Rohamtempóban töltik a magyar gáztárolókat, mégis a téli szállításoktól függ szinte minden

A szokottnál sokkal gyorsabb ütemű volt az elmúlt hetekben a földgáz betárolása Magyarországon, az előző tíz évben csak kétszer fordult elő, hogy a mostaninál is több gázt töltöttek a tárolókba nyáron. Ennek ellenére a telítettség továbbra sem kiemelkedő, azt pedig nem könnyű megjósolni, mire lesz elegendő a tartalék, minden a téli szállításoktól függ.

A tartalékokat égettük télen

Június eleje és augusztus közepe között napi átlagban több mint 23 millió köbméter gáz került a magyar gáztárolókba, így összesen közel 1,8 milliárd köbméter tartalék gyűlt össze ebben az időszakban. Ez kifejezetten soknak számít.

Az elmúlt tíz évben csak 2017-ben és 2019-ben volt ennél is gyorsabb ütemű a betárolás, előfordult azonban, hogy feleennyi gáz sem gyűlt össze a nyári hónapokban.

Ennek megfelelően a tárolók telítettsége is nagyot ugrott június eleje óta, ám a mostani töltöttség többéves összevetésben így sem számít kiugrónak. Augusztus közepén 58 százalék körül jártunk, ami szinte pontosan megfelel a sokévi átlagnak, de az elmúlt négy évben mindig több gázunk volt az évnek ebben az időszakában.

A magyarázat az, amiről már korábban is írtunk: az idén nagyon későn kezdődött el a betárolás, és tavasz középre rendkívül alacsony szintre sikerült ledolgozni a tartalékokat. Ahogy a fenti ábrán is látszik, miközben az évek többségében már április közepén megindult a tartalékolás – így ettől kezdve növekedett a tárolókban lévő mennyiség -, ezúttal erre csak május elején került sor. Ráadásul ezt megelőzően meredek ütemben apadt a készlet, ami miatt tavasz közepére történelmi mélypont közelébe esett a töltöttség.

Mindezt ráadásul egy kifejezetten kedvező pozícióból sikerült elérni, hiszen tavaly ősszel jóval 80 százalék felett volt a tárolók telítettsége. Csak éppen 2021 novemberétől – vélhetően az árak rohamos emelkedése miatt – nagyon kevés (orosz) gáz érkezett az országba, így a folyamatos import helyett inkább a tartalékokat égettük.

Ennek a pontos okát nem tudjuk, ám még a háború kirobbanását követően is úgy tűnt egy ideig, hogy a magyar fél vár ki. Ha így volt, ennek az lehetett a magyarázata, hogy a rezsicsökkentés fenntartását ígérő kormányzat bízott egy kedvező piaci fordulatban, és nem akarta rendkívül magas áron megkezdeni a tartalékolást. Júliusra azonban teljesen egyértelmű lett, hogy a gáz ára nem fog érdemben csökkenni, így a kabinet kénytelen volt elengedni a rezsicsökkentést, és felpörgetni a beszerzéseket is.

Kié a gáz?

A vezetékek forgalmi adatai alapján az elmúlt hetekben így már jóval több földgáz érkezett az országba, mint korábban, ráadásul az import szinte teljes egészében itt is maradt. Ez tette lehetővé a szokásosnál gyorsabb ütemű betárolást. Ahogy a lenti ábrán is látszik, ha a tartalékolás kitolt kezdetétől, május 1-jétől nézzük az adatokat, akkor a korábbi évekkel összevetve is látványosan nagy volt a növekedés az idén.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem feltétlenül a magyar lakosság számára félretett gáz, sőt még csak nem is feltétlenül magyar felhasználásra, magyar tulajdonban lévő energiahordozó. A tárolók ugyanis tulajdonképpen raktárak, amelyeket bárki kibérelhet, hogy letárolja a tulajdonában lévő gázt, amit aztán később ott ad el, ahol akar. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt években például jelentős készletei voltak az ukrán tranzit felszámolására készülő orosz Gazpromnak is a magyar tárolókban, részben épp azért, hogy ha fennakadás lenne a szállításokban, akkor is el tudja látni nyugati vevőit. Így elvileg előfordulhat, hogy hiába telnek az itthoni tárolók, ez nem a hazai fogyasztóknak képzett tartalék.

