Hírlevél feliratkozás
Fazekas Dóra Richard Lewney
2021. november 2. 20:11 Világ

Nem várhatunk tovább, a beavatkozásokat minél hamarabb el kell kezdeni

(Richard Lewney a Cambridge Econometrics elnöke, Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Biztonságos jövő csakis az eddigieknél drasztikusabb dekarbonizációs célokkal és „igazságos átmenettel” képzelhető el. Miközben a világ vezetői ismét összegyűltek az ENSZ 26. Részes Felek Konferenciáján (COP: Conference of Parties), egyre inkább egyértelművé válik, hogy a szükséges lépések elmaradása vagy késleltetése miatt egyre nagyobb árat fizet az emberiség. Nem várhatunk tovább, a beavatkozásokat minél hamarabb el kell kezdeni.

Jól látható, hogy az országonként maghatározott hozzájárulások (Nationally Determined Contributions – NDC), melyeket a tagállamok a COP26 előtt nyújtottak be, jelentősen alulmúlják a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásához szükséges célokat. A Cambridge Econometrics saját számításai szerint ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani, a szén-dioxid-kibocsátásnak feleakkorának kellene lennie 2030-ra, mint amennyit az országok az NDC-ikben vállaltak.

Modellszámításaink azt mutatják, hogy a legtöbb ország számára a dekarbonizáció – azaz a fosszilis tüzelő- és üzemanyagokra építő infrastruktúrák lecserélése – sem követel magasabb egy főre eső gazdasági termelést, mint az NDC-k eléréséhez szükséges intézkedések, mivel a zöld beruházások leváltják a fosszilis energiahordozókat, és a befektetések serkentik az innovációt.

Hosszú távon pedig a globális felmelegedés káros hatásának csökkentése jóval nagyobb gazdasági és közegészségügyi előnyökkel jár.

Mindez ráadásul nekünk, magyaroknak azért is igazán érdekes, mert Kelet-Közép-Európában nálunk várhatók a legnagyobb fizikai károk, ha nem mérséklődik a klímaváltozás, és nálunk lenne a legnagyobb gazdasági előnye, ha azonnali és drasztikus lépéseket tennénk a fosszilis tüzelőanyagok lecserélése érdekében. A klímaváltozás okozta fizikai károk mértéke nagyjából a globális átlag szerint alakul a kelet-közép-európai régióban, azonban a legutóbbi számításaink szerint ezek az országok az átlagnál többet nyerhetnek a dekarbonizáció révén. Ha viszont elmulasztják ezt vagy késlekednek, jelentős költségekre, gazdasági veszteségekre számíthatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy hasznot hajtana Magyarországnak a zöld átállásA klímaváltozás megfékezésére irányuló törekvések pozitív gazdasági hatásokat hozhatnak hazánknak mind a fizikai károk mérséklése, mind a gazdasági átállás eredményeképpen.

A gazdag térségeknek – mint például Észak-Amerika -, amelyek jelentős mértékben a fosszilis tüzelőanyagok használatára támaszkodnak, hatványozottan gyorsabb változásokra van szükségük ahhoz, hogy egy főre eső kibocsátásukat a globális átlagnak megfelelő szintre hozzák.

Az olyan gyorsan fejlődő államoknak, mint Kína, pedig kimondottan a kibocsátásuk visszaszorítására kell vállalásokat tenniük, nem elég az elmúlt évtizedekben tapasztalt növekedés valamelyes visszafogása. Persze az ő egy főre eső kibocsátási szintjeik meg sem közelítik az észak-amerikaiakat, de ettől még a jelenlegi energiafelhasználásuk fenntarthatatlan. A Cambridge Econometrics Kína Nettó zéró 2060-ra elnevezésű programjáról szóló elemzése megállapította, hogy a dekarbonizáció gazdasági előnyökkel jár az ázsiai ország számára, azonban az is kimutatható, hogy mindez drasztikus strukturális változásokkal és a munkaerőpiac komoly átalakulásával érhető csak el.

