Gyakran a milliók által lakott városokat érintik a leginkább az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeket a klímaváltozás mostani időszaka előtt szinte elképzelni se lehetett, így aztán az évtizedekkel vagy -századokkal ezelőtt épült településrészek kifejezetten veszélyeztettek. Ez meg is mutatkozott például néhány hete Baltimore-ban, amikor Észak-Amerikát egy erős hőhullám sújtotta: a zöldterületeket nélkülöző, zömmel szegények által lakott negyedekben úgynevezett városi hőszigetek jöttek létre, ahol még elviselhetetlenebb volt az eleve olvasztó meleg.
Az aszfaltutak, illetve a tégla- és betonépületek – vagyis a városokban hagyományosan alkalmazott építőanyagokból felhúzott építmények – környezetében átlagosan kilenc fokkal van melegebb a kevésbé városias területekhez képest. A magasabb albedójú*Egy felületre érkező elektromágneses sugarak mennyiségének a felület által visszavert aránya. – például világosabb vagy növényekkel borított – felületek növelésével akár a felére csökkenthető ez a hőmérséklet-különbség a Bloomberg által közölt számítások szerint, aminek pénzben és szén-dioxid-kibocsátásban mérhető gazdasági haszna is lehet: Baltimore például húszéves időtávon 13 milliárd dollárt spórolhatna a mostani éghajlati viszonyoknak megfelelő felületek tizedannyi pénzt felemésztő kialakításával.
A megtakarítást leginkább az energia- és vízhasználat, az árvizek okozta károk és a hőség nyomán felmerülő egészségügyi költségek mérséklődése következtében lehetne elérni, de az elviselhetőbb klíma a turizmuson és a helyben dolgozók hatékonyságán lendítve is javíthat a helyi gazdasági helyzetén. A beavatkozás mellett szól továbbá, hogy ha a szegényebb városrészeket fojtogató hőségen nem sikerül enyhíteni, akkor annak a következményei amellett, hogy tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket, óhatatlanul begyűrűznek a gazdag negyedekbe is.
A hőszigetek ellen már sok településen megpróbáltak védekezni, ezek a törekvések azonban többnyire egy-egy szűkebb városrészt érintettek, egész városokra kiterjedő beruházásokra egyelőre elvétve akad példa. Ráadásul korántsem elegendő az önkormányzatoknak csak a napsugárzás visszaverésével vagy az árnyékolással foglalkozniuk – az éghajlatváltozással szinte már csak háborús helyzeteket idéző tervezéssel és beruházásokkal nézhetnek valójában szembe a települések egy szintén a Bloomberg által bemutatott elemzés szerint.
A klímaváltozásról szóló diskurzus mára nem a szélsőségek bekövetkezése esélyeinek és idejének latolgatásáról szól, hanem annak megértéséről, hogy már nem lehet őket elkerülni:
A városok világszerte abban a pillanatban vannak, amikor döntéseket hoznak az alkalmazkodást célzó beruházásokról, szédületes mennyiségű lehetőség közül kell kiválasztaniuk, hogy mire fordítanak pénzt, időt és akaraterőt
– mondta el az amerikai lap CityLab rovatának Brodie Boland, a tanulmány egyik szerzője.
Tervek helyett most már azonnali cselekvésre van szükség: az időjárási kockázatokat értékelni kell, aminek alapján szükséges folytatni a várostervezést és -vezetést, fel kell készülni az esetleges károk megtérítésére akár biztosítások formájában, és előrejelző rendszereket kell létrehozni – ezek hiányosságára élesen rámutat a nyugat-európai árvizek friss példája, az Efas nevű árvíz-előrejelző rendszer ugyanis
hiába hívta fel négy nappal az áradás előtt a szakértők figyelmét a közelgő veszélyre, arra a lakosságot mégsem sikerült felkészíteni,
többek között azért, mert a vészhelyzeti szirénák már alig működtek, a katasztrófavédelem applikációját pedig kevesen töltötték le.
Mindemellett persze a helyi földrajzi sajátosságok tükrében fel kell készülni az esetleges időjárási szélsőségekre, például az aszályos időszakokra vagy az árvizekre, lehetőleg olyan, mondhatni természetes módon, mint a fatelepítés vagy akár mesterséges sós mocsarak létrehozása. Boland mindehhez hozzátette, hogy a katasztrófavédelem hagyományos eszközei – mint például a történelmi megfigyeléseken alapuló árvízvédelmi tervek – helyett inkább a változó körülményeket jobban figyelembe vevő előrejelzésekre kell támaszkodni.
Kritikus kérdés az infrastruktúra állapota is, aminek a legtöbb városban csak a toldozgatására maradt kapacitás a költségvetési, lakhatási és társadalmi problémák közepette. Ha elmarad az úthálózat vagy az elektromos vezetékek megerősítése, vagy az infrastruktúra egyes részeinek kiesésére nincs felkészülve a város, akkor a természeti katasztrófákat jó eséllyel követhetik súlyos társadalmi-gazdasági következmények: hosszabb távon a szélsőségeknek kitett térségek versenyképessége lecsökken, és még tovább növekednek az egyenlőtlenségek.
Biztató fejlemény mindenesetre, hogy egyre több lehetőség adódik a globális felmelegedés következményeit kivédeni szándékozó beruházások finanszírozására egy az amerikai lapnak nyilatkozó szakértő szerint – ezek és a környezetvédelmi befektetések jelentős népszerűségnek örvendenek, különösen a fiatalok és a nők körében. Némi optimizmusra ad okot továbbá, hogy a kutatók mostanra nyilvánvalóvá tették a probléma súlyát és számos jó gyakorlatot is, ideértve az új, innovatív pénzügyi megoldásokat. Az üggyel foglalkozó civilek, aktivisták is egyre több sikert érnek el, sőt a védekezés fontosságára a pandémia nyomán is erősebb figyelem irányul.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
