Hírlevél feliratkozás
Avatar Fazekas Dóra
2023. november 30. 16:11 Világ

A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot

(Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője, Benyák Barnabás a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az ENSZ ma kezdődő, Dubajban rendezett 28. klímakonferenciáján zárul a klímaváltozás elleni erőfeszítések első globális kiértékelése, és az előrejelzések szerint a jelentés nem kecsegtet biztató eredményekkel.

Az ötévenkénti értékelést a 2015-ben született Párizsi Megállapodás írja elő. Ehhez a klímakonferenciához köthető egyrészről a már sokszor hallott célkitűzés, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius fok, ideális esetben 1,5 fok, alatt kellene tartani, másrészről az az elvárás, hogy a globális kibocsátás mértékét a részt vevő országok felezzék meg 2030-ig. Mindennek fényében nem biztató, hogy idén szeptemberben a globális átlaghőmérséklet már 1,8 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, november közepén pedig volt olyan nap, amikor 2 fokkal is melegebb volt.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legfrissebb jelentése szerint, amennyiben a most látható tendenciák folytatódnak, az évszázad végére az iparosodás előtti szinthez képest három Celsius fokkal melegszik a Föld átlaghőmérséklete – és ha a Párizsi Megállapodás keretein belül tett ígéreteket, az ún. országonként meghatározott hozzájárulásokat (Nationally Determined Contributions – NDC) valóban megvalósítanák a társult országok, akkor is csak mindössze 2,5 fokra lehetne visszaszorítani a globális felmelegedés mértékét. 

Továbbra is messze vagyunk tehát attól, hogy a felmelegedést fenntartható keretek között tartsuk. Nem elég már, ha a 2015-ben előrejelzett 16 százalékos kibocsátás-növekedést három százalékosra próbáljuk leszorítani. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint az emberiségnek 2010-hez képest ma már 45 százalékkal kellene csökkentenie a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátását az évtized végéig ahhoz, hogy remény legyen a globális felmelegedést 1,5 foknál megállítani.

Habár az idei évben a globális napi átlaghőmérséklet átlagosan minden harmadik napon meghaladta a másfél fokos küszöbértéket, ez nem jelenti azt, hogy fel kellene adnunk a célkitűzést. A 2015-ös megállapodás és a 2030-as határidő között pont félúton állunk és még van lehetőségünk korrigálni a pályát – és erre égető szükség lenne. 

A mostani, COP 28-as konferencián várható kiértékelés fő célja pontosan az lenne, hogy az abban szereplő következtetések fényében az országok megerősítsék a 2030-ra vonatkozó vállalásaikat, és elkezdjék kidolgozni a 2025-ben esedékes és 2035-re vonatkozó új klímaakció-terveiket. Ennek kapcsán előre látható probléma, hogy az NDC-k, a nemzeti vállalások elszámolása nem egységes, így a mostani COP egyik fontos tárgyalási pontja lesz a közös elszámolási rendszer felállítása is.

A józan számvetés részeként is lehet értelmezni, hogy a fejlett országok az OECD számításai szerint 2022-ben – két év késéssel – tettek csak eleget annak a korábbi ígéretüknek, hogy 100 milliárd dollárral segítik a szegényebb országokat a klímaváltozásból eredő károk enyhítésében. Ugyanakkor a tavalyi konferencián erre a célra felállított Loss and Damage Fund nevű alap feltöltése szerepel az idei konferencia programtervében, mivel a résztvevő felek korábban nem fogalmaztak meg mindenkire kötelező érvényű hozzájárulásokat és a működtetése kapcsán is még egyeztetések szükségesek. A társadalom különböző rétegei számára igazságos klímaátmenetet célzó intézkedések iránti elköteleződés örvendetes és előremutató, azonban az intézkedések pontos módja, illetve az azt övező érdekkülönbségek egyeztetése és a politikai diskurzus még mindig zajlik, mindezekben pedig különösen fontos szerepet kapnak a megbízható és objektív, minden érintett fél számára hiteles szakértői elemzések.

