A napokban tapasztalt kegyetlen hőség Észak-Amerikában ismét nyilvánvalóvá tette a klímaváltozás pusztító következményeit, amelyek meglehetősen egyenlőtlenül érintik az embereket. Baltimore város példája jól szemlélteti, hogy a szerényebb körülmények között élő, zömmel idősebb és rosszabb egészségi állapotú városi lakosság különösen kitett a felmelegedés hatásainak – nem véletlen tehát, hogy a keleti parton fekvő város pert indított a klímaváltozás okozása miatt 2018-ban 26 olaj- és gázipari vállalat ellen.

A város jobbára szegények lakta sorházas övezeteiben a nyári hőség sokszor annyira elviselhetetlen, hogy az ott élők kénytelenek napközben elhagyni az otthonaikat, derül ki a The Guardian beszámolójából. Az oldalfalakkal egymáshoz kapcsolódó épületeken kevés az ablak, így nehéz a szellőztetés, különösen az emeleti helyiségekben, amelyekben a hőmérséklet gyakran a kinti meleget is meghaladja. A lakások légkondicionálásra aligha van lehetőség, a berendezések telepítését és üzemeltetését nem engedhetik meg maguknak a lakosok, sőt sok helyen az elektromos hálózat sem bírná el azokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jómódúak tehetnének leginkább a klímaváltozás ellen, köztük sok magyar isA globális felső 10 százaléknak évente tizedével kéne csökkentenie a károsanyagkibocsátását, hogy a 1,5 fokos klímacélon belül maradjunk.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sokan magányosan élnek, és rosszullét esetén nincs kihez fordulniuk. Egy helyi szociális szakember, Cynthia Brooks felidézte a brit lapnak egy demens ( azaz időskori kóros érzékelési és gondolkodásbeli hanyatlásban szenvedő) férfi történetét, aki még 2019 nyarán szenvedett hőgutát az otthonában. A férfi családi segítségre nem számíthatott, a mentők értesítése és a kórházi kezelés igénybevétele pedig súlyos költségekkel járt volna. Brooks végül maga vitte kórházba a bajba jutott férfit, és gondoskodott az ellátásáról.

Az efféle közegészségügyi problémák okozása mellett az infrastruktúrára is többletterheket rónak a hőhullámok, miközben visszavetik az idegenforgalmi vonzerőt és a mezőgazdaság termelőképességét is. Mindezt megelégelve indította az említett pert Baltimore városvezetése az éghajlat megváltozásáért felelőssé tehető vállalatok ellen. Ez egyébként ma már nem számít egyedinek – több, mint húsz hasonló jogvita alakult ki települések, megyék és államok, illetve a nagyobb olajtársaságok között Amerikában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost a saját bőrükön érzik a klímaváltozás következményeit az amerikaiakAz Egyesült Államokat augusztusban sújtó szélsőséges időjárási események azt a jövőképet testesítik meg, amelyet a klímatudósok korábban felvázoltak.

A fokozódó társadalmi terhekhez és veszteségekhez vezető tevékenységeket folytató vállalatokkal szembeni jogi fellépés mindenesetre egy újabb módszer az éghajlatváltozás fékezéséért vívott küzdelemben. Szakértők szerint erre Baltimore pere hívhatja fel szélesebb körben a figyelmet, az ügyet ugyanis májusban az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalta.

Bár a bírák a cégek javára döntöttek, mégis hasznos lehet, hogy a procedúra során felszínre került, hogyan vélekednek a vállalatok a globális felmelegedésről, milyen ismereteik vannak a rendkívüli éghajlati jelenségeknek kitett térségek problémáiról. Mindez serkenti az okozó és az elszenvedő felek álláspontjaival, érdekeivel kapcsolatos diskurzust.

Az eset arra is rávilágít, hogy a klímaváltozás nem csak partszakaszok mentén élő tömegek sorsát befolyásolja alapvetően a tengerszint-emelkedés miatt, hanem a szegénységben élő, a hőhullámok ellen sokszor tehetetlen városi lakosságét is. A többnyire sötét színű útburkolatok, épületek és tetőszerkezetek, illetve a fák nyújtotta árnyék és a természetes párolgó felszínek hiánya miatt akár a külvárosi és vidéki környezethez képest 10-20 fokkal melegebb hőszigetek is létrejöhetnek a nagyvárosokban, amelyek még éjszaka sem képesek lehűlni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb zöldet akarnak, feltörik az aszfaltot egy holland városbanSegít elviselni a klímaváltozás következményeit, ha a városokban csökkentik a burkolt felületek arányát, és a felszabaduló helyre növényeket ültetnek.

A hőség ellen sok esetben legfeljebb ventilátorokkal védekezni tudó városlakóknak a természeti katasztrófák, áradások nyomán bekövetkező anyagi károk mellett elsősorban az egészségi állapotuk romlása jelent kockázatot. A meleg miatt kialakulhatnak és súlyosbodhatnak különféle légzőszervi, agyi, szív- és érrendszeri betegségek, ráadásul az allergiaszezon is hosszabbá válhat. Az önkormányzatok korábban igyekeztek klimatizált közösségi terek létrehozásával javítani az érintettek helyzetén, ezek megnyitása viszont a pandémia idején erősen korlátozott volt.

A probléma horderejét szemlélteti, hogy Baltimore egyik érintett negyedében egy segélyprogramban  vizet és mintegy húszezer ventilátort osztottak ki a rászorulóknak, és bár sok, főleg idősebb lakosnak már az adomány átvétele is gondot okozott a melegben, a készülékek gyorsan elfogytak. A városvezetés persze ingatlanfejlesztési és fatelepítési programokkal is próbál javítani a körülményeken, azonban még éveknek kell eltelnie, mire ezeknek széles körben tapasztalható hatásai lesznek.

Mindemellett a viharok, felhőszakadások nyomán keletkező károk elhárítása és a szélsőséges időjárási események elleni védekezés is fokozódó terhet jelent a városi költségvetésre, nem meglepetés tehát, hogy épp az önkormányzatok próbálkoznak először a vállalatok jogi felelősségre vonásával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Amerika Baltimore felmelegedés per üvegház Olvasson tovább a kategóriában