Tavaly az elektromos autók globális eladásai megduplázódtak az előző évhez képest. A nap- és szélenergia a legtöbb országban olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A világ rekordösszegeket költ tiszta energiára, és sorra jelennek meg az új technológiák, amik egyre több iparágban segítik elő a dekarbonizációt. Közben viszont még mindig új szénerőművek százai épülnek, a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 2021-ben rekordot döntött, és a klímacélok szempontjából nagyon fontos Amazonas-medence területén az erdőirtás gyorsult.
A globális felmelegedés legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében a világnak kevesebb mint nyolc év alatt a felére kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását, 2050-ig pedig el kell érnie a nettó nulla kibocsátást. Ez leegyszerűsítve azt az állapotot jelzi, amikor az emberi tevékenységből származó károsanyag-kibocsátást különféle módszerekkel ellensúlyozzák, azaz végső soron nettó értelemben karbonsemleges az egyenleg. Ehhez azonban sok mindennek kell megtörténnie, és – ahogy az előző bekezdésben felsorolt néhány folyamat is mutatja – nehéz átlátni, pontosan hogy áll a világ a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó cél elérésében.
Ebben igyekszik segítséget nyújtani egy kifejezetten erre a célra létrehozott (ide kattintva elérhető) honlap, ami különféle alterületekre lebontva mutatja meg, hogyan áll a klímacélok teljesülése. A honlap, amiről a Fast Company számolt be, Ryan Panchadsaram és John Doerr 2021-es könyvének (Speed and Scale) módszertanán alapul, ami a nettó zéró célt 10 fő területen belül 55 alcélra bontotta le. A honlapon rendszeresen frissített adatok alapján lehet követni, hogyan áll ezeknek az alcéloknak a teljesülése.
A korábban az Obama-kormányzat technológiai helyettes államtitkáraként dolgozó Panchadsaram szerint a honlapot kifejezetten üzleti és politikai döntéshozók számára hozták létre. Szerinte a különböző területek követése ösztönözheti a célzott intézkedéseket, és azt is kiemelte, hogy fontos kollektív megoldásokban, és nem csak egyéni cselekvésben gondolkodni.
Az egyes területeket és a hozzájuk tartozó célokat áttekintve az látszik, hogy összességében nem állunk jól a klímacélok teljesítésével. Bizonyos területeken a trendek alakulása optimizmusra ad okot, de a legtöbb kategóriában még ezeken a területeken is több erőfeszítésre lenne szükség a kifejezetten jó értékeléshez. Ide, a legjobb értékelést kapó csoportba tartozik egyébként például az elektromos autók terjedése, a nap- és szélenergia árának csökkenése és a technológia terjedése, illetve az akkumulátor technológiájának fejlődése.
A „vörös kóddal” értékelt, legrosszabbul álló területek közé sajnos több (10 tétel) tartozik. Például az ipar alapanyagainak dekarbonizációja (acél, cement), a táplálkozással összefüggésbe hozott kibocsátások, és a globális erdőirtások visszaszorítása is nagyon rosszul áll a holnap értékelése alapján.