A Cambridge Econometrics egy idei, a Standard Chartered számára készített elemzésében a fejlődő országok klímaadaptációs beruházási környezetét térképezte fel. A felmelegedés lassítása majd megállítása mellett a klímaváltozásból adódó egyre gyakoribb és súlyosabb katasztrófákból eredő károk csökkentése is nemzetközi összefogást igénylő feladat, különös tekintettel arra, hogy a katasztrófáknak leginkább kitett országok javarészt a Föld déli féltekén elhelyezkedő fejlődő országok.  Az elemzés azt is megállapítja, hogy 

2050-ig a fejlődő országok egy szűk csoportjának is több mint ezermilliárd dollár adaptációs beruházásra lesz szüksége. 

A COP28-on elsősorban a fosszilis üzemanyaghordozók teljes kivezetése körül lesznek nagyobb viták és egészen biztosan többen is követelni fogják majd az állami tulajdonú olaj- és gázipari vállalatok átszervezését és szorosabb felügyeletét. Emiatt a résztvevő országok között továbbra is fennálló fejlett-fejlődő, illetve észak-dél különbségek helyett várhatóan nagyobb hangsúlyt kap majd a fosszilis energiahordozókat exportáló vagy importáló országok és a termelők-fogyasztók közötti érdekellentétek. Mindennek külön élt ad, hogy a konferenciának idén a világ egyik legnagyobb olajexportőre, az Egyesült Arab Emírségek ad otthont, és az az Szultan Ahmed al-Dzsaber tölti be a konferencia elnöki tisztjét, aki egyben az Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat vezérigazgatója.

Ezt az optimistább megfigyelők ugyanakkor inkább lehetőségként fogják fel, és arra számítanak, hogy az olaj- és gázipar együttműködése inkább segíti, mintsem hátráltatja a zöld átmenetet. Szultan Ahmed al-Dzsaber törekvése a szektor metánkibocsátásának csökkentésére például határozottan erre mutató jel. Ez is azt mutatja, hogy a nemzetek szintjén tett vállalások és az erről szóló tárgyalások mellett az egyes gazdasági szektorok és a nemzetközi piacok szintjén lesznek igazán izgalmasak a várható fejlemények. Ezeken a pontokon ugyanis sokkal jobban kimutathatók a döntéshozatalban érintett főbb érdekcsoportok, és a döntéseknek sokkal inkább konkrét, kézzelfogható hatásai lehetnek. 

Szintén a COP 28-on tervezi bemutatni az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) a közel-keleti és észak-afrikai régió igazságos klímaátmenetéről szóló friss jelentését, melynek elemzési és modellezési munkáit a Cambridge Econometrics végezte. A tanulmány kimutatja, hogy

a számos olajexportőr országot is magában foglaló régió versenyképességének hosszú távú fenntartásához kulcsfontosságú lesz, hogy zöld technológiákba fektessenek.

 

Az ILO várakozásai szerint a jelentésre támaszkodva a munkaerőpiaci reformok és az átállás társadalmi költségeit könnyítő kormányzati megoldások megvitatását így számszerű hivatkozási alappal tudják megkezdeni az érintett regionális szereplők a dubaji klímakonferencián. 

A világ felmelegedési pályája bár nem bíztató, az elemzői konszenzus szerint nincs még veszve minden. A COP 28-on várható számvetés kijelöli a fő politikai és iparági döntéshozók feladatait és megmutatja, hogy milyen elkötelezett és koordinált akciók mentén érheti el az emberiség a fennmaradását. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Stubnya Bence
2024. február 14. 09:32 Adat, Világ

Már csak néhány ország maradt, ahol ne szakadt volna meg a szennyezés és a növekedés évtizedekig kitartó együttmozgása

A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.

Bucsky Péter
2024. február 13. 04:34 Világ

Saját fegyverükkel kényszerítenék térdre az orosz gazdaságot az ukránok

A szankcióknál is hatékonyabb út lehet az orosz olaj- és gázbevételek csökkentésére, ha sikerül a legnagyobb kikötők forgalmát ellehetetleníteni.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.