Az olajkorszak „végének kezdetét” jelzi az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) zárómegállapodása, ami a dubaji helyszín miatt szimbolikus jelentőségű eredményként értékelhető, ám az kétséges, mennyiben sikerült előrelépni a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célzó konkrét lépéseket illetően.
Pedig a kéthetes tanácskozás egyik fő produktuma, a Globális leltár (Global Stocktake) épp azt állapítja meg, hogy nem a 2016-ban életbe lépő párizsi klímamegállapodásnak megfelelően alakulnak az éghajlatváltozás tendenciái. Igaz, ez tényszerűen nem újdonság, hiszen a globális felmelegedés szintjét a század végéig másfél Celsius-fokra korlátozó klímacél tarthatatlanságára már tudományos kutatások is felhívták a figyelmet.
Mindez jól látszik a szén-dioxid légköri koncentrációját mutató idősoron is (és persze azon a tényen, hogy 2023 az eddigi legmelegebb év lesz): a mérések 1958-as kezdete óta folyamatosan emelkedik az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz mennyisége a levegőben. Igaz, az utóbbi évek adatai legalább annyi reménnyel kecsegtetnek, hogy a növekedés üteme mérséklődhet.
Persze a levegő szén-dioxid-tartalma sok tényezőtől függ, a fosszilis energiahordozók égetésén kívül például az erdőirtások és a jórészt az éghajlatváltozás miatt bekövetkező tűzvészek is érdemben befolyásolják. Ugyanakkor a gáz, az olaj és a szén használatához köthető szén-dioxid-kibocsátás fokozódása is csak 2020-ban torpant meg átmenetileg, amikor a pandémia miatti lezárások a legszigorúbbak voltak.
Noha a dubaji klímacsúcson történtek aligha terelik rögtön a másfél Celsius-fokos klímacél betartásához szükséges mederbe az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos fejleményeket, az ott megfogalmazott végkövetkeztetések egyes éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek szerint mégis mérföldkőnek számítanak: már nincs vita a világgazdaság fosszilis energiahordozók iránti kitettségének káros mivoltáról, és a megújuló energiaforrások fontosságáról. Ugyanakkor az átállásról szóló elképzelések homályosak, és hiányoznak a döntéshozók elszámoltathatóságára vonatkozó szabályok, noha néhány hete még feladatok és akciótervek kijelölését várta a szakma az eseménytől.
Mindenesetre érdemes felidézni, hogy közel harminc évig abban sem tudtak megállapodni a COP-eseményeken résztvevő országok képviselői, hogy
a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását mérsékelni kell-e egyáltalán ahhoz, hogy a katasztrófával fenyegető további globális felmelegedést el lehessen kerülni.
Ráadásul a végleges megállapodásba épp Szultan Ahmed al-Dzsaber, a COP28 elnöke, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának (Adnoc) vezetője vitte be a hagyományos energiahordozóktól való eltávolodásra – fontos a megfogalmazás módja, nem a kivezetésre vagy a fokozatos csökkentésre szólítja fel az országokat – vonatkozó szövegrészletet. Pedig ő nemrégiben még azt állította, hogy „semmilyen tudományos eredmény” nem támasztja alá, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonásával közelebb lehet jutni a másfél fokos klímacélhoz. Sőt, az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázüzletek kötésére is készült az idei klímacsúcs alatt a BBC és a Centre for Climate Reporting értesülései szerint.
A konkrétabb intézkedések kidolgozására a következő két évben kerülhet sor, a tervek szerint a soron lévő klímacsúcsokon az egyes országoknak világossá kell tenniük, hogy miképp járulnak hozzá a párizsi klímaegyezmény megvalósításához. Annyit azonban sikerült már a COP28 során is rögzíteni, hogy a tudományos álláspont alapján 2030-ig 43 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását a 2019-ben mért mennyiséghez képest, különben aligha marad másfél Celsius-fokon belül a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti időszak és 2100 között.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
