A globális klímacsúcson elért kompromisszum ellenére távol vagyunk attól, hogy a katasztrófafilmek kliséihez hasonlóan a valóságban is elháruljon a közeledő veszély.
Hiába az elmúlt években elfogadott klímacélok, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább nőtt, ami katasztrofális következményekkel fenyeget.
Ha a klíma- és környezetvédelmi politikák nincsenek összehangolva a pénzügyi, adó-, lakhatási, közlekedési szabályozókkal, akkor szinte lehetetlen a hatékony megvalósításuk.
Az 55 célból 10-nél nem is lehetnénk messzebb a klímacélok teljesülésétől, de pár területen a trendek kifejezetten optimizmusra adnak okot.
Az elavult magyar lakásállomány korszerűsítése hatékony válasz lenne az energiaátmenet környezeti, gazdasági és társadalmi kérdéseire, és most már élesebben látjuk az energiabiztonsági előnyét is.
Itt az idő, hogy az országok újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket, és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. Ez hazánknak gazdaságilag kifejezetten előnyös lenne.
A klímacélok eléréséhez nem szabadna új kőolaj- és földgáz-kitermelési projekteket indítani, a legnagyobb kitermelők közül azonban senki nem tartja magát ehhez.
Németország második legnépszerűbb pártja kemény klímacélokat, a takarékosság végét és a gazdaság ökológiai átformálását ígéri a szeptemberi választásokra, de előbb az erősödő bírálatokkal kell megküzdeniük.
Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.
Az EU-ban gyártó cégek közül csak a Volvo és Volkswagen áll készen arra, hogy az uniós klímacéloknak megfelelő tempóban álljon át elektromos autók gyártására.