Hírlevél feliratkozás

Észre sem vesszük, hogy egy komoly árvíz akkora kiesést okozhat, mint tavaly a járvány a turizmusban

(Molnár Boglárka a Cambridge Econometrics elemzője, Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Horvátországi földrengések, magyar erdőtüzek, csehországi viharok – az elmúlt évet nem csupán a világjárvány, de az emberiség közeli évszázadainak talán legszélsőségesebb időjárási viszontagságai is jellemezték. A példákból is látszik, hogy már nem csak távoli, egzotikus országokban, hanem Európában is egyre többször kell természeti katasztrófákkal számolni.

Ha pedig az ilyen drámai időjárási jelenségek várhatóan még gyakoribbá válnak a jövőben, érdemes utánajárni, hogyan hatnak a gazdasági teljesítményre, és mit lehet tenni a károk enyhítése érdekében.
A szélsőséges időjárási események sűrűsödésével ma már a biztosítótársaságok is számolnak: sőt, bizonyos szempontból nekik érdemes erre a leginkább készülni, mert az extrém esetek egyre növekvő előfordulásával az időjáráshoz köthető káresemények is sűrűsödnek majd.

A mezőgazdaság értelemszerűen az egyik legkiszolgáltatottabb ágazat ebben a tekintetben, a mezőgazdasági károk pedig már egy Magyarország méretű ország esetében is erősen koncentrálódnak: az ország egyik legnagyobb biztosítójánál például a mezőgazdasági kárkifizetések 40 százalékát két megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén) „vitte el” 2020-ban.

A károk gyakoriságának, mértékének és területi eloszlásának vizsgálata tehát nem csupán közgazdászok és szakpolitikai elemzők számára érdekes téma: az időjárási jelenségek nyomán alakuló káresemények minél pontosabb megértése és előrejelzése erős gyakorlati és üzleti előnyökkel jár.

Az Európai Unió területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) megbízásából végzett kutatásunkban négy fő természeti katasztrófa – szárazság, szélviharok, áradások és földrengések – gyakoriságát, Európán belüli régiós eloszlását, ezek egyenkénti és összesített gazdasági hatásait jártuk körül. Múltbéli adatokra támaszkodva azt becsültük meg, hogy milyen mértékű a természeti katasztrófák közvetlen (az esemény által földrajzilag érintett régiókban jelentkező), illetve közvetett (a beszállítói láncokon keresztül tovagyűrűző) gazdasági hatása. A kutatásban az 1995 és 2017 közötti időszakot vizsgáltuk, és nyilvánosan hozzáférhető, részletes káresemény-adatbázisokon kívül (ilyen például az International Disaster Database) a közvetett hatások vizsgálatában nagyban támaszkodtunk egy Európát lefedő, regionális gazdasági kapcsolatokat összesítő adatbázisra, amelynek egyik fő erőssége, hogy területileg kifejezetten részletes, a statisztikai régiókra vonatkozó bontást nyújt, és részletgazdag elemzést tesz lehetővé.

A kutatás egyik fő megfigyelése – a témában végzett más kutatások eredményeivel összhangban – az, hogy a természeti katasztrófák közvetett gazdasági hatásai közel olyan mértékűek lehetnek, mint a közvetlen károk.

Közvetlen gazdasági károkként a katasztrófák által okozott termeléskiesést számszerűsítettük, míg a közvetett hatások a beszállítói kapcsolatokon és az értékláncokon tovagyűrűző károkat jelentik: ha ‘A’ ország ‘X’ régiója mezőgazdasági szektorának termelése árvíz miatt visszaesett egy időszakban, akkor az európai országok közötti beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok révén mindez hatással lesz ‘B’ ország ‘Y’ régiójának élelmiszeripari feldolgozóüzemének működésére és termelésére is ugyanabban az időszakban.

A vizsgált európai országok több mint 77 milliárd eurónyi gazdasági kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében 1995 és 2017 között, ebből 44 milliárd euró volt a közvetlen és 33 milliárd a közvetett károk mértéke. Érdemes kiemelni, hogy a közvetett károk mértéke minden évben majdnem eléri a közvetlen károk mértékét (annak 60-90 százaléka között mozog), és ha csak a 2010-2017 közötti összkárokat vizsgáljuk, a közvetett károk mértéke már átlagosan 80 százalékot mutat.

A világjárvány utáni időszak gazdasági változásaival kapcsolatos egyik elterjedt várakozás szerint az ellátási láncok világszerte rövidülni fognak és előtérbe kerülnek a helyi beszállítókat előnyben részesítő beszerzési döntések. Amennyiben ez beigazolódik, úgy a szorosabb helyi gazdasági kapcsolatok és függőségek nyomán a közvetett károk aránya várhatóan még tovább fog nőni az összkárokon belül.

Az alábbi térkép a természeti katasztrófák összesített (közvetlen és közvetett) átlagos éves hatásait mutatja a vizsgált időszakban, az adott évi regionális bruttó hozzáadott érték (GVA) százalékában kifejezve – ezzel tulajdonképpen azt illusztráljuk, hogy az éves károk a nemzetgazdasági ágazatok által előállított gazdasági érték mekkora hányadát érintik az adott régióban, azaz milyen mértékű gazdasági kockázatot jelenthetnek.

