Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Miközben egy évvel ezelőtt komoly problémákat okozott az európai gáztárolók nem megfelelő töltöttsége, az idén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon. Ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát: az agresszív ütemű betárolás nagyban hozzájárult a gázárak nyár végi elszállásához.
Rekordtartalék
Szakértői körökben elég általános vélemény, hogy az energiaválság kezelésére hozott uniós intézkedések közül a legfontosabb talán a tárolók stratégiai feltöltésére vonatkozó rendelet volt. Ennek értelmében a földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig kellett feltölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, az idén pedig 90 százalékos telítettséget kell elérni a fűtési szezon kezdetére.
Az intézkedésnek, a kereslet visszaesésének és az enyhe idei télnek köszönhetően jelenleg is rekordmennyiségű gáz van az európai tárolókban. A töltöttség szintje meghaladja az 56 százalékot, ami közel 60 milliárd köbméternyi készlet, miközben az évnek ebben a szakaszában átlagosan 25 milliárd köbméterrel alacsonyabb szokott lenni a tartalék.
A tárolókban lévő mennyiség a teljes európai fogyasztáshoz viszonyítva sem kevés. Az energiaválságot megelőzően az EU éves felhasználása 400 milliárd köbméter körül alakult, mostanra azonban ez nagyjából 50 milliárddal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a betárolási időszak kezdetén, azaz március-április fordulóján is már nagyjából kéthavi tartaléka lesz az uniós országoknak.
Sokba került
A tavalyi készletfelhalmozásnak, illetve annak, hogy erről az EU kifejezetten későn döntött, megvolt azonban az ára. Ahogy a Magyar Energiakereskedők Szövetségének konferenciáján is elhangzott: a nyár végi, kifejezetten gyors ütemű betárolás hozzájárult az árak drasztikus emelkedéséhez. Az egyes országoknak – és különösen Németországnak – hirtelen kellett nagy volument vásárolni a piacon, és részben ez a keresletmegugrás hajtotta rekordszintre a tőzsdei jegyzéseket. (Persze ezt az akkorra kialakult energetikai viszonyokon belül kell érteni: az orosz gázszállítások fokozatos csökkentése – és a teljes leállítással való fenyegetőzés – nélkül erre a nagy betárolásra eleve nem is lett volna szükség.)
A mostani helyzet azonban épp a magasabb töltöttség és a korábban megszületett döntés miatt sokkal kedvezőbb. A jelenlegi felhasználási és importadatok mellett – bár továbbra is nagy a bizonytalanság a piacon –
reális esély van rá, hogy őszre lényegében teljesen megtelnek az uniós gáztárolók.
Magyarországon messze vagyunk ugyan a rekordtól, de a tárolók telítettsége több szempontból így is megnyugtatónak tűnik. Jelenleg a töltöttség valamivel 50 százalék alatti, ami nagyjából 3 milliárd köbméternyi készletet jelent. Ennél ugyan 2020-ban és 2021-ben is látványosan több gáz volt a tárolókban március közepén, a többi évben azonban jóval kevesebb. Tavaly például feleennyi gázunk sem volt a tavasz elején.
Ráadásul – ahogy erről többször írtunk már – a magyar tárolói kapacitás az ország felhasználásához képest kifejezetten nagy. A közel 3 milliárd köbméteres tartalék a teljes éves hazai fogyasztás több mint 30 százaléka, a lakossági igényt pedig közel egy évig fedezné. Más kérdés, hogy a magyar tárolókban lévő gázt nem törvényszerűen az országban használják fel. A tároló tulajdonképpen raktárként működik, amit bármely gázkereskedő igénybe vehet, és az itt tárolt energiahordozót később akár külföldön is értékesítheti. Erre gyakran sor is kerül, ami különösen látványos volt tavaly ősszel a fűtési szezon kezdetét követően. A legnagyobb hazai készlettel ugyanakkor valószínűleg a különböző állami hátterű szereplők – az MVM és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – rendelkeznek.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
Miért lettek ilyen hihetetlenül drágák a debreceni lakások?
A jövőbeni ígéretekre spekuláló befektetők felhajtják az árakat, miközben nem épül elég új lakás a városban.
Fontos
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Véget ért az ingyenpénz időszaka, és ez nem csak a magyar kormánynak okoz problémát
A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.
