Hírlevél feliratkozás
Koczóh Levente András
2024. január 24. 17:03 Élet

Megéri Magyarország számára a klímaváltozás elleni küzdelem, és pénz is van rá

(A szerző a Green Policy Center szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a párizsi megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Ezt összevetve a Green Policy Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!

A klímaváltozás elleni küzdelem gazdasági értelemben is megéri

A CAN Europe friss tanulmánya összeveti azt az esetet, amelyben sikerül a globális felmelegedést az iparosodás előtthöz képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani, azzal az esettel, ha minden a jelenlegi gyakorlatok szerint menne tovább (vagyis az Európai Bizottság által készített „ölbe tett kéz” forgatókönyvvel). Az előbbi esetet egy meglehetősen szigorú forgatókönyv mentén képzelték el, amiben az Európai Unió és tagállamai a most hatályos uniós klímacélnál hamarabb, már 2040-ben elérik a klímasemlegességet. A pénzben kifejezett eltéréseket a következő pontokon vizsgálták:

  • elkerült veszteségek: azok a többletköltségek, amelyeket a klímaváltozás által okozott anyagi károk jelentenének, ha nem vagy csak a jelenleg kitűzött szinten teszünk ellene;
  • elért előnyök: megtakarított energiaköltség, gazdasági előnyök (például zöld átállással járó munkahelyteremtés), elkerült erőforrás-használat, egészségesebb élet (például a tisztább levegő miatt);
  • többlet beruházási és működési költségek.

Az eredmények szerint uniós szinten a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá 1,4-4-szeres mértékben (a károk várható mértékét egy széles sávban határozták meg). Az egy európai állampolgárra jutó elkerült veszteségek mértéke 2100-ig 46 ezer euró a cselekvés nélküli pályához képest és 8500 euró az EU által tett szakpolitikai vállalások által kirajzolt pályához képest. Az elért előnyök már 2030-ig elérik az ezer milliárd eurót.

Az eredmények tagállamonként is rendelkezésre állnak. Az elért előnyök kategóriában

Magyarországnál azonosították be az uniós tagállamok közül a negyedik legmagasabb nyereséget,

ami 2030-ig összesen akkora összeget tenne ki, mint a 2022-es GDP-nk 8,81 százaléka (összehasonlításként: ez 1,4-szerese annak az összegnek, amit Magyarország 2022-ben a nyugdíjak kifizetésére költött). Az összes haszon 2,9-szerese az összes költségnek. A többletként létrejött munkahelyek száma 51353, a megelőzött korai halálok éves száma 1604, továbbá a hatások a GDP-re és az államháztartásra is kedvezőbbek.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdasági hatásait illetően a korábbi hazai elemzések is pozitív eredményeket hoztak. A kormány által 2021-ben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia Korai Cselekvés forgatókönyve szerint az elkerült költségek (mint a fosszilis energiahordozók importjának elmaradása) és az addicionális hasznok (például kevesebbet ülünk a dugóban) összege 2050-ig meghaladja a 24 ezer milliárd forintra (akkori árfolyamon nagyjából 68 milliárd euró) becsült teljes beruházási költséget. A GDP 21 százalékkal magasabb lesz, mint a stratégia „ölbe tett kéz” forgatókönyvében, és nagyjából 180 ezerrel több új munkahely jön létre. Ennek oka a magasabb termelékenység és a zöld beruházások gazdaságélénkítő hatása.

A McKinsey&Company és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Magyarországra vonatkozó elemzései is arra jutottak, hogy a gyorsabb zöld átmenet, ha megfelelően csinálják, pozitív hatással lehet a hazai zöld átmenetre, amint erről szakértőik a Green Policy Center egy témába vágó rendezvényén is beszámoltak.

Bőven vannak klímavédelemre fordítható források 2030-ig

A Green Policy Center 2023 tavaszán tette közzé az uniós és hazai költségvetési források klímacélú felhasználására vonatkozó javaslatát. Ennek részeként bemutattuk, hogy akkori állás szerint nagyságrendileg 10600 milliárd forint, még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) hiteleiből és a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelemből eredő bevételekből, magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból*Innovációs Alap, LIFE, CEF Energy, ELENA stb. elnyerhető összegek révén. Mindezek mellett Magyarország központi költségvetése további ösztönzőket is biztosíthat, ami főként célzott adókedvezmények formájában valósulhat meg.

Az azóta eltelt időben betervezték az RRF hitelt és a REPowerEU forrást, nagyjából 2300 milliárd forint beruházási értékben, nagyobb részt zöld célokra. Bár az RRF hitel hazánk számára elérhető kerete ennél nagyobb lett volna, a kormány által az EU felé leadott igény alapján eldőlt, hogy Magyarország csak a forrás egy részét hívja le, így nagyjából 2300 milliárd zöldítésre fordítható forrás elveszett. Mindazonáltal a maradék elérhető forrás is jelentős. Fontos kiemelni azt is, hogy a zöld átálláshoz szükséges beruházásokat nem kizárólag közpénzből kell finanszírozni. Sőt,

a teljes beruházási összegen belül vélhetően nagyobb részt tesznek majd ki magánberuházások és az uniós forrásokhoz társuló önrész.

Ezen bőségesen rendelkezésre álló források hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nemcsak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából. A mostani évtized kulcsfontosságú a klímaváltozás megfékezése szempontjából, és e források egy ki nem hagyható esélyt jelentenek a zöld átalakulásra. Ez nemzeti érdek, és a klímapolitika mellett más nemzetstratégiai célokat is szolgál, mint az energiaszuverenitás, jobb életminőség vagy a természeti értékeink megőrzése.

Olyan beruházási csomagról van szó tehát, amelyre nemcsak pénz van bőven, hanem gazdasági szempontból is jobban megéri, mintha nem cselekednénk – csak hozzá kellene látni. A „hogyan” kérdésében segíthet a Green Policy Center javaslatcsomagja.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon öt éven belül le kellene bontani a legpazarlóbb középületeket, de még rendes nyilvántartás sincsAz épületállomány elöregedett, az irodaépületek bő harmada például 1945 előtt épült. Különösen sok az öreg iskolaépület: a középületállomány energiafogyasztásának a 60 százaléka oktatási épületekhez köthető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímasemlegesség megfizethető, nem csak kifizetődőAz energiarendszerek karbonsemlegesítése, az energiahatékonyság javítása sokba kerül – a jegybankok tudnak abban segíteni, hogy a finanszírozási költség alacsonyabb legyen, és megérje ezeket a beruházásokat elindítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem várhatunk tovább, a beavatkozásokat minél hamarabb el kell kezdeniItt az idő, hogy az országok újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket, és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. Ez hazánknak gazdaságilag kifejezetten előnyös lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet klímaalkalmazkodás klímacélok klímafinanszírozás klímagazdaságtan klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.