Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Miközben egy évvel ezelőtt komoly problémákat okozott az európai gáztárolók nem megfelelő töltöttsége, az idén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon. Ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát: az agresszív ütemű betárolás nagyban hozzájárult a gázárak nyár végi elszállásához.
Rekordtartalék
Szakértői körökben elég általános vélemény, hogy az energiaválság kezelésére hozott uniós intézkedések közül a legfontosabb talán a tárolók stratégiai feltöltésére vonatkozó rendelet volt. Ennek értelmében a földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig kellett feltölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, az idén pedig 90 százalékos telítettséget kell elérni a fűtési szezon kezdetére.
Az intézkedésnek, a kereslet visszaesésének és az enyhe idei télnek köszönhetően jelenleg is rekordmennyiségű gáz van az európai tárolókban. A töltöttség szintje meghaladja az 56 százalékot, ami közel 60 milliárd köbméternyi készlet, miközben az évnek ebben a szakaszában átlagosan 25 milliárd köbméterrel alacsonyabb szokott lenni a tartalék.
A tárolókban lévő mennyiség a teljes európai fogyasztáshoz viszonyítva sem kevés. Az energiaválságot megelőzően az EU éves felhasználása 400 milliárd köbméter körül alakult, mostanra azonban ez nagyjából 50 milliárddal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a betárolási időszak kezdetén, azaz március-április fordulóján is már nagyjából kéthavi tartaléka lesz az uniós országoknak.
Sokba került
A tavalyi készletfelhalmozásnak, illetve annak, hogy erről az EU kifejezetten későn döntött, megvolt azonban az ára. Ahogy a Magyar Energiakereskedők Szövetségének konferenciáján is elhangzott: a nyár végi, kifejezetten gyors ütemű betárolás hozzájárult az árak drasztikus emelkedéséhez. Az egyes országoknak – és különösen Németországnak – hirtelen kellett nagy volument vásárolni a piacon, és részben ez a keresletmegugrás hajtotta rekordszintre a tőzsdei jegyzéseket. (Persze ezt az akkorra kialakult energetikai viszonyokon belül kell érteni: az orosz gázszállítások fokozatos csökkentése – és a teljes leállítással való fenyegetőzés – nélkül erre a nagy betárolásra eleve nem is lett volna szükség.)
A mostani helyzet azonban épp a magasabb töltöttség és a korábban megszületett döntés miatt sokkal kedvezőbb. A jelenlegi felhasználási és importadatok mellett – bár továbbra is nagy a bizonytalanság a piacon –
reális esély van rá, hogy őszre lényegében teljesen megtelnek az uniós gáztárolók.
Magyarországon messze vagyunk ugyan a rekordtól, de a tárolók telítettsége több szempontból így is megnyugtatónak tűnik. Jelenleg a töltöttség valamivel 50 százalék alatti, ami nagyjából 3 milliárd köbméternyi készletet jelent. Ennél ugyan 2020-ban és 2021-ben is látványosan több gáz volt a tárolókban március közepén, a többi évben azonban jóval kevesebb. Tavaly például feleennyi gázunk sem volt a tavasz elején.
Ráadásul – ahogy erről többször írtunk már – a magyar tárolói kapacitás az ország felhasználásához képest kifejezetten nagy. A közel 3 milliárd köbméteres tartalék a teljes éves hazai fogyasztás több mint 30 százaléka, a lakossági igényt pedig közel egy évig fedezné. Más kérdés, hogy a magyar tárolókban lévő gázt nem törvényszerűen az országban használják fel. A tároló tulajdonképpen raktárként működik, amit bármely gázkereskedő igénybe vehet, és az itt tárolt energiahordozót később akár külföldön is értékesítheti. Erre gyakran sor is kerül, ami különösen látványos volt tavaly ősszel a fűtési szezon kezdetét követően. A legnagyobb hazai készlettel ugyanakkor valószínűleg a különböző állami hátterű szereplők – az MVM és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – rendelkeznek.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
A negyeddöntőkre megint gazdagok ligája lett a BL-ből
Nem jutott be olyan csapat a labdarúgó Bajnokok Ligája negyedöntőjébe, amely ne tartozna a kontinens húsz legnagyobb bevételű együttese közé.
Száznál is több hulladékos vállalkozás került süllyesztőbe a Mohu megjelenése óta
Jelentősen nőtt a felszámolások és végelszámolások száma a hulladékos ágazatban, amióta a Mol leányvállalatánál futnak össze a szálak.
Kelet-Európa elfogyóban van, és egyelőre sehol sem találják a folyamat ellenszerét
Szinte minden ország ugyanazokkal a problémákkal küzd, Horvátországban már minisztériumot is létrehoztak a népesedési válság kezelésére.
Fontos
Jó befektetéseket is találni az államcsődök kontinensén
2025 nagy dobása lehet a latin-amerikai kötvények felülteljesítése, de csak erős idegzetű és hosszú távra befektetők fontolják meg ezt a lehetőséget.
A háború sem olcsó, de a béke többe kerül
Legalábbis akkor, ha Európa magára marad, és egyedül kell szembenéznie a magát az ukrajnai háború után győztesnek érző Oroszország fenyegetésével.
Bucsky Péter, a G7 újságírója kapta a Tarnói Gizella-díjat
A G7 külső munkatársa, Bucsky Péter nyerte el a Tarnói Gizella emlékére alapított, a gazdasági újságírás kiemelkedő teljesítményeiért járó jutalmat.