A térkép jól mutatja, hogy Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók képzeletbeli uniós toplistáján, nagyjából Romániával és néhány cseh és lengyel régióval egy szinten. Ez a hazai területek esetében az éves régiós bruttó hozzáadott érték 0,2-0,4 százalékának megfelelő gazdasági kárt és veszteséget jelent.

Bár a térkép átlagos éves károkat mutat a vizsgált időszakban, ugyanez a mérőszám egyes években (pl. a 1999-2001 közötti időszakban, illetve a 2010-es nagyobb árvizek idején) az észak-magyarországi régióban elérte a 2-3 százalék közötti értéket is. Összehasonlításul, a turizmus egy átlagos évben a nemzetgazdasági össz-hozzáadott érték mintegy 4 százalékát teszi ki, így a 2-3 százaléknyi kiesés regionális szinten olyan, mintha a nemzeti megtermelt értékből – továbbra is a példánál maradva – „kivennénk” a turizmust (ahogyan ez egyébként a világjárvány idején az elmúlt évben nagyjából meg is történt).

Közép-Kelet Európa és Délkelet Európa bizonyult a természeti katasztrófák által leginkább érintett területnek a kontinensen, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és nagy-britanniai régió is jelentős károkat szenvedett el az elmúlt két évtizedben. Mindez amiatt is fontos, mert ezek az országok egyben szegényebbek, és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre – mezőgazdaság, élelmiszeripar, gyártóipar – amelyeket a természeti katasztrófák nagyobb mértékben megzavarhatnak és visszavethetnek, mint a fejlettebb régiók gazdasági teljesítményét jellemzően meghatározó tevékenységeket (szolgáltatás, kutatás-fejlesztés).

Szerencsére nem igaz, hogy a szegényebb országokat nagyobb valószínűséggel érheti természeti katasztrófa, mint a gazdagabb országokat (az ilyen események gyakorisága összességében nem különbözik szegény és gazdag országok között, legfeljebb azok típusai területenként eltérőek). Azonban a szegényebb országok intézményrendszere és infrastrukturális adottságaik jellemzően kevésbé teszik lehetővé, hogy sikeresen felkészüljenek és védekezzenek a katasztrófák hatásaival szemben – így például a szegényebb országokban magasabbak a halálesetekben mérhető károk.

A magyarországi területeket elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt. Míg a földrengéseket a Föld mélyében zajló folyamatok határozzák meg, úgy a másik három környezeti esemény a felszín felett történik, és a globális trendeket megfigyelve látszik, hogy hatásukat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás egyre inkább felerősíti. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ebből viszont adódik, hogy ezek gazdaságra gyakorolt hatása az Európai Unió, a tagországok és az egyes régiók számára is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényező kell, hogy legyen a jövőben.

A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva (lásd lenti ábra) azt találtuk, hogy az 1995 és 2017 közötti időszakban a folyók áradása okozta a legnagyobb gazdasági kárt Európa-szerte (a teljes kárérték 53 százalékát), míg a szélviharok 31 százalékkal a második és a szárazság 9 százalékkal a harmadik legnagyobb kárt okozó természeti csapás volt.

Kutatásunkban a közvetett károk csak egy szűkebb részét számszerűsítettük, a beszállítói láncokon keresztül, „kieső termelésként” megjelenő hatásokat. Tekintettel arra, hogy a különböző természeti katasztrófák eltérő közvetett hatásokat váltanak ki, a kutatás egyik fő konklúziója, hogy a jövőbeli katasztrófa-károk előrejelzéséhez – a károk kezelésére való hatékony felkészülés jegyében – központilag gyűjtött adatbázisok helyett érdemes több és részletesebb helyi adatgyűjtést végezni a természeti katasztrófák nyomán keletkező tényleges gazdasági károk, ezen belül is elsősorban a közvetett károk felmérésére.

Míg az input-output adatokon alapuló elemzések jól alkalmazhatók a katasztrófák rövid távú hatásainak elemzésére, a hosszú távú hatások, mint például a természeti katasztrófákhoz köthető kitelepítések, vagy a hosszú távú árhatások számszerűsítésére viszont kevésbé.

A vizsgálat éppen ezért azt célozta, hogy felderíthető legyen a jellemző katasztrófatípusok földrajzi és régiónkénti eloszlása és ezek gazdasági hatásai. Így az Európai Unió és az érintett tagországok olyan gazdaságfejlesztési terveket készíthetnek, amelyek ezeket az adottságokat és egyúttal a katasztrófák által okozott átlagos gazdasági károkat is figyelembe tudják venni, ezáltal olyan fejlesztési irányokat határozhatnak meg, amelyek segítenek az egyes országoknak csökkenteni gazdasági kitettségüket az egyre szélsőségesebbé váló természeti viszonyokkal szemben.

Magyarországot mind az áradás, mind a szárazság jelentősen sújtja, és a globális klímatrendeket figyelembe véve egyre inkább érinteni fogja. A kutatásunk alapján elmondható, hogy a gazdasági tervezésnél egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni ezeknek a természeti csapásoknak a gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. A gazdasági tervezés során egyaránt be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a természeti csapások hatását csökkenteni tudják – természetesen a bekövetkezésüket nem, csak az okozott kár mértékét. Továbbá olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a magyar gazdaságban a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások, kutatás-fejlesztés erősödését.

Közélet árvíz járvány klímaváltozás természeti katasztrófa tervezés turizmus üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Stubnya Bence
2021. június 20. 07:01 Világ

A járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadását

Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?