Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Bár a hazai orosz gázimport is láthatóan visszaesett a háború kirobbanása óta, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt Magyarországon, mint Európa más államaiban. Ennek eredményeként hihetetlen mértékben megnőtt hazánk részesedése az uniós orosz gázimportból. Olyannyira, hogy – az elérhető adatok alapján – 2022 végén már Magyarország volt az orosz vezetékes földgáz legnagyobb európai felvevőpiaca.
A csap, amit csak óvatosan tekergettek az oroszok
Korábban ebben a sorozatban is bemutattuk már, hogyan fogta vissza 2022-ben európai földgázexportját Oroszország. Miközben a korábbi években heti durván 3 milliárd köbmétert szállítottak a kontinensre befutó vezetékeken, szeptember óta ez a mennyiség jellemzően 500 millió köbméter körül alakul.
A szállítások persze nem egyformán estek vissza a különböző vezetékeken. A Lengyelországba befutó Jamalon már tavaly májusban leállították a szállításokat az oroszok, augusztus végén pedig a korábbi legfontosabb útvonalon, a Balti-tenger alatt Németországba gázt szállító Északi Áramlaton is felfüggesztették az exportot. Bár az Ukrajnán keresztüli tranzit is láthatóan csökkent, teljesen azonban nem szűnt meg, a Magyarországra befutó déli útvonalon pedig végig kifejezetten nagy mennyiség érkezett.
Ez persze nem jelenti törvényszerűen azt, hogy minden esetben Magyarország volt az orosz gázszállítások végállomása. Az európai hálózatban vannak ugyan szűk keresztmetszetek, de ettől függetlenül gond nélkül tovább lehetett volna tőlünk szállítani az energiahordozót lényegében bármely szomszédos országba, hiszen hazánknak Szlovénia kivételével most már minden környező állammal van vezetékes összeköttetése.
Ám nem ez történt. Az elmúlt hónapokban kifejezetten alacsony volt a magyarországi gáztranzit, azaz a beérkező mennyiség nagy része itt is maradt. Mivel pedig más országokba a korábbinál kevesebb orosz gáz érkezett, ez látványosan megdobta Magyarország részesedését a teljes európai behozatalon belül is.
Hat helyett ötven százalék
Teljes képet azért nehéz alkotni, mert az Eurostatnak van ugyan egy termékszintű külkereskedelmi kimutatása, ebben azonban nem szerepel minden ország*Az adatbázisban nincsenek például adatok Németországra, amely sokáig messze a legnagyobb vevője volt Európában az orosz gáznak. Szerencsére azonban a németeknek van saját gázforgalmi kimutatása is, sőt 2022 eleje óta lényegében valós idejű adatokat is közzétesznek.. Az elérhető számokból azonban így is jól kivehetőek a trendek.
A vizsgált körben a háború kirobbanása előtti tíz évben Magyarország részesedése 6,5 százalék volt, azaz az orosz gáz nagyjából tizenötöd része jött hazánkba. A háború kirobbanása óta azonban ez az arány már több mint 20 százalék, szeptember és december között pedig ennek is közel duplája volt. Sőt, októberben – amikor a rendkívül magas árak miatt az európai vevők többsége visszafogta oroszországi beszerzéseit – a teljes behozatal több mint fele Magyarországon landolt.
Ebben komoly szerepe van annak, hogy Németország az Észak Áramlat leállása óta egyáltalán nem vásárol vezetékes orosz gázt, és a korábbi nagyobb vevők közül kiestek a románok és nagyrészt a balti országok, a csehek, illetve a bolgárok is.
A kimutatásból az egyetlen valószínűleg nagyon fontos hiányzó Ausztria, amely minden bizonnyal hazánkhoz hasonlóan továbbra is jelentős vevője az orosz gáznak, csak épp erről nem közöl adatokat az Eurostattal*Illetve a földgázimportra vonatkozó részletes adatokat a helyi statisztikai hivatal adatbázisában sem sikerült megtalálnunk.. Reinhard Florey, az OMV pénzügyi igazgatója néhány hete azt nyilatkozta, hogy a Gazprom szállításai tavaly egy időre ugyan számottevően visszaestek, mostanra azonban visszatértek a korábbi szintre. Decemberben például a teljes osztrák földgázimport 71 százaléka érkezett Oroszországból.
A sorozat eddigi cikkei:
