Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Január volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz. Az importárak Európa-szerte csökkentek, ami nem meglepő, hiszen a gáz tőzsdei jegyzése is jóval alacsonyabb lett az elmúlt hónapokban, márpedig jellemzően az orosz gáz díja is ehhez van kötve.
Tartósan a legdrágább
Korábban többször írtunk róla, hogy 2022-ben Magyarország más országoknál is sokkal drágábban kapta az orosz gázt. Ebben januárban sem volt változás. Bár a köbméterenként 556 forintos átlagár alig több mint fele az októberi szintnek, az Eurostat adatai szerint így is a legmagasabb volt az EU-ban*A gázimport adatokat nem közli ilyen részletességgel minden tagállam. Ahogy a sorozat egy korábbi cikkében is jeleztük már, a legfontosabb hiányzó valószínűleg Ausztria, amely Magyarországhoz hasonló mennyiségben importálhat orosz földgázt.. Az uniós átlag közel 30 százalékkal maradt el ettől, de még a második legdrágábban vásároló szlovákok is csak 491 forintot fizettek egy köbméternyi orosz importgázért.
A most már nemzetközi összevetésben is tartósan magas hazai ár minden bizonnyal a kedvezőnek éppen nem mondható állami megállapodások következménye. Az átlagos importár elvileg nem azt mutatja, hogy a magyar állami szereplők – mint például az MVM – mennyiért veszik a gázt a Gazpromtól, hiszen nem csak ők vásárolhatnak Oroszországból, hanem bármely hazai kereskedő. A gyakorlatban azonban az orosz behozatal átlagárát egyértelműen az állami beszerzések határozzák meg. A szerződésekből ismert információk és a vezetékek áramlási adatai alapján ugyanis
az állam részesedése valószínűleg a 90 százalékot is meghaladja az orosz gázimportból.
Ez az állami beszerzés az elmúlt hónapokban két részből tevődött össze. Az egyik az MVM és a Gazprom közötti szerződés keretében érkező gáz. Ezt a megállapodást 2021 őszén véglegesítették a felek, és a magyar energiacég elvileg évi 4,5 milliárd köbmétert vásárol orosz partnerétől. A szerződés részleteit titkosan kezelik, de az elmúlt másfél évben annyi kiderült, hogy a Gazpromnak fizetendő ár két hónapos eltolással a holland tőzsdei árat követi.
Jobbnál jobb megállapodások
Azt nem tudni, hogy ehhez a tőzsdei árhoz képest milyen diszkontot vagy inkább felárat tartalmaz az árképlet. Első ránézésre többet kell fizetnie az MVM-nek a tőzsdei árnál, méghozzá nem is kevéssel, ám az előző néhány hónap adatai csalókák lehetnek.
Ennek az oka pedig az állami beszerzés másik része. Nyár végén ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter letárgyalt egy külön megállapodást is Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a szerződött mennyiség felett további 700 millió köbméter gáz beszerzéséről. Ezt nem az MVM, hanem az állam nevében a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hozza/hozta be.
Méghozzá valószínűleg rendkívül drágán. Információink szerint erre a mennyiségre fixen a kifejezetten magas nyári árat rögzítették be. A beszerzést szabályozó kormányrendelet alapján a vásárlást 1,85 milliárd eurónyi hitelből finanszírozták, amiből köbméterenként 1000 forint feletti vételár adódik.
Mivel azóta csökkent az MVM vásárlásait is meghatározó tőzsdei ár, így logikusan ez az utólag letárgyalt többletmennyiség felfelé húzta az átlagos importárat is. Ez magyarázná, hogy miért ősz óta kiugróan drága nemzetközi összevetésben a magyar behozatal. Más kérdés, hogy olcsó korábban sem volt:
a hazai importár többnyire a nyári külön megállapodás előtt is meghaladta az uniós átlagot.
Ez arra utal, hogy az MVM szerződése sem lehet különösebben jó árazású. Az elképzelhető, hogy – a kormányzat állításának megfelelően – az előző, 1990-es évek közepén kötött megállapodásnál jobb konstrukció, de a mostaniaknál láthatóan nem. Ráadásul a korábbi árazási modellek a mostani piaci környezetben sokkal alacsonyabb árat eredményeznének. Valószínűleg ezt láthatjuk Csehországban, ahova jelenleg is a magyar ár negyedéért érkezik az orosz gáz.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
