A klímaváltozás miatt egyre növekszik az olyan szélsőséges időjárási események valószínűsége, amelyekkel a régebbi építményeket tervező mérnökök még nem számoltak, miközben az általános éghajlati körülmények is átalakulnak – megváltozik például a levegő szokásos hőmérséklete és páratartalma. Mindezek egyrészt sokszor meglehetősen kényelmetlenné teszik a régebbi épületekben való életet, másrészt az építmények élettartamát, a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét is kikezdik.
Lehet persze alkalmazkodni egy darabig az épületek megerősítésével, átalakításával a mostani környezeti viszonyokhoz, többek között a káresemények után megerősített tető, nyílászárók visszaépítésével vagy árnyékolók, klímaberendezések felszerelésével. Az építmények azonban sok más, kevésbé nyilvánvaló módon is károsodnak, derül ki a The Conversation cikkéből.
A gyakorivá váló viharok következtében az épületek vakolata is gyorsabban amortizálódik, ami végső soron ázásokhoz, nedvesedéshez vezet. A magasabb hőmérséklet kedvez bizonyos kártevők terjedésének, például – az akár az épületek tartóelemeiként használt fagerendákkal is táplálkozó – termeszek olyan helyeken is megjelennek, ahol korábban nem volt jellemző az előfordulásuk. A melegben továbbá a fém szerkezeti részek hőtágulása is eltérhet az évtizedekkel ezelőtt megtervezett mértékekhez képest: a kínai Sencsenben van olyan felhőkarcoló, amit részben az acélszerkezet felmelegedés okozta sérülése miatt kellett kiüríteni.
A gyakran használt vasbetonban lévő acélt a hőtáguláson kívül a nedvesség is károsítja: ha a beton belsejében lévő acél megnedvesedik, rozsdásodik és kitágul, kisvártatva megrepeszti a betont, és tovább gyengíti a szerkezetet, egy
„betonráknak”
is nevezett kémiai folyamat által. A korróziót ráadásul a légköri szén-dioxid növekvő szintje is elősegíti.
A változások nemcsak házakat, hanem más építményeket is sújtanak. Az utak építésekor használt bitumen lágyulása, olvadása is egyre gyakoribb a hőhullámok során, a hőtágulásnak és a korróziónak hidak fémszerkezetei is kitettek – a rozsda különösen nagy gond a sós vizek közelében, amelyek permet formájában az erősödő szél és növekvő tengerszint jóvoltából egyre szélesebb sávba érnek el a partok mentén. A csapadék szélsőséges eloszlása pedig a talaj gyakori kiszáradását, majd átnedvesedését okozva az épített műtárgyak süllyedését okozza – a cikkben idézett számítások szerint a következő ötven évben a brit ingatlanok több mint tíz százalékát érintheti ez a probléma.
Tech
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