Az Európai Unió országai hagyományosan magasabb energiaköltségekkel működtek mindig is – részben az üzemanyagok magas adótartalma miatt –, így az egy főre eső kibocsátási értékek itt jellemzően alacsonyabbak, mint Észak Amerikában. Azonban más fejlett térségekhez hasonlóan az EU-ra is jellemző, hogy a kibocsátásainak egy részét exportálja más országoknak azáltal, hogy az energiaigényes termékeket ezekből importálja. Mindez egyébként megfigyelhető a kelet-közép-európai országokban is, gondoljunk csak Magyarország sokat emlegetett jelentős mértékű ukrán villamosenergia-importjára.

Az áttérés az alacsony kibocsátású technológiákra – jellemzően az energia, a szállítás és a közlekedés terén – nemcsak gazdaságélénkítő hatású, de csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól és a gázexportőr országoktól való függésünket. A fokozatos dekarbonizáció emiatt elősegíti az energiabiztonságot, segít elkerülni a növekvő és gyakran változó energiaárak okozta negatív hatásokat, és mérsékli a manapság az égbe szökő gázárak kapcsán is tapasztalható sokkokat.

Milyen vállalásokra lenne szükség a COP26-on?

A jelenlegi gazdasági folyamatok mentén 2030-ra várható kibocsátási mennyiségekhez képest (és nem számolva az NDC-kben megígért, de konkrét akciótervekkel még nem alátámasztott kibocsátásokkal) a legtöbb országnak a jelenlegi szintekhez képest körülbelül 40 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene vállalnia 2030-ig. Ez legalább háromszorosa annak, mint amit az eddigiekben vállaltak.

A modellünkben számolunk az innováció egyik előnyös jellemzőjével is: az új technológiák nagyobb mértékű felhasználása tovább pezsdíti az innovációt és csökkenti ezek költségeit, ami így még gyorsabb felhasználást eredményez. A korábbinál ambiciózusabb országszintű vállalások összhatása a globális kibocsátási szintekre így még nagyobb lehet, mint az egyes országok vállalásainak összege.

És természetesen ennek az ellenkezője is igaz. Ha arra várunk, hogy majd mások cselekszenek, mások hajtanak végre innovációt, és majd úgyis csökken az új, környezetkímélőbb technológiák ára, és mi majd ráérünk akkor bekapcsolódni, az hamis képzet. Egyrészt, mi van, ha mindenki így gondolkodik? Akkor nem fognak csökkenni a költségek, hiába vagyunk techno-optimisták. Nem lesz, aki kifejlessze a hatékonyabb, kisebb kibocsátással járó technológiákat.

Másrészt nagyon fontos az időzítés.

Ha ma kezdünk el cselekedni, már akkor sem várhatunk nagy változásokat 2030-ra a rendszer tehetetlensége (azaz a belsőégésű motorokkal szerelt járműpark lecserélésének és a korszerűbb fűtési technikákra és épületszigetelésre történő átállás időigénye) miatt. Változások legkorábban 2035-től várhatók a modellszámításaink szerint, valós kibocsátás-csökkentés pedig majd csak 2050-ben tapasztalható.

Magyarország az EU-s országok közül elsőként foglalta törvénybe a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet, azonban ennek eléréséhez ma kell megtenni az első lépéseket, nem járható út a késlekedés és várakozás. Jó példa erre a közlekedés, az elektromos autók bevezetése és elterjesztése. Mondhatja azt a kormányzat, hogy majd akkor kezd el töltőhálózatot kiépíteni, ha már elegendő villanyautó megy az utakon. De pont az infrastruktúra hiánya lehet az elektromos gépjárművek elterjedésének, megvásárlásának gátló tényezője.

A mostani ENSZ klímacsúcson a 2030-as célokat tárgyalják. Ezért is fontos, hogy ezeket a középtávú célokat magasabb szintre tűzzék ki, mert ha maradnak a jelenlegi szinten, akkor a 2050-es célok megvalósíthatósága kerül veszélybe.

A dekarbonizációt blokkolja a politika, ha nincs igazságos átmenet

Míg néhány fontos technológiai áttörés még várat magára (alacsony kibocsátású légi közlekedés, szabályozható megújulóenergia-termelés, a szén-dioxid megkötése, tárolása és felhasználása), más területeken forradalmi és a jövőre nézve ígéretes fejlődés megy végbe (a nap- és a szélenergia, valamint a tárolókapacitások árának folyamatos csökkenése).

