Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Miközben egy évvel ezelőtt komoly problémákat okozott az európai gáztárolók nem megfelelő töltöttsége, az idén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon. Ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát: az agresszív ütemű betárolás nagyban hozzájárult a gázárak nyár végi elszállásához.
Rekordtartalék
Szakértői körökben elég általános vélemény, hogy az energiaválság kezelésére hozott uniós intézkedések közül a legfontosabb talán a tárolók stratégiai feltöltésére vonatkozó rendelet volt. Ennek értelmében a földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig kellett feltölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, az idén pedig 90 százalékos telítettséget kell elérni a fűtési szezon kezdetére.
Az intézkedésnek, a kereslet visszaesésének és az enyhe idei télnek köszönhetően jelenleg is rekordmennyiségű gáz van az európai tárolókban. A töltöttség szintje meghaladja az 56 százalékot, ami közel 60 milliárd köbméternyi készlet, miközben az évnek ebben a szakaszában átlagosan 25 milliárd köbméterrel alacsonyabb szokott lenni a tartalék.
A tárolókban lévő mennyiség a teljes európai fogyasztáshoz viszonyítva sem kevés. Az energiaválságot megelőzően az EU éves felhasználása 400 milliárd köbméter körül alakult, mostanra azonban ez nagyjából 50 milliárddal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a betárolási időszak kezdetén, azaz március-április fordulóján is már nagyjából kéthavi tartaléka lesz az uniós országoknak.
Sokba került
A tavalyi készletfelhalmozásnak, illetve annak, hogy erről az EU kifejezetten későn döntött, megvolt azonban az ára. Ahogy a Magyar Energiakereskedők Szövetségének konferenciáján is elhangzott: a nyár végi, kifejezetten gyors ütemű betárolás hozzájárult az árak drasztikus emelkedéséhez. Az egyes országoknak – és különösen Németországnak – hirtelen kellett nagy volument vásárolni a piacon, és részben ez a keresletmegugrás hajtotta rekordszintre a tőzsdei jegyzéseket. (Persze ezt az akkorra kialakult energetikai viszonyokon belül kell érteni: az orosz gázszállítások fokozatos csökkentése – és a teljes leállítással való fenyegetőzés – nélkül erre a nagy betárolásra eleve nem is lett volna szükség.)
A mostani helyzet azonban épp a magasabb töltöttség és a korábban megszületett döntés miatt sokkal kedvezőbb. A jelenlegi felhasználási és importadatok mellett – bár továbbra is nagy a bizonytalanság a piacon –
reális esély van rá, hogy őszre lényegében teljesen megtelnek az uniós gáztárolók.
Magyarországon messze vagyunk ugyan a rekordtól, de a tárolók telítettsége több szempontból így is megnyugtatónak tűnik. Jelenleg a töltöttség valamivel 50 százalék alatti, ami nagyjából 3 milliárd köbméternyi készletet jelent. Ennél ugyan 2020-ban és 2021-ben is látványosan több gáz volt a tárolókban március közepén, a többi évben azonban jóval kevesebb. Tavaly például feleennyi gázunk sem volt a tavasz elején.
Ráadásul – ahogy erről többször írtunk már – a magyar tárolói kapacitás az ország felhasználásához képest kifejezetten nagy. A közel 3 milliárd köbméteres tartalék a teljes éves hazai fogyasztás több mint 30 százaléka, a lakossági igényt pedig közel egy évig fedezné. Más kérdés, hogy a magyar tárolókban lévő gázt nem törvényszerűen az országban használják fel. A tároló tulajdonképpen raktárként működik, amit bármely gázkereskedő igénybe vehet, és az itt tárolt energiahordozót később akár külföldön is értékesítheti. Erre gyakran sor is kerül, ami különösen látványos volt tavaly ősszel a fűtési szezon kezdetét követően. A legnagyobb hazai készlettel ugyanakkor valószínűleg a különböző állami hátterű szereplők – az MVM és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – rendelkeznek.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
