-dioxid-kibocsátásban mérhető gazdasági haszna is lehet: Baltimore például húszéves időtávon 13 milliárd dollárt spórolhatna a mostani éghajlati viszonyoknak megfelelő felületek tizedannyi pénzt felemésztő kialakításával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hőhullámok az épületeket is megviselikA régebbi építményeket még nem a megváltozott időjárási körülmények szerint tervezték, ami kockázat az élettartamukra nézve.

A megtakarítást leginkább az energia- és vízhasználat, az árvizek okozta károk és a hőség nyomán felmerülő egészségügyi költségek mérséklődése következtében lehetne elérni, de az elviselhetőbb klíma a turizmuson és a helyben dolgozók hatékonyságán lendítve is javíthat a helyi gazdasági helyzetén. A beavatkozás mellett szól továbbá, hogy ha a szegényebb városrészeket fojtogató hőségen nem sikerül enyhíteni, akkor annak a következményei amellett, hogy tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket, óhatatlanul begyűrűznek a gazdag negyedekbe is.

A hőszigetek ellen már sok településen megpróbáltak védekezni, ezek a törekvések azonban többnyire egy-egy szűkebb városrészt érintettek, egész városokra kiterjedő beruházásokra egyelőre elvétve akad példa. Ráadásul korántsem elegendő az önkormányzatoknak csak a napsugárzás visszaverésével vagy az árnyékolással foglalkozniuk – az éghajlatváltozással szinte már csak háborús helyzeteket idéző tervezéssel és beruházásokkal nézhetnek valójában szembe a települések egy szintén a Bloomberg által bemutatott elemzés szerint.

A klímaváltozásról szóló diskurzus mára nem a szélsőségek bekövetkezése esélyeinek és idejének latolgatásáról szól, hanem annak megértéséről, hogy már nem lehet őket elkerülni:

A városok világszerte abban a pillanatban vannak, amikor döntéseket hoznak az alkalmazkodást célzó beruházásokról, szédületes mennyiségű lehetőség közül kell kiválasztaniuk, hogy mire fordítanak pénzt, időt és akaraterőt

– mondta el az amerikai lap CityLab rovatának Brodie Boland, a tanulmány egyik szerzője.

Tervek helyett most már azonnali cselekvésre van szükség: az időjárási kockázatokat értékelni kell, aminek alapján szükséges folytatni a várostervezést és -vezetést, fel kell készülni az esetleges károk megtérítésére akár biztosítások formájában, és előrejelző rendszereket kell létrehozni – ezek hiányosságára élesen rámutat a nyugat-európai árvizek friss példája, az Efas nevű árvíz-előrejelző rendszer ugyanis

hiába hívta fel négy nappal az áradás előtt a szakértők figyelmét a közelgő veszélyre, arra a lakosságot mégsem sikerült felkészíteni,

többek között azért, mert a vészhelyzeti szirénák már alig működtek, a katasztrófavédelem applikációját pedig kevesen töltötték le.

Mindemellett persze a helyi földrajzi sajátosságok tükrében fel kell készülni az esetleges időjárási szélsőségekre, például az aszályos időszakokra vagy az árvizekre, lehetőleg olyan, mondhatni természetes módon, mint a fatelepítés vagy akár mesterséges sós mocsarak létrehozása. Boland mindehhez hozzátette, hogy a katasztrófavédelem hagyományos eszközei – mint például a történelmi megfigyeléseken alapuló árvízvédelmi tervek – helyett inkább a változó körülményeket jobban figyelembe vevő előrejelzésekre kell támaszkodni.

Kritikus kérdés az infrastruktúra állapota is, aminek a legtöbb városban csak a toldozgatására maradt kapacitás a költségvetési, lakhatási és társadalmi problémák közepette. Ha elmarad az úthálózat vagy az elektromos vezetékek megerősítése, vagy az infrastruktúra egyes részeinek kiesésére nincs felkészülve a város, akkor a természeti katasztrófákat jó eséllyel követhetik súlyos társadalmi-gazdasági következmények: hosszabb távon a szélsőségeknek kitett térségek versenyképessége lecsökken, és még tovább növekednek az egyenlőtlenségek.

Biztató fejlemény mindenesetre, hogy egyre több lehetőség adódik a globális felmelegedés következményeit kivédeni szándékozó beruházások finanszírozására egy az amerikai lapnak nyilatkozó szakértő szerint – ezek és a környezetvédelmi befektetések jelentős népszerűségnek örvendenek, különösen a fiatalok és a nők körében. Némi optimizmusra ad okot továbbá, hogy a kutatók mostanra nyilvánvalóvá tették a probléma súlyát és számos jó gyakorlatot is, ideértve az új, innovatív pénzügyi megoldásokat. Az üggyel foglalkozó civilek, aktivisták is egyre több sikert érnek el, sőt a védekezés fontosságára a pandémia nyomán is erősebb figyelem irányul.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvente közel 180 ezer ember hal meg a hőség miatt EurópábanA szélsőséges hideg okozta halálozások csökkenése miatt 2000 óta összességében csökkent az extrém hőmérséklet okozta halálozások száma, de a felmelegedés miatt szinte biztosan növekedés várható.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás város várostervezés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Fontos

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.