A dekarbonizáció előtt álló legnagyobb akadályok tehát nem annyira technológiai, mint inkább társadalmi-politikai jellegűek.

A fosszilis tüzelőanyagok kinyerésével és feldolgozásával foglalkozó gigavállalatok jól beágyazott és erőteljes lobbierőt képviselnek, és fontos forrásokat nyújtanak politikai kampányokhoz vagy technológiai kutatásokhoz. Minél tovább áramlanak a befektetések ezekbe a vállalatokba, annál nagyobb lesz az a tőke, amely veszélybe kerül az átalakulások révén, és annál nagyobb lesz ezeknek a cégeknek az ellenállása a dekarbonizációs törekvésekkel szemben.

A jelenleg fosszilis tüzelőanyagok előállításával és felhasználásával foglalkozó munkavállalók nem számíthatnak arra, hogy megélhetésüket az új, alternatív technológiák is ugyanúgy lehetővé teszik majd. A fosszilis tüzelőanyagokból származó adóbevételekre nagyban támaszkodó kormányok ezeknek a bevételeknek az eltűnésével szembesülnek majd. Bár az alacsony kibocsátású technológiákra való áttérésből származó gazdasági és munkahelyteremtési előnyök számításaink szerint nagyobbak lesznek az elszenvedett veszteségeknél, ez nem vigasztalja majd az átalakulásban leginkább érintett embereket, közösségeket és szervezeteket. A társadalmi igazságosság és a politikai realitás miatt is tehát legalább annyira fontosak az igazságos átmenetet célzó intézkedések, mint a dekarbonizációval kapcsolatos célkitűzések.

Ezért is fontos a társadalmi egyenlőtlenségeket, az erőforrások szűkösségét, vagy a biodiverzitás csökkenését figyelembe venni, nem csak a kibocsátások csökkentését szem előtt tartani, amikor a 2030-as, 2050-es célokat kitűzzük, és a hozzájuk vezető utat tervezzük és elemezzük.

Modellszámításaink azt mutatják, hogy minél korábban történnek az intézkedések, annál inkább pont ezekre a társadalmi tényezőkre lehetnek pozitív hatással. Minél korábban kezdünk cselekedni, annál elérhetőbbek a célok, annál kisebbek a mai költségek és annál nagyobbak a hosszú távú hasznok. Nem a mai struktúrák megőrzése a cél, hanem a zöld átmenet segítségével új, környezetbarátabb, társadalmilag igazságosabb rendszer kialakítása és fenntartható működtetése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyes kormányoknak kell megoldania, hogy a klímavédelem árát ne a szegények fizessék megKiegyenlítő intézkedéseket kell hozni, hogy az uniós kvótakereskedelem kiterjesztése a közlekedésre és a lakóingatlanok fűtésére mindenki számára előnyös legyen - ez derül ki a Cambridge Econometrics friss elemzéséből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyit fog érni egy nyugdíjmegtakarítás 2050-ben - ez a klímaátmenet kérdése, és a válasz a bankoknál vanMennyit hoz addig egy Mol, OTP vagy Telekom részvény? Ha ezt kérdezzük, akkor máris mindenki érti, miről beszélünk - a Cambridge Econometrics szakértőjének elemzése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszre sem vesszük, hogy egy komoly árvíz akkora kiesést okozhat, mint tavaly a járvány a turizmusbanA természeti katasztrófák egyre sűrűbbek Magyarországon, és egyre jobban oda kellene figyelni rájuk a gazdasági tervezéskor - írják elemző szerzőink a saját kutatásaikra alapozva.

Világ klímaalkalmazkodás klímaátmenet klímacélok klímacsúcs klímaegyezmény klímagazdaságtan klímapolitika klímasemlegesség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Torontáli Zoltán
2021. december 1. 12:05 Világ

A svéd média már tükrözi a változást: egyre kevesebben akarnak repülőre szállni

Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.

Pálos Máté
2021. december 1. 10:20 Világ

Nagy üzlet lett ismeretlenül átvenni a konténerekben hagyott termékeket, legyen az tökmag vagy használt autó

A konténerkáosznak is megvannak a nyertesei: a hátrahagyott konténerek kisöprői.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.