Más kérdés, hogy

most valószínűleg tényleg a magyar igények kielégítésére félretett gáz van a tárolókban.

Egyrészt az üzleti és a politikai logika is azt diktálja, hogy a lakosságot is kiszolgáló MVM kellő tartalékot gyűjtsön (illetve az üzleti azt is, hogy más ne nagyon gyűjtsön), másrészt a külkereskedelmi adatok és a piaci hírek is azt erősítik, hogy főleg az állami energiamamut tölti a magyar tárolókat. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén elég nehezen elképzelhető, hogy akár más tulajdonában lévő gázt kiengedne az országból a kormányzat. Korábban is volt már rá példa, hogy jogi eszközökkel korlátozták egyes termékek kivitelét.

Ezúttal tehát valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha azzal számolunk, hogy a tárolókban lévő gázzal a hazai igényeket fogják kielégíteni. Így viszont adódik a kérdés, hogy mire elég a tartalék.

Kell még gyűjteni

Többször írtunk már róla, hogy a magyar tárolói kapacitás az ország felhasználásához képest kifejezetten nagy. A különböző tárolókban elvileg közel 6,5 milliárd köbéter gázt lehet felhalmozni, ami a teljes éves magyar fogyasztás kétharmada, a lakossági felhasználást pedig majdnem két évig fedezné.

Igen ám, de a gázfelhasználás – az időjárás miatt logikusan – igencsak szezonális: a teljes éves fogyasztás háromnegyede az október és április közötti időszakra esik. Ez az a periódus, amikor az országba érkező gázt az alacsonyabb nyári fogyasztás idején felhalmozott tartalékokból egészítjük ki. Csak a tartalékokból azonban az ebben a fél évben jelentkező igényt – különösen egy hidegebb tél esetén – már nem lehet kielégíteni.

Így azt, hogy mire elég a felhalmozott gázkészlet, elsősorban a téli import határozza majd meg.

A tárolók korábbi években jellemző telítettségét mutató ábráról is könnyen leolvasható, hogy ha a jelenlegi tartalékkal vágnánk neki a télnek, és a tavalyi ütemben használnánk fel a készleteket, akkor nem lenne elég a betárolt gáz mennyisége, valamikor február végén, március elején kiürülnének a tárolók.

Azaz, ha az idén is csak a tavaly téli alacsony importtal számolhatunk, akkor növelni kell még a tartalékokat, és valószínűleg érdemes lenne elérni a 75-80 százalékos töltöttségi szintet. Ez egyébként az elmúlt hetek tendenciája alapján egyáltalán nem irreális célkitűzés.

A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Nagyobb gond akkor lehet, ha egy hideg tél miatt ezúttal a tavalyinál nagyobb lesz a felhasználás és/vagy az import még a 2021-es alacsony szintet sem éri el. Az utóbbi sajnos szintén elképzelhető: míg tavaly vélhetően a magyar fél döntése volt a behozatal visszafogása (a magas árak miatt), addig az idén előfordulhat, hogy az oroszok nem küldenek annyi gázt Európába – és ezen belül Magyarországra -, amennyire szükség lenne.

A hazai gázimport komolyabb téli megtorpanása pedig a nagy kapacitás mellett is okozhat gondot. Főleg a tél vége felé, amikor már nehezebb kiszedni a gázt a tárolókból. Ezekből ugyanis nem vehető ki tetszőleges mennyiségű energiahordozó, a kitárolásnak is van egy korlátja. Ez ráadásul nem is fix.

A tárolókat úgy kell elképzelni, mint egy nagy lufit: amikor több bennük a gáz, akkor gyorsabban jön ki, amikor kevesebb, akkor lassabban

– szemléltette a problémát lapunknak egy ágazati szakértő.

Mindez azt jelenti, hogy egy márciusi fagy esetén még olyan helyzet is előállhat, hogy a tárolókban ugyan elvileg van elég gáz az igények kielégítésére, csak éppen kiszedni nem lehet annyit, amennyire éppen szükség lenne.