Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
A magyar importon belül is láthatóan drágább az orosz eredetű földgáz a más forrásból származónál. Az eltéréseket részben az eltolt árazás magyarázza, de ha ezt a hatást kiszűrjük, úgy is kifejezetten sokba kerül az orosz gáz, amelynek elsődleges vevői a különböző állami szereplők.
Máshogy áraznak
Tavaly év végén akadt olyan hónap, amikor az orosz importgáz átlagára több mint duplája volt a más országokból behozott gáz átlagárának. Októberben és novemberben az orosz energiahordozó köbméterenként átlagosan több mint ezer forintért érkezett Magyarországra, miközben a más irányokból befutó import esetében 500 forint körüli ár volt jellemző.
A kiugró eltérést elsősorban a beszerzési szerződések különbségei magyarázhatják. Korábban többször írtunk róla, és a sorozatunk előző részében is bemutattuk, hogy az orosz gázbeszerzések nagyrészt a magyar állami szereplőkhöz köthetőek, így ezeknek a szereplőknek a szerződései határozzák meg az import átlagárát is. A legnagyobb vevő egész biztosan az állami energiaóriás MVM, amely évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól.
Bár a Gazprom és az MVM közötti hosszútávú szerződés titkos, annyit tudunk róla, hogy a beszerzési ár a tőzsdei jegyzést követi, méghozzá két hónapos eltolással. Ez az eltolt együttmozgás pedig az orosz importgáz árán is nagyon jól lekövethető. Részben ez a magyarázata az orosz és egyéb importból származó energiahordozónál tapasztalható árkülönbségnek is. Utóbbinál ugyanis a jelek szerint nem ilyen eltolt árazás a jellemző, hanem nagyobb részben az aktuális tőzsdei áron köttetnek az üzletek.
Persze ezeknél a beszerzéseknél jóval több variáció képzelhető el, hiszen nem egy piaci szereplő felelős a behozatal zöméért, mint az orosz gáznál, hanem számos, kisebb mennyiségben vásároló kereskedő beszerzéseiből tevődik össze az import. Így az átlagárakat sem egy adott szerződés árképlete befolyásolja, hanem több megállapodásé együttesen. Ezért tűnhet úgy a fenti ábrán, hogy esetenként együtt mozog a piaci jegyzésekkel a nem orosz import ára, máskor pedig mintha egy hónappal eltolva követné. Valószínűleg ugyanis a piacon azonnali ügyletek és hosszabb távú megállapodások is vannak, így többféle árazás is elképzelhető.
Rugalmatlanabb a hosszútávú szerződés
Az eltolt árazásból eredő különbség azt is jelenti, hogy bár most a más forrásból származó gáz sokkal olcsóbb, mint az orosz, de vannak olyan időszakok is, amikor ez megfordul. Jól látszik, hogy a tőzsdei árak felfutása idején ez volt a jellemző: 2021 nyaráról egészen a háború 2022. februári kirobbanásáig az orosz behozatal ára volt kedvezőbb.
Igen ám, de
hosszabb időtávon is az látszik, hogy más irányból olcsóbban jön a gáz.
Ha a teljes 2022-es évet nézzük, akkor 16 százalékkal volt drágább az orosz gáz, mint a más forrásból származó, az új hosszútávú szerződés 2021. októberi megkötése óta pedig még nagyobb, 20 százalékos az eltérés.
Ennek magyarázata részben vélhetően az, hogy a piaci megállapodásoknál, különösen az egyszeri ügyleteknél nagyobb a vevők mozgástere a beszerzés időzítésében: tudnak akkor vásárolni, amikor alacsonyabbak az árak. Az MVM-nek ilyen lehetősége a jelek szerint csak nagyon korlátozottan lehet. Bár az éves mennyiséget nem egyenletesen szállítják az oroszok, de az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a magyar félnek nincs sok ráhatása az adott havi mennyiségre. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az oroszok döntenek arról, mikor mennyi gáz érkezik. Legalábbis tavaly év végén a drágább időszakokban volt magasabb az import, míg az árak csökkenésével a behozatal is visszaesett, ami egyértelműen a Gazpromnak kedvez.
A sorozat eddigi cikkei:
